migráns holttest fotó

Hamisítással vádolták a kép készítőjét

A döbbenetes fénykép 2000 szeptemberének elején készült a felkapott spanyol üdülőváros, Tarifa tengerpartján, mely Nyugat-Európa legdélebbi és Afrikához legközelebb eső pontjának számít; a város, ahol európai, amerikai, ázsiai és közel-keleti turisták is jelentős számban megfordulnak, földrajzi elhelyezkedése miatt migrációs csomópontként is jelentős. Az eredetileg a spanyol La Vanguardia napilapban megjelent kép bal oldalán látható pár a jómódú fehér turisták jellemző attribútumaival – divatos fürdőruha, napernyő, napszemüveg, hűtőtáska és hideg italok – felvértezve rezzenéstelen arccal szemlélődik, miközben a parton egy elsüllyedt migránshajó szerencsétlenül járt utasa hever holtan.

Bauluz felvétele egyszerre ábrázolja az első és a harmadik világ lakói közötti markáns társadalmi és vagyoni különbségeket és azt a teljes apátiát, mellyel sokan viseltetnek a náluk szerencsétlenebbek, különösen a bevándorlók és „idegenek” irányában – nem véletlen, hogy a képet világszerte rengeteg orgánum, köztük a New York Times is közölte, a korábban Ruandában készült sorozatáért Pulitzer-díjjal kitüntetett fotóriporter pedig ismét a reflektorfénybe került. Az alkotó számára azonban nem csak elismerést hozott a Halál a paradicsom kapujában címre keresztelt kép: sokan, köztük riválisa, Arcadi Espada újságíró a valóság elferdítésével és a kép manipulálásával vádolták Bauluzt.

A turistákat nem zavarta a migráns holtteste

A fotó össze lett montírozva, vagy szándékosan olyan szögből, olyan objektívvel lett fotózva, hogy a nyaraló pár és a holttest a valóságosnál sokkal közelebb legyenek egymáshoz, állították a szkeptikus hangok, sőt, volt, aki azt rebesgette, a képen megrendezett jelenet látható. A vádakra reagálva Bauluz részletesen elmesélte a felvétel készítésének körülményeit: a kérdéses napon egy segélyszervezet munkáját követte fényképezőgépével, akik az andalúz partoknál elsüllyedt hajóból kimenekült illegális bevándorlókat mentették. A tengerből kimentett férfiakat és nőket – akik csak a szerencsének köszönhették, hogy nem vesztek a vízbe – egy közeli város sportcentrumába szállították, hogy gondjukat viseljék, a fotós azonban ide már nem követte a csapatot.

17 óra előtt nem sokkal Bauluz telefonhívást kapott, miszerint az egyik tengerbe fúlt áldozat holttestét a partra vetette a víz a tőle nagyjából 20 kilométerre található tarifai strandon; a riporter azonnal a helyszínre sietett, ahol döbbenetes látvány tárult a szeme elé. A part tele volt turistákkal, akik vidáman napoztak és fürödtek, a fülük botját sem mozdították a tőlük néhány méterre heverő holttest láttán, miközben a kiérkező újságírók és fotósok próbálták megközelíteni azt; Bauluz úgy döntött, megörökíti ezt az apátiát, így született a híressé vált felvétel.

A rendőrök megtiltották, hogy fotózzon

A fotóriporter több képet is lőtt a helyszínen, egy idő után azonban a rendőrség – annak ellenére, hogy szakszerűen bemutatta számukra újságíró-igazolványát –, megtiltotta Bauluznak a fényképezést, így az a tervezett kép, melyen nemcsak néhány turista, hanem tömegek láthatóak a holttest körül, végül nem készülhetett el. Bauluz még órákig a helyszínen maradt, és követte a hatóságokat, amint átvizsgálják a holttestet; az elhunyt férfi ruháiból és csomagjából 5000 peseta aprópénz, egy fogkefe, egy fésű, egy mérőszalag, II. János Pál pápa fotója, egy Bob Marley-CD, illetve több fénykép került elő, melyeken az áldozat és szülei, rokonai szerepeltek. Az elhunyt férfit nem sikerült azonosítani, végül névtelenként, tömegsírban hantolták el.

A Pulitzer-díjas fotóriporter később is számos alkalommal készített szocio- és riportfelvételeket menekülttáborokban, afrikai éhezők között, illetve az Európába menekülő illegális bevándorlók sorsáról, és munkája közben többször került összetűzésbe a hatóságokkal. 2020 novemberében több ezer migráns érkezését dokumentálta Gran Canaria szigetére, amikor a rendőrség eltávolította őt a helyszínről, majd 960 eurós bírsággal sújtotta „a közbiztonság veszélyeztetéséért” – a döntés ellen számtalan szervezet, köztük a Nemzetközi Sajtó Intézet (IPI) is kifogást emelt.