Tüzetesen megvizsgál, aprólékosan ellenőriz, alaposan végiggondol. Bár a „górcső alá vesz” ma is jól ismert és igen gyakran használt szófordulat, az, hogy valójában mi is az a górcső, már nem mindenki számára egyértelmű.
A Magyar etimológiai szótár szerint górcső szavunk az 1830-as években lezajlott nyelvújítási mozgalom során született a nagy testű, hosszú lábú, kevés és fölálló tollú, csaknem egészen tollatlan nyakú és vastag hangú tyúkfajra, illetve a nagy tarajú kakasra és a nagyobb fajta lúdra utaló „gór” előtag felhasználásával. Az önmagában ’hosszú, nagy’ jelentésű gór, valamint a cső szó összevonásából keletkezett górcső pedig nem más, mint egy apró, szabad szemmel nem látható objektumok megjelenítésére alkalmas használati tárgy: a mikroszkóp.
Ha nem jött volna létre belőle az átvitt értelmű górcső alá vesz állandósult szókapcsolat, akkor a górugrányhoz (kenguru), a górüveghez (nagyítóüveg) és sok más neologizmushoz hasonlóan valószínűleg a górcső is igen hamar kihalt volna nyelvünkből.
A gór egyébként igeként is szerepel a Magyar tájszavak és népies lexikai elemek adatbázisában, mégpedig az alábbi jelentésekkel: egymás után, rendetlenül dob, hajít; dobál, szór, szétszór, hány-vet, széthány, széttúr, hajigál, gázol, tapos.
És az megvan, hogy honnan ered a fertály szavunk? Ha lemaradtál a Szófejtő többi részéről, itt megtalálod valamennyi cikket.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés