Nemzeti hős lett a svéd asszony, aki kézitáskájával ütötte a nácikat

Fénnyel írt történelem

A woman hitting a neo-Nazi with her handbag, Sweden, 1985
Olvasási idő kb. 4 perc

A szélsőséges ideológiákkal szemben nem csak politikai szózatokkal vagy tömeges demonstrációval lehet fellépni, olykor egy frappáns egyszemélyes gesztus is sokat mond. A ’80-as évek egyik legfrappánsabb sajtófotójaként vált ismertté a kép, melyen egy asszony kézitáskáját lendíti, hogy fejbe kólintsa egy neonáci tüntetés bőrfejű résztvevőjét – a vakmerő hölgyről később még szobor is készült, de ki volt ő, és miért ütött?

Döbbenten nézték a szkinhedek, amint fejbe kólintják társukat

A híres felvétel 1985. április 13-án készült a Svédország déli részén található Växjö kisvárosban, ahová aznapra gyűlést hirdetett a svéd kommunista párt: a megmozdulással szemben ellentüntetésre vonult ki az Északi Birodalom Párt nevű neonáci szervezet egy kisebb csoportja, akik már a baloldali rendezvény kezdete előtt balhézni kezdtek a belvárosban. Hans Runesson, a Dagens Nyheter napilap fotóriportere is az utcán volt, hogy dokumentálja a sajtó számára a történéseket: miközben a vonuló neonácikat leste, egy furcsa, kis termetű asszonyra lett figyelmes, aki egyszer csak felemelte kézitáskáját, és fejbe kólintott egy nálánál jóval nagyobb, zászlót cipelő, bomberdzsekis szkinhedet.

Runesson a lehető legjobb pillanatban exponált fényképezőjével, a szerencsésen elkapott kép tökéletesen ábrázolja az indulattól felhevült nőt és mit sem sejtő áldozatát, miközben a körülöttük vonuló neonácik döbbenten bámulják az akciót: a szituáció abszurditása és a szereplők gesztusai nevetségessé teszik a gyűlöletideológia képviselőit. A fotót másnap lehozta a Dagens Nyheter, tőlük néhány brit újság is átvette, hamarosan Svédország-szerte parázs vitákat generált, a kézitáskás támadó pedig a náciellenes ellenállás jelképe lett, kvázi nemzeti ikonná avanzsált – Runesson alkotását megválasztották az év legjobb svéd sajtófotójának, később pedig elnyerte a 20. század legkiválóbb riportképe titulust a Svéd Fotográfiai Társaságtól.

Hans Runesson: A kézitáskás nő (1985)
Hans Runesson: A kézitáskás nő (1985)Wikimedia Commons

Néhány évre rá öngyilkos lett a hőssé vált asszony

A képen szereplő hölgy kilétét szándékosan titokban tartották, nehogy a neonáci szervezetek bosszúból tettlegességet kövessenek el vele szemben – csak évtizedekkel később, 2014-ben derült fény az akkor már régen elhunyt asszony, a lengyel-zsidó származású Danuta Danielsson személyazonosságára. A nő a fotón ugyan jóval idősebbnek tűnik, a valóságban csupán 38 éves volt, amikor Runesson lencsevégre kapta: svéd férjével a ’80-as évek elején ismerkedett meg egy lengyelországi dzsesszfesztiválon, hamarosan pedig követte őt nyugatra, a csendes, kies Växjőbe. Nem véletlen, hogy Danielsson (lánykori nevén Danuta Seń) ellenséges érzelmeket táplált a neonáci eszmével szemben, édesanyját ugyanis a vészkorszakban az auschwitzi (más források szerint a majdaneki) koncentrációs táborba deportálták, de túlélte a borzalmakat, és épségben tért haza családjához.

Ő maga súlyos depresszióval és mentális zavarokkal küzdött, ismerősei szerint gyakran beszélt magában, és kiabált rá emberekre az utcán, ugyanakkor azt állította, a fotón megörökített pillanatban teljesen beszámítható állapotban volt, és önszántából cselekedett. Többször is beutalták pszichiátriai intézetbe, állapota mégis folyamatosan romlott, három évvel a híres fotót követően, 1988-ban önkezével vetett véget életének: leugrott a växjői víztorony tetejéről. A felvétel másik főszereplőjét, Seppo Seluskát később egy zsidó származású, homoszexuális férfi meggyilkolásának vádjával letartóztatták, bűnösnek találták, és életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték.

Susanna Arwin alkotása egy köztéri kiállításon
Susanna Arwin alkotása egy köztéri kiállításonWikimedia Commons

A híres fotó születésének harmincadik évfordulóján egy helyi szobrászművész, Susanna Arwin úgy döntött, életnagyságú alkotással tiszteleg Danielsson előtt: a szobrot Växjőben szerette volna kiállíttatni, a városi tanács azonban megvétózta a tervet, mivel úgy vélték, erőszakra buzdíthat egy efféle mű; a néhai asszony rokonai szintén ellene voltak a szobor ötletének, tiszteletlenségnek érezték ugyanis ebben a pózban közszemlére állítani őt. A műalkotást végül a közismert svéd szállodamágnás és baloldali aktivista, Lasse Diding vásárolta meg, és állította ki saját villája kertjében, a nyugat-svédországi Varbergben.

Oszd meg másokkal is!
Ezt olvastad már?

Érdekességek