Kajdi Csaba: A modellvilág személyiségromboló, szörnyecskéket gyártunk

BP-7023

Hazánk legszórakoztatóbb influenszerét amiatt hívtunk meg egy kis diskurzusra, mert megjelent életrajzi könyve. Persze nem csak arról beszélgettünk, hogy az élete printben is tapinthatóvá vált. Szó lesz arról, ki ma a jó nő, miként kiderül az is, miért nem árt, ha egy influenszer érti a kommunikációs szakmát.

Nemrég tértél haza a napsütötte Dél-Franciaországból, ahová karácsonyra visszarepülsz. Mi fért bele most a négy napba?

Anyukámhoz mentem ki, hogy ingatlant nézzünk neki. Élt Monacóban, Mentonban, volt saját lakása is, ezeket eladta, az elmúlt három évben pedig bérelt, de most szeretne végre megint sajátot. Ráadásul most úgy döntött, hogy lejönne a hegyről a városba, hogy már ne kelljen autóba ülnie, ugyanakkor karnyújtásra legyen a halasa, a péke, ahogy a piac, a patika és az orvos is. A korral, tudod, minden megváltozik, ilyenkor már nem a nagy kert és a kilátás lesz a fontos, hanem ezek. A kiválasztásnál szempont volt, hogy a lakás esetén a vételár a francia autisták alapítványánál landol, szóval a vásárlás nem szimplán pénzmozgást jelent majd, hanem az afelett érzett örömöt is, hogy az összeg jó helyre kerül.

Az ingatlanok megtekintését gondosan dokumentáltad. Sőt, naponta akár tíz-tizenöt bejelentkezéssel is megörvendezteted a követőidet. Sok munkával jár az állandó élőzés?

Az életem egy reality show, amit izgalmasnak tartok, azt egyszerűen felveszem, és megyek tovább, fáradságnak tehát nem nevezném. Nézem az influenszer kollégákat, akik roppant komolyan veszik magukat, miközben a háromnegyedük olyan, mint egy Penny újság, amit lapozol, és csak jönnek, jönnek benne a reklámok: a hajzselé, a vax, az oltóközpont és a télikabát, de közben semmiféle tartalmat nem szolgáltatnak. Noha nálam is vannak reklámok, tartalmat is adok. Persze könnyű nekem, kommunikációt tanultam az egyetemen, és most tényleg jól jön, mert ez is egy szakma. Szerintem nem az van, hogy kapsz egy telefont, és beszélsz bele akármit. Vagyis de, ez van, emiatt is születhetnek meg az olyan kommunikációs bakik, amilyen a döngő léptek Schobert Norbitól.

Mondjuk, az nem jött rosszul neked, mert ez volt az első, aminek kifigurázása óriási löketet adott a népszerűségednek.

Nem az első, mert az első a Story Gála volt, az okozta a legnagyobb botrányt, noha én csak véleményt formáltam az ott látottakról, ami találkozott a közönség tetszésével. Szívesen formálok véleményt, de sosem sértő vagy bántó módon teszem, és itt visszatérek a Norbira. Ha engem megkérdezett volna arról, hogy az ominózus videót kitegye-e, azt mondtam volna, hogy eszedbe ne jusson! Azzal együtt is, hogy az alaptézis, amit Norbi mondani akart, az jó és valami olyasmi lehetett, hogy mi magunk is tehetünk arról, ha zátonyra fut a házasságunk, hiszen a szürke hétköznapokban elmegyünk egymás mellett, nem figyelünk egymásra, csak a gyereknevelésre, a pénzre, majd jön az első kiló, a második. Lányok, asszonyok, ezt ne hagyjuk, figyeljünk önmagunkra, mert ha szeretjük magunkat, odafigyelünk a testünkre, és mindig szexisek, megújulóak leszünk a kapcsolatunkban.

Értem én, hogy baki, viszont te ezeket a magas labdákat szórakoztató módon le is ütöd.

Azonnal. De nem csak a kommunikációs bakikat, itt van a Zöld hajú lány, amely baki a szöveg nem tudásából származott, de attól még ciki, hogy egy úgynevezett mentor nem tud 4 sort elénekelni, ahogy ciki az is, hogy már nem a Presser Gábor vagy Csepregi Éva ül a zsűriben, hanem egykori valóságshow-szereplők, tehetségkutatók játékosai. Csobot Adél a produkciót simán megtapsolta például ahelyett, hogy azt mondta volna: hogy Laci, te hallod magad? Sokáig nem értettem, miért van ez, de rájöttem, nem akarnak egymásnak beszólni, mert lehet, hogy a következő tortadobálós műsorban együtt kell domborítaniuk. Én úgy vagyok ezzel, ha nem leszünk együtt, az sem baj, nem vagyok celeb, nem tartozom közéjük, plusz nem is érzek velük véd- és dacszövetséget, tehát kritizálom őket.

