1941. december 7-én a pennsylvaniai illetőségű Lytle Adams éppen az új-mexikói Carlsbad Caverns Nemzeti Parkban vakációzott, amikor rádióján értesült a Pearl Harbor elleni japán légitámadásról – a hazafias érzelmű fogdoktornak eszébe jutottak a parknak nevet adó barlangrendszerben látott denevércsapatok, és azonnal kieszelt egy tervet, hogyan lehetne visszavágni az ellenségnek. Úgy gondolta, a legjobb ötlet az lenne, ha időzítővel ellátott bombákat szerelnének denevérekre, majd éjszaka repülővel kiengednék őket japán városok felett: a megzavarodott állatok szétszóródnak, és menedéket keresnek a többnyire fából készült házak padlásain, tetőterében, ekkor működésbe lép a robbanószerkezet, és lángba borítja akár a teljes várost is.
Megbízhatatlannak bizonyultak a kísérleti állatok
A részletesen kidolgozott ötletet jobb esetben senki sem vette volna komolyan, Adams azonban közeli ismeretséget ápolt Eleanor Roosevelttel: a First Lady eljuttatta a tervet férjéhez, az elnök pedig az ismert zoológussal, Donald Griffinnel konzultálva arra jutott, érdemes megpróbálni a denevérbombázást. Az X-Ray Project, vagyis Röntgensugár-projekt névre keresztelt terv a hosszú fejlesztés során több módosításon is átesett: mivel a denevérek legfeljebb a saját testtömegüknek megfelelő súlyt képesek elcipelni, a tudósoknak problémát jelentett egy kellően könnyű robbanóanyag felkutatása, mígnem a Harvard vegyészprofesszora, Louis Fieser megmutatta nekik új találmányát, a napalmot.
Fieser ötlete nyomán a kutatók apró, mindössze 17, illetve 28 grammos gyújtóbombákat készítettek, melyek sebészeti úton a denevérek testére rögzítve nem zavarják őket a repülésben – a hibernációban lévő állatokat bombára emlékeztető ketrecekben, B-24-es bombázók fedélzetén juttatták volna Japánba, ahol a célterületek fölé érve, 1500 méteres magasságból dobták volna ki őket. A ketrecek ejtőernyővel ereszkednek lejjebb, 300 méteres magasságba érve pedig kinyílnak, szabadon engedve legalább egymillió denevért a gyanútlan japánok feje felett.
A hadsereg több ezer állatot fogott be barlangokból a projekthez, a szárnyas tömegpusztító fegyver próbája azonban katasztrofálisan sikerült: az új-mexikói kísérleti helyszín felett szabadjára engedett denevérek irányvesztetten, összevissza repültek, vagy egyszerűen lezuhantak a talajra, az egyik teszt során pedig felgyújtottak egy hangárt. A nem túl biztató eredmények dacára a hadsereg sokáig kitartott a projekt mellett, mígnem 1943 decemberében úgy döntöttek, a sokkal kecsegtetőbb eredményeket produkáló Manhattan-terv javára inkább lefújják a denevéres akciót – addigra már mintegy 1 millió dollárt (mai árfolyamon 16 milliót, vagyis nagyjából 5 milliárd forintot) költöttek el Adams ötletére, és 30 tesztbevetésen voltak túl.
Kevésen múlt tehát, hogy Hirosima és Nagaszaki városát robbanó denevérek helyett inkább atombombával lepte meg az amerikai kormány, kapitulációra kényszerítve a japán császári hadsereget, és lezárva a történelem legvéresebb konfliktusát.
