Jó üzleti lehetőséget szimatoltak a kanadaiak
„Két Ronalddal, Reagannel és McDonalddal is kezet ráztam” – jelentette ki a Szovjetunió utolsó vezetője, Mihail Gorbacsov, akinek regnálása alatt a ’80-as évek második felétől radikális reformok indultak meg a kommunista országban: a peresztrojka (gazdasági és társadalmi átalakítás) és a glasznoszty (politikai nyitás, nyíltság) jegyében a szovjet állampolgárok korábban sohasem tapasztalt szabadságot élvezhettek, és alaposan javult a nyugati országokkal való politikai és gazdasági viszony is. Mindennél látványosabban bizonyította az „új Szovjetunió” eljöttét, amikor 1990 januárjának utolsó napján egy igazi kapitalista ikon tette be a lábát az országba: megnyílt az első McDonald’s gyorsétterem Moszkvában.
A hamburgeróriás keleti terjeszkedését másfél évtizedes tárgyalási folyamat előzte meg: a McDonald’s kanadai brancsának vezérigazgatója, George Cohon 1976-ban a montreali olimpia alatt találkozott a szovjet kommunista párt néhány illetékesével, és felvetette számukra az ötletet, miszerint elvinné az amerikai gyorskaják csodáját a vasfüggönyön túlra. A jó üzleti lehetőséget szimatoló burgermogul terve végül csak 1988-ban kapta meg a hivatalos jóváhagyást az SZKP – ekkor már Gorbacsov vezette – központi bizottságától, melynek nyomán elindulhatott Moszkva „lerohanása” hamburgerekkel: Cohon állítása szerint a szovjeteknek fogalmuk sem volt róla, pontosan mit is jelent egy gyorsétterem-hálózat létrehozása, ezért a kanadai fél vállalta a teljes infrastruktúra kialakítását, a brand kiépítését és még a leendő dolgozók betanítását is.
Meg kellett tanítani az oroszokat mosolyogni
Moszkva belvárosában, a patinás Puskin téren épült fel a kommunista nagyhatalom első „Mekije”, amely 2500 négyzetméteres területen foglalt helyet, és egyszerre akár 900 főt is képes volt vendégül látni, ezzel a világ akkori legnagyobb McDonald’s gyorséttermének számított. A gigászi burgerpalota alapanyag-ellátását egy külön erre a célra létesített, 35 millió dollárból felhúzott, húsfeldolgozóként, tejtermék-előállítóként és pékségként is funkcionáló üzem biztosította Moszkva közelében, melyet szögesdrót vett körül, ezért a köznyelv hamar a McGulág nevet aggatta rá.
A hatalmas étterem méretei miatt nagyszámú személyzetet igényelt: a tulajdonosok 27 ezer jelentkezőt interjúvoltak meg, akik közül végül 630 embert választottak ki, hogy az étteremben dolgozhassanak. Mai szemmel meglepő, de a leendő munkavállalóknak szigorú rostán kellett átesniük: nem csupán kiváló vendéglátói képességeknek kellett birtokában lenniük, de az oroszon kívül angolul vagy más idegen nyelveken is érteniük kellett, ezért legnagyobb számban egyetemista fiatalok közül kerültek ki.
A kiválasztottak hónapokon át tartó tréningen vettek részt, ahol többek között megtanították nekik, hogyan mosolyogjanak a vendégekre: a nyugaton megszokott kiszolgálási stílushoz képest ugyanis az orosz vendéglátóhelyek személyzete híresen „modortalannak” számított, korábban egyáltalán nem volt bevett szokás joviálisan, lelkesen fogadni az étkezni vágyókat. Az étterem (és a leendő étteremhálózat) felső vezetése szintén alapos kiképzésnek lett alávetve, Chicagóba utaztatták őket, ahol pénzügyi és egyéb szemináriumokon ismerhették meg a kapitalista franchise-modell működésének kulisszatitkait.
Jason Stathamet is meglepte a Bolsoj Makra éhes tömeg mérete
A nyitónapon, január 31-én a tulajdonosok kb. 1000 vendég felbukkanására számítottak, meglepetésükre azonban már órákkal a nyitás előtt 5000 ember sorakozott fel a Puskin téren bebocsátásra várva – az ajtók kinyitását követően a tömeg még jobban felduzzadt, a nyugati csodakajára éhes moszkvai polgárok végeláthatatlan sorokban rohamozták meg az éttermet; annak érdekében, nehogy bármilyen tettlegességig fajuló incidens történjen az „ostrom” során, a rendőrséget is kivezényelték a helyszínre. Zárásig összesen 30 ezer vendég fordult meg az étteremben, ezzel megdőlt az egy nap alatt egyetlen McDonald’sban kiszolgált emberek világrekordja, amit addig Budapest első, a Váci utcában létesült Mekije tartott, mely két évvel korábban 9100 vendéget vonzott a nyitónapon.
A moszkvaiak lelkesedése lehengerlőnek bizonyult, annak dacára, hogy az akkori fizetésekhez és egy átlagos helyi étteremhez képest igencsak borsosnak számítottak a McDonald’s árai: egy Big Mac – vagy ahogyan az oroszok elnevezték, Bolsoj Mak – 3,85 rubelbe került, mely egy átlagdolgozó napi bérének felét-egyharmadát jelentette. Sokan áhítattal vetették rá magukat a nyugati életformát megtestesítő hamburgerre, sült krumplira és üdítőre, egyesek beraktároztak a menükből, hogy a családjuknak is vihessenek mekis ételt, olykor több napig tartó vonatút során cipelve magukkal a kihűlt gyorséttermi fogásokat.
Mások az eldobható műanyag kanalakat, késeket, tányérokat és papírpoharakat vitték haza ereklyeként, illetve későbbi felhasználásra, mivel még nem voltak egészen tisztában az eldobható kifejezés jelentésével. Egy leendő hollywoodi sztár, az akkoriban még profi műugrással foglalkozó Jason Statham is kilátogatott a helyszínre: a brit sportoló a nemzeti válogatott tagjaként, egy verseny miatt utazott a szovjet fővárosba, és természetesen nem hagyhatta ki a lehetőséget, hogy saját szemével lássa a vasfüggöny hamburgerek segítségével történő szimbolikus átvágását.
Szinte rögtön érkezett a Pizza Hut is
A lelkes tömegben természetesen szkeptikusabb hangok is előfordultak: egyesek úgy vélték, a mekis kaja és a hozzá köthető étkezési, vendéglátási stílus nagyon messze áll az oroszok által megszokottól, ezért a kezdeti lelkesedés után gyors hanyatlást jósoltak az amerikai franchise számára. Nyugati elemzők azt jósolták, a szovjetek tapasztalatlansága és a két üzleti kultúra különbségei miatt a gyorsétterem-hálózat bukásra van ítélve, a tulajdonosokat helikopterrel kell majd kimenekíteni Moszkvából, mint az amerikai katonákat Saigon elestét követően Vietnámból.
A kétkedőknek nem lett igaza: a Puskin téri McDonald’s előtt még hónapokkal később is hosszú sorok kígyóztak a nyitásra várva, néhány hónappal később pedig egy másik nyugati étteremlánc, a Pizza Hut is megnyitotta első vendéglátóhelyét a szovjet fővárosban (a ’90-es évek második felében egyébként maga Gorbacsov is szerepelt egy Pizza Hut-reklámban). A második McDonald’s már a Szovjetunió felbomlása után, 1993 júniusában létesült Moszkvában, a megnyitó ünnepségen az orosz elnök, Borisz Jelcin személyesen jelent meg, hogy átvágja a piros szalagot.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
