Gandhi háziorvosa kolera lepra miniszter

A túlnépesedésről is híres, közel 1,5 milliárd lakosú India számunkra furcsa hiedelmek tengerében él. Mindet felsorolni is lehetetlen, ezért csak egy kis válogatásra vállalkoztunk, mielőtt megmutatjuk, honnan hová jutott el Gandhi egykori orvosa, a szegény betegek megmentője, a babonáktól és hiedelmektől mentes modern orvoslás indiai úttörője.

Szokatlan indiai hiedelmek

• A tehén szent állat, megevése szóba se jön, sőt, igazából az állatról is csak tisztelettel illik beszélni. 
• Sosem volt szokás szerelmi házasságot kötni, manapság azért már regisztrálnak mégis érzelmi alapon köttetett frigyeket.
• Ajándékozásnál kerülendő a drága, intim, vagy vallási jellegű tárgyak ajándékozása, a csomagolás ajánlott színe semmiképp sem a fehér vagy a fekete.
• Nem szeretik használni a „nem tudom” választ, akkor sem, ha a feltett kérdésre fogalmuk sincs a válaszról.
• Ismerkedéskor bevett dolog rákérdezni a másik vallási hovatartozására.

Testrészek

• A bal kéz tisztátalan, étkezésre a tiszta, jobb kéz használatos, a bal az illemhelynek van fenntartva.
• A fej érinthetetlen testrész, nem szabad még a kisgyerekek fejét sem megfogni.
• A talp ezzel szemben alantas testrész, senki felé nem illik mutogatni, vagy lábbal máshoz hozzáérni.
• Indiában a férfiak között a barátság jele a kézfogás, ezért a kézen fogva sétáló férfiak látványa megszokott.

Higiénia

• A szépségideál a fehér bőrnél kezdődik, ezért töméntelen mennyiségű bőrfehérítő kozmetikummal dörzsölik magukat a nők. Akinek nem futja kenceficére, szivaccsal, vagy ronggyal dörgöli magát a fehérebb bőr elérése érdekében.
• Csak kevesek kiváltsága a tisztasági betét és a tampon használata, a többség rongyokkal, szénával, netán homokkal vagy hamuval kezeli a helyzetet. 
• A fejbőrolaj használata ellenben a mindennapos higiéniai rutin alapvető eleme.
• A hajra és a hajas fejbőrbe dörzsölt a kókuszolaj is népszerű matéria.

Orvoslás az ájurvéda 5000 éves praxisán túl

• Az indiaiak az öngyógyítás mesterei, nem jellemző, hogy orvoshoz fordulnának.
• A méz, a túró, a kurkuma és más alapanyagok az indiaiak szerint szinte mindent gyógyítanak.
• A hennanövényből készült massza, a mehndi a híres testfestés anyaga, ami egyben sokoldalú gyógynövény is.

Gandhi háziorvosnője a kolera és a lepra ellen is küzdött

Ebben az Indiában született 1914-ben Sushila Nayyar, aki fivérén keresztül már korán megismerkedett Gandhival és szemléletrendszerével. Sushila végzett orvosként csatlakozott fivéréhez, aki Gandhi személyi titkára volt, ő maga pedig Gandhi orvosává lett. Már rögtön pályája kezdetén nehéz kihívással szembesült, női orvosként gigászi harcot vívott az akkor pusztító kolerajárvánnyal szemben. A munkához való alázatos hozzáállása és önzetlen segítségnyújtása imponáltak Gandhinak is, annál is inkább, mert Gandhi korábban maga is orvos akart lenni. Ezt bátyja, aki édesapjuk halála után nagy befolyással bírt felette, ellenezte, hiszen az orvos a korabeli Indiában nem a felsőbb réteg megbecsült tagjának, sokkal inkább kétkezi munkásnak számított. A fiatal Gandhit így sikerült családi nyomásra eltántorítani az orvosi pályától, de csodálattal volt a gyógyítók iránt, mindig fogékony maradt az orvostudományra,

Sajnos a higiéniás viszonyok sokszor szükségessé is tették az orvosok tudását, Sushila kivételes munkabírásának, lelkierejének és szaktudásának pedig később, a leprajárvány alatt is nagy hasznát látták.

Maradandót alkotott, miniszteri tisztig jutott

Sushila nevéhez fűződik a mai Mahatma Gandhi Orvostudományi Intézet létrehozása, amely egy 1945-ös alapítású kis rendelőből nőtte ki magát, és amely egy évvel alapítása után már kórházi rangra emelkedett. Emellett az elhivatott fiatal orvosnő tuberkolózisszanatóriumot is életre hívott, illetve vezette a Gandhi Memorial Lepra Alapítványt.

Ghandi halála után tanulmányai bővítésére az Amerikai Egyesült Államokba utazott, majd Indiába visszatérve a politikában is aktív szerephez jutott. 1952 és 1955 között egészségügy miniszterként tevékenykedett, de később is számos jelentős politikai tisztséget töltött be.

Sushila sosem ment férjhez, és gyermeke sem született. 87 éves korában érte a szívhalál az egyedülálló orvosnőt, aki hosszú élete során megannyi embert segített a gyógyuláshoz. Gandhi például hozzá fordult segítségért, amikor a leprás betegek sterilizálását határozatba akarták foglalni, de Sushila orvosilag igazolta, hogy a döntés nemcsak indokolatlan, de felettébb igazságtalan is lenne.