Elromlik, becsődöl, megbukik, felsül, meghiúsul, leszerepel, befuccsol, kudarcot vall, füstbe megy, dugába dől, csütörtököt mond – mind ugyanazt jelentik, de vajon miért pont a csütörtököt kötjük a sikertelenséghez, és miért nem mondjuk a hétfőt?
Azért, mert a szólásnak valójában semmi köze a csütörtökhöz – sem más napokhoz –, a szó pusztán a csett, csött, csütt hangutánzó szavak tréfás továbbgondolása. A feltételezések szerint ezek a régi lőfegyverek závárzatának csattanását jelölték, ha azok nem sültek el a ravasz meghúzásakor.
A vet ige a lobbot vet a puska (elsül) kifejezésből származhat, a csüttöt vet alakból pedig német hatásra alakulhatott ki a csüttöt mond forma, mert a puska el nem sülését a versagen (’megbukik, kudarcot vall’) igével fejezték ki, melynek sagen eleme annyit tesz: ’mondani’ – olvasható az Anyanyelvápolók Szövetségének cikkében. A csüttöt aztán a népnyelv a hasonló alakú csütörtök szóra cserélte le.
Mint azt O. Nagy Gábor Mi fán terem? című könyvében írja, a csütörtököt mondó puskából humoros átvitellel „csütörtököt mond az a terv, szándék, kezdeményezés, amely nem sikerül, nem valósul meg. Néhol tréfásan azt is mondják, hogy csütörtököt vetett a szája, s ez azt jelenti, hogy ’hazudott’.” Az eredeti, csettet vagy csüttöt vet formára 1847-ből van adatunk, azt pedig, hogy „csöttöt mond a puska, midőn ki vagy el nem sül”, egy vadásztudományi munka közli.
Azt tudod-e, milyen hosszú egy fertályóra? És azt, hogy mit csinál az, aki vigéckedik? Ha kíváncsi vagy, olvasd el sorozatunk előző részeit is.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