Kajdi Csaba a Sunday Brunch című műsor felvételén 2021. december 15-én a Haris Parkban Fotó:
Kajdi Csaba a Sunday Brunch című műsor felvételén 2021. december 15-én a Haris Parkban Fotó:Bodnár Patrícia / Index

Hány követőd van?

267 000-en követnek, és még annyian, akik nem követnek, de valahogy tudnak a dolgaimról. Tudod, a Szomszédokat és a Barátok köztet sem nézte senki.

Három éve kezdted. Ha ma valaki sztár kíván lenni a közösségi média világában, mennyivel nehezebb a dolga, mint neked volt?

Semennyivel. Aki olyan személyiség, ami érdekes, és kellően összetett, az most is felépíthet egy sikeres social media jelenlétet. Erre nincs recept. Amit én csinálok, elég patkány dolog, de csak a nép hangját erősítem fel. Kimondom, amit rengetegen nem mernek. Azt látom, sokan ott rontják el, hogy totál egocentrikusak. Forogjon körülöttük a világ, de nem adnak vissza semmit belőle. Ők azok, akiknél összefolynak a reklámok, miközben csak a tévét kellene másolni, ahol műsorblokkok és tartalmi blokkok váltogatják egymást úgy, hogy a kettő jól elkülönül egymástól.

November végén jelent meg a könyved, ami egyből a toplisták élére tornázta fel magát. Mi a siker titka?

Nem értem, de már az instagramos sikert sem értettem. Ha mégis elemeznem kell, mitől működik a Cyla-jelenség, akkor azt hiszem, az éles, paraszt őszinteségétől.

Könyvként ilyet gondoltál elsőre?

Semmilyen könyvre nem gondoltam. Szász Zsolt, a Helikon Kiadó igazgatója ki akart adni egy könyvet, amiben engedélyeznem kellett volna Mihalik Enikőnek egy megszólalását. Mondtam, nem engedélyezem, nem toljuk más szekerét. Szász Zsolt ettől halál ideges lett, majd megnézte, hogy ki ez a paraszt, aki vagyok, majd egyből könyvet akart rólam kiadni. Ezzel párhuzamosan jött Papp Gergő ugyanezzel, összekötöttem őket, és ebből lett egy életrajzi mű.

A könyvben 20 éves modellügynökségi regnálásod is reflektorfényt kap. Áruld el Mihalik Enikő ügynökeként, hogy ki ma a jó nő?

Vannak szép és érdekes modellek, vannak alapvető pontok, amik a fotogenitást meghatározzák, például a széles járomcsont, a távol ülő szemek, az orr aránya, az állkapocs formája, de a szakma a social media hatására teljesen megváltozott. Már kevés az, hogy valaki szép, a személyiség ugyanolyan fontos. A modelleknél ez a változás úgy képzelhető el, mint amikor a némafilmek korszakából átmegyünk a hangosfilmekébe. Akkor színésznők tömkelege vérzett el, mert hanggal már nem működtek. A social media térnyerésével egy csomóan szintén elvéreznek, mert olyan kommunikációs öngólokat rúgnak maguknak, hogy néha nézni is fáj. Palvin Barbara mondjuk pont nem, mert ő ügyesen tolja, sztárokkal szelfizik, diskurál, emiatt nemzetközi celebritássá nőtte ki magát. Axente Vanessa nem tolja magát, emiatt nem lesz érdekes, és bár szép a karrierje, nem válik belőle celebritás. 

Mihalik Enikőhöz hasonló szépség van most a tarsolyodban?

Három lány van, akinek a fizikai adottságai megvannak hozzá, kérdés, társul-e a külsejükhöz megfelelő személyiség. Egyet tudni kell: a modellvilág személyiségromboló. Szörnyecskéket gyártunk,  mondta nekem egyszer egy ügynök. Például ott egy kislány 16 évesen Gyöngyöspatáról, 18 évesen már repked a világban, mindenki neki hajbókol, aminek következtében mindent megenged magának. Majd egyszer csak eljutunk 21 évesen oda, hogy 60-100 000 euróért lekötsz neki egy munkát, és felteszi a kérdést: bizniszosztályt fizet az ügyfél? Mert ha nem, akkor nem megyek! Ilyenkor jövök én, az öreg Cyla, aki visszarángatom egy kicsit a valóságba, amiről szeret megfeledkezni, és megkérdezem, hogy Mucika, volt a MÁV-nál bizniszosztály Gyöngyöspatáról? Nem, ugye? Akkor csomagoljál szépen, mert meló van!

Az interjú teljes változatát itt nézheted meg.

Oszd meg másokkal is!
Mustra