A déli 12 órakor felhangzó harangszó – mint minden magyar jól tudja, vagy legalábbis gondolja – az 1456. július 22-én kivívott nándorfehérvári diadallal függ össze, emléket állítva a török hódítók felett aratott győzelemnek, amely fél évszázadra visszavetette az Oszmán Birodalom európai terjeszkedését. De vajon tényleg Hunyadi János seregének győzelme és az örömhír kihirdetése miatt rendelte el a pápa a déli harangozást?
A rossz hírű Borgia családból származó III. Kallixtusz pápa mindössze három évig, 1455 és 1458 között ült Szent Péter trónján, uralkodása azonban sok tekintetben rendkívül hasznosnak bizonyult: az egyházfő elkötelezetten harcolt az oszmán térhódítás ellen. Megválasztása után ugyanis esküt tett, hogy addig nem nyugszik, amíg ki nem kergeti a hódító törököket Európából. A küzdelem jegyében különleges adót vetett ki Európa egyházi javadalmaira, és ő hozta létre a pápai flottát is, amely sikeresen foglalt vissza egyes égei-tengeri szigeteket.
1455 őszétől Kallixtusz rendkívüli követekkel szólította fel a keresztény uralkodókat, hogy induljanak hadba a török ellen. Kérése süket fülekre talált, azonban míg a fejedelmek nem szerveztek keresztes hadjáratot, a nép körében sokan ragadtak fegyvert. Csehországból, Lengyelországból és Szerbiából is érkeztek katonák Nándorfehérvár védelmére, idehaza pedig – a pápa követének megbízásából – Kapisztrán János ferences hitszónok szervezett sereget a török elleni harcra.
Az egyházfő 1456. június 29-én kiadott egy Cum his superioribus annis (Mivel ezekben az utóbbi években) kezdetű, különleges pápai imabullát, amelyet Mainzban maga Johannes Gutenberg nyomtatott ki. Ebben bűnbocsánatot ígért mindazoknak, akik imáikkal segítik a kereszteseket, és elrendelte, hogy a városok, falvak templomaiban az addig szokásos napi kettő helyett háromszor harangozzanak, így buzdítva a híveket, hogy imádkozzanak a törökkel szembeszálló seregekért.
A pluszként hozzáadott harangszó eredetileg nem délben, hanem délután 3 és 6 óra, vagyis a nona és a vesperas néven ismert harangozások között hangzott el, csak fél évszázaddal később, 1501-ben tette (a szintén Borgia) VI. Sándor pápa a ma ismert időpontra és rendelte el, hogy a harangszó az egész keresztény világban azonos az időpontban szólaljon meg, emlékeztetve a híveket a kereszténység védelmére és az összetartásra.
A napi háromszori harangozást bevezető bullát öt nappal a nándorfehérvári ostrom kezdete előtt hirdették ki Rómában, Magyarországra azonban csak több mint egy hónappal később, Hunyadi diadala után érkezett meg – nem csoda, hogy a győzelemtől örömittas magyarok azonnal a sikerekre való megemlékezéssel kapcsolták össze a déli harangszót, amely azóta is így él a köztudatban, annak ellenére, hogy Kallixtusz pápa egyáltalán nem ilyen céllal hozta rendeletét.
Az egyházfő augusztus 6-án, az Úr színeváltozásának napján szerzett hírt Hunyadi győzelméről, mely annyira lenyűgözte őt, hogy ezt a napot a diadal emlékére az egész kereszténység kötelező ünnepévé tette – tehát valóban nagyszabású szimbolikus tettel emlékezett meg a sikerről, csak épp nem a déli harangszóval.
Ha tisztázni szeretnél egyéb történelmi tévhiteket, kövesd sorozatunkat, amelyben jól ismert, de nem feltétlenül igaz történeteknek járunk utána.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
