saláta tabu jazidi vallás

A salátaevésnek nagyon sok egészségügyi előnye van, ezek közé tartozik a rákmegelőzés, az idegrendszeri védelem, a szorongás és a stressz enyhítése, valamint alvássegítő hatása. Ehhez képest létezik olyan vallás, amely nem engedi meg híveinek a saláta fogyasztását, ez pedig a jazidi vallás.

A jazidik többsége kurd anyanyelvű, és bár a többség etnikailag kurdnak tartja magát, a jazidik vallásilag különböznek Irak túlnyomórészt szunnita kurd lakosságától. A jazidizmus ősi hit, gazdag szóbeli hagyományokkal, amelyek egyes iszlám hiteket egyesítenek a zoroasztrizmus, az ősi perzsa vallás és a kelet-mediterrán térségből származó misztériumvallás elemeivel.

Miért pont a saláta a tabu?

„Jazidi gyerekeknek tanítottam háztartástant – az elmúlt években több százan voltak, mivel az iskolámba sok menekült jár –, inkább a káposztát, mint a salátát kerülik, de néhány diák a salátát sem ette meg. Páran a káposzta mellett a brokkolit sem voltak hajlandóak megenni. Persze kíváncsiságból rákérdeztem, de mindegyikük mást mondott. Volt, akinek fogalma sem volt arról, hogy miért nem fogyasztja el, csak arra mutatott rá, hogy a vallása nem engedi. De olyanok is akadtak, akiket nem igazán foglalkoztatott a magyarázat. Abban is biztos voltam, hogy néhányan csak azért terjesztették ki ezt a többi zöldségre, mert ki akartak bújni a spenótfőzelék elfogyasztása alól” – olvashatjuk egy Reddit-hozzászólásban. A téma valamiért többeket foglalkoztat.

A The New York Times is kereste a tiltás eredetét, de sokkal közelebb ők sem kerültek a salátaevést övező tabuhoz, csak szaporodtak az elméletek. Egy tanár például a muszlimok és keresztények általi üldöztetés történetével hozza összefüggésbe a témát.

Az oszmán birodalom kalifái a 18. és 19. században számos mészárlást rendeltek el a jazidik ellen – magyarázta az újságnak –, akiknek ezreit ölték meg az Északkelet-Irakot akkoriban tarkító salátamezőkön. Az ártatlanok véréből sarjadtak aztán a saláták, ami tartós ellenszenvet váltott ki a zöldség elfogyasztásával szemben.

Egy idősebb hívő mindezt cáfolta, egy általánosan elfogadott legenda szerint a jazidiknak azért tilos salátát enni, mert úgy tartják, hogy amikor egy 13. századi jazidi szentet kivégeztek, a tömeg salátafejeket dobált a holttestre.

Furcsa vallás, nem csak a salátatabusítás miatt

A jazidik az egyik legváltozatosabb hitvilággal rendelkeznek, ami a kutatók szerint négyezer éves múltra tekint vissza. Átvették a kereszténységből például a keresztséget, és az iszlámból is számos gyakorlatot a körülmetéléstől kezdve a sertéshústabuig. Hitvilágukba belefér a lélekvándorlás koncepciója is, ami szintén kapcsolódik a salátatabusítás mondájához. A saláta kurdul koasz, ez pedig nagyon hasonlít a lélekvándorlás (koaszasza) szóra. Mivel a lélek mindannyiszor újjászületik, a jazidi hitben nincs pokol. A közösségből kizárt egykori jazidik lelke azonban nem fejlődhet tovább, soha nem tisztulhat meg.

Ádámtól valók, de nem Évától

A jazidi mitológia szerint az emberiség többi részétől elkülönülten teremtették őket, Ádámtól származnak, de nem Évától. Mint ilyenek, igyekeznek elkülöníteni magukat az emberektől, a közösségen kívüli házasság is tilos.

A jazidiak egyik egyedülálló hite az, hogy Ádám fián, Shehid bin Jeren keresztül vezetik le származásukat. Az ő hitük szerint, mielőtt azt parancsolta Isten Ádámnak és Évának, hogy szaporodjanak, Melek Tausz, a Pávaangyal, azt tanácsolta nekik, hogy próbálják meg egymástól függetlenül megoldani. Ezt egy edény és szaporodási váladékuk felhasználásával érték el. Több hónapig tárolták magjukat, és amikor kinyitották az üvegeket, Éváéban csak élősködők és rovarok voltak, míg Ádáméban egy fiú, akit Shehid bin Jernek neveztek el, aki a jazidiak alapító ősatyja lett.

Vélhetően e az alapító hiedelem – vagyis hogy csak Ádámra vezethető vissza eredetük, Évára nem – az oka annak, hogy a jazidi hitű klánok nem házasodnak a hitükhöz nem tartozókkal, és nem fogadnak be senkit, aki megpróbál áttérni a hitükre, mivel ez Éva befolyásának bevezetésével tisztátalanná tenné hitüket.