Mészáros Lőrincről neveztek el teret Budapesten, a nyolcadik kerületben

Teret neveztek el a VIII. kerületben Mészáros Lőrincről. A Nagybotú melléknevet kiérdemelt jeles közéleti személyiség természetesen nem a jelen, hanem a magyar múlt része, és a Dózsa-féle parasztfelkelésben játszott fontos szerepet.

Józsefvárosban, a Palotanegyedben áll az aprócska, négyszögletes Lőrinc pap tér, melyet a Jézus Szíve jezsuita templom, a Zichy-palota és az eklektikus stílusban épült „asztalosház” vagy Darányi-palota határol. A kicsi, de annál színesebb tér a Mária és a Krúdy Gyula utca találkozásánál helyezkedik el, nevét Mészáros Lőrinc plébánosról, Dózsa György alvezéréről kapta.

A katolikus papból lett lázadóvezér jobbágycsaládból származott, Mészáros Gergely böllér elsőszülött gyermekeként látta meg a napvilágot a Zemplén vármegyei Megyaszón, 1466. szeptember 5-én. A korabeli viszonyokhoz képest művelt, iskolázott embernek számított, aki a budai papneveldében végezte tanulmányait, majd Cegléden állt szolgálatba, de részt vett a végvári harcokban is – talán innen ered a ráaggatott Nagybotú Lőrinc gúnynév. A történetírók tanúsága szerint Lőrinc pap és Dózsa György régi jó barátok voltak, nem véletlen, hogy Dózsa az 1514 áprilisában kirobbant parasztfelkelésben az akkor már javakorabeli ceglédi plébánost választotta alvezérének.

A Jézus Szíve-templom a Scitovszky (ma Lőrinc pap) tér és a Mária utca sarkán (1910).
A Jézus Szíve-templom a Scitovszky (ma Lőrinc pap) tér és a Mária utca sarkán (1910).Fotó: Kiss László / FORTEPAN

Lőrinc pap nem csak a hadviseléshez értett: ő volt a lázadók ideológiai vezére is – a legradikálisabb nézeteket képviselte, felfogása közel állt a cseh táborita és a német kiliasztikus mozgalmakhoz, és valószínűleg fontos szerepe volt a ceglédi kiáltvány megfogalmazásában. A sorsdöntő temesvári csatában, 1514. június 15-én a felkelők seregének balszárnyát vezette. Az ütközetben a parasztsereg döntő vereséget szenvedett, Dózsát és öccsét, Gergelyt is elfogták Szapolyai János erdélyi vajda katonái, Lőrincnek azonban sikerült elmenekülnie, és a túlélőkkel tovább folytatta a harcot. Végül július végén, Bihar városának ostromakor győzték le a harcias plébánost, aki fogságba került, és a felkelés leggyűlöltebb figurájaként máglyán végezte.

Az apró térnek sokáig nem volt neve, ugyanis úgy kezelték, mint utcák találkozását és nem mint önálló közterületet. Végül 1900-ban adományozta neki a főváros a Scitovszky tér nevet, Scitovszky János bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek emlékére. A tér több mint fél évszázadig viselte ezt a nevet, mígnem 1951-ben politikai okokból átkeresztelték, ekkor kapta Dózsa alvezérének tiszteletére a Lőrinc pap nevet, melyet máig megőrzött. 1930-ban Zichy Nándor gróf, a tér Mária utcai részén álló palota építtetője és a jezsuita templom építésének nagylelkű adományozója szobrot kapott a téren, a Rákosi-rendszer számára azonban ő is vállalhatatlan figura volt, ezért a szobrot a ’40-es évek végén Sülysápra száműzték, és csak 1993-ban térhetett vissza eredeti helyére.

Térfigyelő sorozatunk előző részében, a Fényes Adolf utca névadójáról írtunk.

Mustra

Kérjük, támogasd munkánkat te is azzal, hogy engedélyezed a hirdetések megjelenítését az oldalon. Lapunk bevételi forrását ezek a hirdetések jelentik, így elengedhetetlenek ahhoz, hogy cikkeinket ingyenesen olvashassátok.

A hirdetések megjelenését engedélyezheted külön a Dívány.hu oldalra is, vagy a kiegészítő program teljes kikapcsolásával az összes általad látogatott site-ra.