Tüzetesen megvizsgál, aprólékosan ellenőriz, alaposan végiggondol. Bár a „górcső alá vesz” ma is jól ismert és igen gyakran használt szófordulat, az, hogy valójában mi is az a górcső, már nem mindenki számára egyértelmű.
A Magyar etimológiai szótár szerint górcső szavunk az 1830-as években lezajlott nyelvújítási mozgalom során született a nagy testű, hosszú lábú, kevés és fölálló tollú, csaknem egészen tollatlan nyakú és vastag hangú tyúkfajra, illetve a nagy tarajú kakasra és a nagyobb fajta lúdra utaló „gór” előtag felhasználásával. Az önmagában ’hosszú, nagy’ jelentésű gór, valamint a cső szó összevonásából keletkezett górcső pedig nem más, mint egy apró, szabad szemmel nem látható objektumok megjelenítésére alkalmas használati tárgy: a mikroszkóp.
Ha nem jött volna létre belőle az átvitt értelmű górcső alá vesz állandósult szókapcsolat, akkor a górugrányhoz (kenguru), a górüveghez (nagyítóüveg) és sok más neologizmushoz hasonlóan valószínűleg a górcső is igen hamar kihalt volna nyelvünkből.
A gór egyébként igeként is szerepel a Magyar tájszavak és népies lexikai elemek adatbázisában, mégpedig az alábbi jelentésekkel: egymás után, rendetlenül dob, hajít; dobál, szór, szétszór, hány-vet, széthány, széttúr, hajigál, gázol, tapos.
És az megvan, hogy honnan ered a fertály szavunk? Ha lemaradtál a Szófejtő többi részéről, itt megtalálod valamennyi cikket.
Tudod, milyen hosszú egy fertályóra? És azt, hogy hány deka lehet egy fertály liszt?Idő, súly és terület mérésére is használták, de vajon honnan ered és mit takar pontosan a fertály szó?
Tovább olvasom
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
