Így már rögtön más az eredmény. Ha abból indulunk ki, hogy a fül milyen hosszú a testhez képest, a terebélyes elefánt elől egy parányi távol-keleti rágcsáló lopja el a show-t, amely kevésbé ismert, de már a neve is árulkodó. A rekorder ebben a tekintetben nem más, mint a hosszúfülű ugróegér.
Tényleg hosszú fülű
A Mongólia és Kína sivatagi vidékein honos ugróegér (Euchoreutes naso) a fejétől a farkáig 10 centi hosszú (vagyis a farka ebben nincs benne), amihez 3,8 és 5 centi közötti fül párosul, így az állat testhosszának 40-50 százalékát teszi ki. Ezzel relatív értelemben a legnagyobb füllel rendelkezik az állatvilágban, erősítette meg a Live Science-nek Mary Ellen Holden, az Amerikai Természetrajzi Múzeum zoológusa. Ehhez képest egy afrikai elefánt átlagosan 6-7,5 méter hosszú, miközben 1,2 méteres füle van, ami csak 17 százalékos arányt jelent.
A hosszúfülű ugróegeret egyébként elég nehéz elcsípni, így komoly sikerként értékelhető, hogy egy brit expedíciónak 2007-ben sikerült videóra vennie a mongóliai Góbi sivatagban. Jonathan Baillie vezető biológus akkor úgy emlegette, mintha csak valamiféle sivatagi Miki egér lenne. Itt a felvétel:
De mire kellenek azok a nagy fülek?
A kutatók szerint a forró környezetben élő emlősök a hosszú füleken át hatékonyan tudják leadni a felesleges hőt. Az ugróegereken kívül idetartoznak az afrikai elefántok, illetve a sivatagi rókák is, melyek nagy és vékony, rengeteg apró érrel átszőtt füleik révén képesek a hőszabályozásra – magyarázta Holden. Miközben ugyanis a vér a füleikben kering, hőt bocsát ki a levegőbe, amely hűsítő hatással bír. Amikor az állat felmelegszik, a fülekben lévő erek még inkább kitágulnak, hogy több hőt bocsássanak ki, a hideg éjszakák során pedig összehúzódnak, ezáltal is segítve melegen tartani őket.
A nagy fülek tehát a melegebb környezettel függhetnek össze. Ha például összehasonlítjuk az afrikai és az ázsiai elefántot, akkor kitűnik, hogy az utóbbinak – amely enyhébb klímájú területeken él – lényegesen kisebb, körülbelül fél méter hosszú a füle, ami testhosszának csak a 8 százaléka.
A verejtékezés alternatívájaként a füleket használni a hőleadáshoz nyerő stratégia a sivatagban, ahol szűkösek az erőforrások – vonta le a tanulságot a szakember. Az ugróegér ráadásul olyan téren is profitál méretes füleiből, hogy könnyebben érzékelheti az alacsony frekvenciájú hangokat, amiket a zsákmányként fogyasztott rovarok, illetve a közelben ólálkodó ragadozók bocsátanak ki.
Ha kíváncsi vagy, miért utánozza a papagáj az emberi beszédet, olvasd el sorozatunk előző részét is!
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
