Különös jelentősége van a híres karácsonyfának

A háború kitörésekor Norvégia semleges maradt, Hitler számára azonban kifejezetten fontosnak számított az északi ország: rajta keresztül a németek szabadon hozzáférhettek az Atlanti-óceánhoz, és elkerülhettek egy ellenséges tengeri blokádot, és a hadiipar számára fontos svéd vasércet is Norvégián keresztül importálhatták. A semlegesség tehát kifejezetten jól jött a németeknek, azonban hamar meginogni látszott, a norvég kormány ugyanis folyamatosan közelített a Winston Churchill által vezetett Nagy-Britanniához – válaszként 1940 tavaszán a Harmadik Birodalom erői megtámadták Dániát és Norvégiát.

A karácsonyfa kivágása is különleges ceremónia

Míg a dánok királyuk parancsára mindössze két óra elteltével megadták magukat, a norvégok derekasan harcoltak, a megszállóknak két hónapba telt, mire elfoglalták az országot. A britek kitartottak északi barátaik mellett, befogadták a hontalanná vált norvég kormányt és a királyi családot, emellett Londonból sugározhatta adását az illegalitásba vonult norvég rádió, amely a náci propaganda ellensúlyozásaként célozta meg a műsort titokban követő anyaországi hallgatókat, és itt szerveződött a norvég ellenállási mozgalom is.

Öt év angliai „vendégeskedés” után a felszabadult Norvégia törvényes vezetői visszatérhettek hazájukba, a baráti segítséget pedig Oslo városa 1947 decemberében egy karácsonyfával hálálta meg: a nemes gesztusból hagyomány vált, azóta is minden évben a norvégok ajándékaként érkezik Londonba a város legszebb és legnagyobb ünnepi fenyője. A fa hagyományosan lucfenyő az Oslo körüli erdőkből származik, minimum 20-25 méter magas és 50-60 éves, keresése már hónapokkal az ünnepi szezon előtt megkezdődik, de előfordul, hogy évekkel előre kiválasztják a megfelelő fenyőt.

A leendő karácsonyfa kivágása külön ceremónia, melyen részt vesz Oslo polgármestere, a norvégiai brit nagykövet és a londoni City polgármestere (a Lord Mayor) is – a fát tengeri úton szállítják a brit fővárosba, ahol darukkal emelik a helyére, majd megkezdődik ünnepélyes feldíszítése, aminek során a résztvevők karácsonyi dalokat énekelnek és az ajándék fenyő által szimbolizált békére, szeretetre emlékeznek. A Trafalgar téri karácsonyfát hagyományosan norvég stílusban díszítik fel, vagyis díszek helyett 500 apró égőt helyeznek el rajta – ezek 2008 óta energiatakarékos izzók –, tetején pedig egy hófehér csillag világítja be a nyüzsgő londoni éjszakát.

Idén nem mindenkinek tetszik a norvégok ajándéka

A kedves tradíciót idén kissé beárnyékolta, hogy a Norvégiából érkezett karácsonyfa nem minden londoni polgárnak nyerte el a tetszését: sok szemlélő a közösségi médiában fejezte ki elégedetlenségét az aszimmetrikus, csapzottnak tűnő, félig szinte csupasz fenyővel kapcsolatban, amely egyesek szerint kiválóan illusztrálja a világ jelenlegi helyzetét, mások úgy vélik, a brexit miatti büntetés (megfeledkezve róla, hogy Norvégia nem tagja az Európai Uniónak). A legfrappánsabb komment egy Twitter-felhasználótól érkezett, aki a fenyő láttán megkérdezte, vajon Norvégia és az Egyesült Királyság hadban állnak-e egymással.