magyar vulkán

Az Index számolt be cikkében egy magyar kötődésű, Románia területén fekvő vulkanikus hegy, a Csomád állapotáról. Mint írták, a Csomád magmakamrájában még mindig van olvadék. Ez azt jelenti, hogy egyszer akár ki is törhet. 

A történelmi Magyarország bővelkedik vulkanikus hegyekben, azonban ezek jelentős része csendes, mintegy 2,5 millió éve nyugalomban vannak.A tanúhegyek, azaz a Badacsony, a Szent György-hegy, a Somló, a Gulács, a Csobánc, a Haláp, a Tóti-hegy, a Hegyestű, a Hegyesd, és a szigligeti hegyek mindegyike monogenetikus vulkán, vagyis mindösszesen egy alkalommal robbantak, vélhetően rendkívül látványos és pokolian hangos körülmények között keletkezhettek, de alig pár évig voltak csak aktívak. 

Félszáz magyar vulkán volt éber egykor

A Bakonyiakkal együtt mintegy ötven egykori vulkán található hazánk egykori vagy jelenlegi területén, azonban ezek közül egy, a székelyföldi Szent Anna-tó melletti Csomád egészen más. A viszonylag fiatalnak számító vulkanikus hegy alig 32 ezer éve szunnyad - ami a vulkánok között nem is olyan ritka, s nem garancia az örök nyugalomra. Amikor legutóbb kirobbant, mintegy 10 kilométernyi körben borított be mindent kőtörmelékkel és lávával. 

A Csomád kitörése az első és egyelőre az utolsó kitörés volt a Kárpát-medence történetében, ennek köszönhetjük a Kárpát-medence egyetlen krátertavát, a Szent Anna-tavat.

Még most is aktív

Harangi Szabolcs, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetének igazgatója és vulkanológus kutatótársai alaposan megvizsgáltáka hegyet, s azt tapasztalták, hogy magmakamrájában még mindig van olvadék. Ez azt jelenti, hogy a Csomád nem tekinthető végleg kialudt vulkánnak. És bár jelenleg semmi jel sem utal arra, hogy mocorogna is a magma a mélyben, nincs rá garancia, hogy ez így is marad.

"A vulkánkitörések idejének meghatározása során kiderült, voltak már ilyen hosszú, több tízezer éves nyugalmi időszakok a vulkán életében. Ezért is fontos, hogy minél jobban megértsük e hosszan szunnyadó vulkán természetét, működési mechanizmusát." - írja az egyetem honlapja. 

22 helyen mérték a gázkiáramlást a hegy környékén a vulkáni gázokra specializált kutatók, hogy megbecsüljék a mélyből feljövő és felszínre jutó szén-dioxid éves mennyiségét. A vizsgálatok során kiderült, hogy a szén-dioxid-gázok izotóp-összetétele részben magmás eredetűek, és feltételezhető, hogy a földkéreg alsó részén lévő magmás testből származnak. 

Akár hónapok alatt is történhetnek olyan változások a magmatárolójában, amelyek kitöréshez vezethetnek, az ELTE kutatói is havi rendszerességgel végeznek újabb vizsgálatokat immár évek óta, hogy a kiáramlást figyelemmel kísérjék és kiderüljön, milyen hatással vannak a földmozgások a Csomádra.