A frásza régi magyar nyelvben az epilepszia, illetve különféle görcsrohamok elnevezése volt, melyet a népi hiedelem szerint – különösen a gyerekek, csecsemők esetében – egy különleges, mágikus erejű eszközzel, az ún. frászkarikával lehetett gyógyítani, enyhíteni. A gyógyító eszköz több fajtája is ismert volt Európában, illetve hazánkban, a legelterjedtebbnek egy gyúrt tésztából sütött, hosszúkás alakú perec számított, amelyet akkorára nyújtottak, hogy egy kisded könnyen átfért rajta.
A perecet – írja Bárdosi Vilmos nyelvész – kilenc napon át kilenc helyről kért lisztből, szenteltvízzel gyúrt tésztából készítették, majd átbújtatták rajta a rohamokkal küzdő kisgyereket: a kilences szám az anyaméhben eltöltött kilenc hónapot, míg az átbújtatás az újjászületést szimbolizálta, vagyis a baba másodszorra is világra jött, ezúttal egészségesen. Egyes magyarországi vidékeken a frászkarika ezzel szemben egy Krisztus töviskoszorújára emlékeztető nádfonat volt, melyet a rohamok jelentkezésekor gyakran a beteg mellkasára helyeztek.
Idővel a frászkarika használata kiment a divatból, az orvostudomány fejlődésének köszönhetően ugyanis az emberek egyre kevésbé hittek a hasonló varázserejű gyógyító tárgyakban – ebből a kétkedésből szülte a népnyelv az Egy frászkarikát sem ér! felkiáltást, amely lerövidülve, Frászkarika!/Frászkarikát! alakban maradt fent a mai köznyelvben. Érdemes még megjegyezni, hogy a Dunántúl sváb falvaiban Frais-Segen, vagyis frászáldás néven volt ismert ez az ördögűzéshez hasonló, szentképekkel és imákkal operáló misztikus gyógyítási mód.
Szófejtő sorozatunkban jól ismert szólásmondások nyomába eredünk. Ha érdekel egy-egy szó, kifejezés vagy szólás eredete, olvasd el sorozatunk előző részeit is!
Három szakácskönyv ingyenes szállítással!
Mentes Anyu szakácskönyveit azoknak ajánljuk, akik egészségük érdekében vagy meggyőződésből különleges étrendet követnek, de azoknak is, akik csak inspirációt, új ízeket keresnek.
MOST INGYENES HÁZHOZSZÁLLÍTÁSSAL!
Tekintsd meg ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
