barlang rajz

A legkorábbi barlangrajzok az őskőkorban készültek, és többnyire állatokat, jeleket és kezeket ábrázolnak. A kutatók úgy vélik, hogy ezeket varázslás és mágia céljából festették a barlangok falára. Az ősemberek azt hihették, hogy ha eljátsszák a vadászjelenetet, akkor másnap sikeres lesz a zsákmányejtés. A leggyakrabban megjelenített állatok közé tartozik a ló, a bölény, a rénszarvas, a hegyi kecske, a mamut és a medve. A legismertebb ilyen alkotások a spanyolországi Altamira-barlangban találhatók, azokat mintegy 40 ezer éve pingálták őseink a kövekre.  

Kiderült, hogy ez a legrégebbi barlangrajz

Az erdő csendjét csak az avarban megmozduló apró állatok nesze töri meg, miközben egy hatalmas testű vaddisznó igyekszik a tisztás felé. A rá vadászó három ember észrevétlenül olvad bele a környezetébe. Az állat teste robusztus és izmos, természetes méltósága azt sugallja, hogy többről van itt szó, mint egyszerű vadászatról. Ez az élet olyan kimerevített pillanata, amely örökre megmarad, mintha egy történet elevenedne meg a szemünk előtt, amelyben a természet és az ember együttélése és örök harca bontakozik ki. Ezt juttathatja eszünkbe az a rajz, amellyel több mint 50 ezer éve élt őseink dekorálták ki egy Szulavézi szigetén megbúvó barlang falát.

A Leang Karampuang barlangban található emberi alkotást már 2017-ben felfedezték, de csak mostanra sikerült meghatározni a korát. A kutatók nem a barlangrajz, hanem az idők során rárakódott ásványi anyagok keletkezési idejét állapították meg oly módon, hogy a felületén kialakult kalcium-karbonát-rétegekből vett mintákat lézerrel elpárologtatták. Az így megmaradt tórium és urán arányainak a mérésével számították ki, hogy a mű nagyjából 50 200 éves lehet, amivel rögtön lepipált minden korábbi hasonló felfedezést. A híres európai barlangrajzok „csak” 40 ezer évesek, de az itteni felfedezés még a két magyarországnyi indonéz szigeten korábban lelt rekorderre is ráver vagy ötezer évet. 

Tudomány és művészet ötvöződik a barlangrajzokban

A rajzot vélhetően azok az emberek készítették, akik Délkelet-Ázsián áthaladva mintegy 65 ezer évvel ezelőtt elsőként érkeztek Ausztráliába. Ez önmagában is szenzáció számba megy, de nem ez adja a felfedezés különlegességét, hanem a kép kompozíciója.

Eddig az volt a tudományos megállapítás, hogy a korai figurális barlangművészet csak különálló alakokat ábrázolt, nem pedig olyanokat, amelyek egymással kölcsönhatásba is lépnek

– emelte ki a Nature magazinban Adam Brumm, a Griffith Egyetem professzora, aki szerint ez a barlangrajz az emberi faj gondolkodási fejlődésének fontos mérföldköve, amely már ötvözte a tudományt és a művészetet.

A tudós hangsúlyozta, hogy az állatot hihetetlen anatómiai hűséggel ábrázolták, és ez a felfedezés azt az időt is kitolja, amikor a modern ember először mutatta meg a kreatív gondolkodás képességét. 

A festmény összetett történetet mesél el. Ez a legrégebbi bizonyítékunk a történetmesélésre. Arról tanúskodik, hogy már az akkori emberek is képesek voltak elvont fogalmakban gondolkodni

– mutatott rá a tanulmány társszerzője, Maxime Aubert, aki úgy véli, hogy a történetmesélés rendkívül fontos része az emberi evolúciónak, és talán még a domináns fajként elért sikereinket is ezzel lehet magyarázni.

Az ennél régebbi barlangrajzok még nonfiguratívak

Az ausztrál régész szerint az a tény, hogy az emberi faj első képviselői képesek voltak egy ilyen bonyolult történetet elmesélni a művészet eszközével, átírhatja a Homo sapiens kognitív fejlődésének történetét. Annyi bizonyos, hogy az ennél régebbi „barlangrajzok”még csak geometriai formákat ábrázolnak.

Úgy tűnik, hogy valami történt körülbelül 50 ezer évvel ezelőtt, röviddel azután, hogy az összes többi emberfaj, például a neandervölgyiek kihaltak

– vélekedett a felfedezés kapcsán a BBC News-nak Chris Stringer, a londoni Természettudományi Múzeum professzora.

Ugyanezen az indonéz szigeten egy másik barlangban tíz évvel ezelőtt márfedeztek fel még régebbi színes kézlenyomatokat, akkor derült ki, hogy nem Európa az egyetlen helyszín, ahol ilyenek találhatók.  A legkorábbi efféle ábrázolásokat sem az öreg kontinensen lelték, hanem a dél-afrikai Blombos-barlangok szikláin. Azoknak a korát 75 és 100 ezer év közöttire teszik. 

Az emberek valószínűleg sokkal régebb óta mesélnek történeteket, de mivel a szavak nem kövültek meg, csak közvetítő eszközöket használhattak

– fejtette ki Adhi Agus Oktaviana indonéz barlangrajzkutató, aki szerint ahogy az emberi faj bölcsője, úgy a művészetéé is valahol Afrikában lehet. 

Ha az emberi települések evolúciója is érdekel, ide kattintva erről is olvashatsz.