Józsefvárosban, a Palotanegyedben áll az aprócska, négyszögletes Lőrinc pap tér, melyet a Jézus Szíve jezsuita templom, a Zichy-palota és az eklektikus stílusban épült „asztalosház” vagy Darányi-palota határol. A kicsi, de annál színesebb tér a Mária és a Krúdy Gyula utca találkozásánál helyezkedik el, nevét Mészáros Lőrinc plébánosról, Dózsa György alvezéréről kapta.
A katolikus papból lett lázadóvezér jobbágycsaládból származott, Mészáros Gergely böllér elsőszülött gyermekeként látta meg a napvilágot a Zemplén vármegyei Megyaszón, 1466. szeptember 5-én. A korabeli viszonyokhoz képest művelt, iskolázott embernek számított, aki a budai papneveldében végezte tanulmányait, majd Cegléden állt szolgálatba, de részt vett a végvári harcokban is – talán innen ered a ráaggatott Nagybotú Lőrinc gúnynév. A történetírók tanúsága szerint Lőrinc pap és Dózsa György régi jó barátok voltak, nem véletlen, hogy Dózsa az 1514 áprilisában kirobbant parasztfelkelésben az akkor már javakorabeli ceglédi plébánost választotta alvezérének.
Lőrinc pap nem csak a hadviseléshez értett: ő volt a lázadók ideológiai vezére is – a legradikálisabb nézeteket képviselte, felfogása közel állt a cseh táborita és a német kiliasztikus mozgalmakhoz, és valószínűleg fontos szerepe volt a ceglédi kiáltvány megfogalmazásában. A sorsdöntő temesvári csatában, 1514. június 15-én a felkelők seregének balszárnyát vezette. Az ütközetben a parasztsereg döntő vereséget szenvedett, Dózsát és öccsét, Gergelyt is elfogták Szapolyai János erdélyi vajda katonái, Lőrincnek azonban sikerült elmenekülnie, és a túlélőkkel tovább folytatta a harcot. Végül július végén, Bihar városának ostromakor győzték le a harcias plébánost, aki fogságba került, és a felkelés leggyűlöltebb figurájaként máglyán végezte.
A cikk az ajánló után folytatódik
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
Az apró térnek sokáig nem volt neve, ugyanis úgy kezelték, mint utcák találkozását és nem mint önálló közterületet. Végül 1900-ban adományozta neki a főváros a Scitovszky tér nevet, Scitovszky János bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek emlékére. A tér több mint fél évszázadig viselte ezt a nevet, mígnem 1951-ben politikai okokból átkeresztelték, ekkor kapta Dózsa alvezérének tiszteletére a Lőrinc pap nevet, melyet máig megőrzött. 1930-ban Zichy Nándor gróf, a tér Mária utcai részén álló palota építtetője és a jezsuita templom építésének nagylelkű adományozója szobrot kapott a téren, a Rákosi-rendszer számára azonban ő is vállalhatatlan figura volt, ezért a szobrot a ’40-es évek végén Sülysápra száműzték, és csak 1993-ban térhetett vissza eredeti helyére.
Térfigyelő sorozatunk előző részében, a Fényes Adolf utca névadójáról írtunk.
Ki volt Fényes Adolf, akiről Óbuda híres utcáját elnevezték?A nagyszerű festő a holokauszt idején kormányzói mentességet kapott, mégis gettóba kényszerült, és a világháború végét már nem érte meg.
Tovább olvasom
