Orbán pápa tüsszentés dohányzás

A pénzszórás pápájának nevezték

A Firenzében született VIII. Orbán, világi nevén Maffeo Barberini 1623-ban foglalhatta el Szent Péter trónját; 21 évig tartó uralkodása mérföldkövet jelentett Róma történetében, ugyanis ez volt az utolsó olyan időszak, amikor a pápai állam terjeszkedni tudott. Orbán szakított elődje, XV. Gergely irányvonalával, és a külpolitika helyett inkább a belügyekkel foglalkozott behatóan, előbbibe csak ritkán és megfontoltan szólt bele, ugyanakkor irányításával Itália sikeresen átvészelte a harmincéves háború időszakát.

A pápa ugyanakkor gátlástalanul juttatta családtagjait és közeli ismerőseit magas egyházi pozíciókhoz – ő volt az utolsó egyházfő, aki nyíltan ilyesmire vetemedett –, gigászi pénzszórása miatt pedig uralkodásának idejét a költekezés pontifikátusának nevezik egyesek. Orbán hatalmas összegeket költött el Róma védelmének megerősítésére és egyéb hadi építkezésekre, de saját nagyzási hóbortja és luxusimádata is alaposan megcsappantotta mind a szentszék, mind saját családjának vagyonát.

Ő építtette fel a fényűző pápai palotát Castel Gandolfóban, mely azóta is az egyházfők nyaralóhelye, és a lenyűgöző, barokk stílusú Barberini-palotát, megalapította a Vatikáni Szemináriumot, illetve különös gondot fordított a Szent Péter-bazilika belső terének kialakítására. A fényűzést és a művészeteket kedvelő pápa maga is írt verseket, rendkívüli költekezését azonban a Vatikán alaposan megsínylette, uralkodásának végére már 35 millió scudi adósság terhelte a szentszéket (21 évvel korábban, Orbán beiktatásakor még csak 16 millió scudi volt ez az összeg).

Szexuális aktusnak minősítette a tüsszentést

Voltak azonban dolgok, melyeket a pénzszórással ellentétben az egyházfő nem igazán tudott elviselni: a negatív ranglétra dobogós helyén a dohányzás szenvedélye állt, amely akkoriban egyre nagyobb teret nyert Rómában és egész Európa-szerte. A dohány élvezetének legnépszerűbb módja a korszakban a burnót, vagyis tubák volt, amikor a kézfejre kiszórt dohányőrleményt az emberek az orrukkal felszívták, minek hatására – az orrba került idegen anyagok miatt – hatalmasat tüsszentettek, légútjaik pedig megtisztultak.

Orbán aggódva szemlélte az új hóbort egyre rohamosabb térnyerését, a tüsszentés ugyanis zavaró, már-már botrányos hatást idézett elő, az emberek eksztázisba jöttek, pár pillanatra elvesztették józan eszüket, és szinte orgazmushoz hasonló örömélményt éltek át. Több se kellett a paráználkodás ellen vasakarattal fellépő pápának, aki a tüsszentést túlságosan szexuális cselekedetnek minősítette, és 1642-ben kiadott bullájában a teljes katolikus világban betiltotta a dohány fogyasztásának minden formáját.

A szigorú intézkedés kiátkozással sújtotta azokat a személyeket, akiket tubákoláson vagy a dohány egyéb típusú fogyasztásán értek, vagyis a bűnösök elvesztették minden korábbi egyházi rangjukat és méltóságukat, semmilyen katolikus szertartáson nem vehettek részt, még utolsó kenetet sem kaphattak, ami egyet jelentett az instant elkárhozással és a pokol tüzén való örökkévaló szenvedéssel. Azt hihetnénk, mindez kellő elrettentéssel szolgált a nyáj számára, az emberek mégis folytatták a tubákolást, ami annyira feldühítette a pápát, hogy – legalábbis a legendák szerint – elhatározta, betiltja magát a tüsszentést is.

Később saját dohánygyár üzemelt a Vatikánban

Lehetséges egyébként, hogy Orbán a híresztelésekkel szemben nem a tüsszentés szexuális élvezethez való hasonlatossága miatt, hanem egy kellemetlen incidens hatására tiltotta be a dohány használatát. Az elbeszélések szerint Nápolyban egy pap szentmise közben jókora adag tubákot szippantott, minek hatására hatalmas tüsszenthetnékje támadt, és sugárban kiokádta a szenteltvizet egyenesen az oltárra.

A tüsszentők végül megmenekültek, VIII. Orbán ugyanis 1644-ben, 76 éves korában elhunyt, a dohányzást tiltó rendelkezés azonban több mint száz évig fennmaradt, mígnem XIII. Benedek pápa 1779-ben feloldotta a tilalmat, a 19. században IX. Pius pedig saját dohánygyárat hozott lére a Vatikánon belül. A pápai államban egészen a közelmúltig kedvezményes áron juthattak dohánytermékekhez az ott élők és dolgozók, 2017-ben azonban Ferenc pápa elődje nyomdokaiba lépve mindenestül megtiltotta a cigaretta és más dohányáruk eladását és vásárlását a Vatikán területén. A jelenlegi egyházfő természetesen nem a szexuális örömök visszaszorítása, hanem az egészséges életmód jegyében hozta szigorú döntését.