Jonas Geldmann, a Cambridge Egyetem környezetkutatója posztolt nemrégiben a Twitteren két térképet, amelyek egymás mellé téve pontosan érzékeltetik, mennyire aránytalanul érinti a klímaváltozás a világ különböző országainak gazdaságát. Indi Samarajiva, Sri Lanka-i blogger, újságíró szerint a két ábra különbsége tökéletesen megmagyarázza, miért veszik a bizonyítékok dacára is félvállról a klímaváltozás hatásait a fejlett világ országai.
Két ellentétes térkép
Az első térképen az látható, hogy a világ országai mennyi káros szén-dioxidot bocsátottak a légkörbe az ipari forradalom óta eltelt 250 évben. A pirossal jelölt országok – jellemzően a fejlett iparral rendelkező észak-amerikai, európai és ázsiai nemzetek – egyenként több mint öt-ötmilliárd tonna gázt eresztettek már a levegőbe, de a főbűnösök, vagyis az USA, Oroszország és Kína esetében a szám 100 és 400 milliárd tonna közé tehető.
A második térkép azt mutatja, milyen hatással van a klímaváltozás az országok gazdaságára. A térképen az látható, mennyivel nőne vagy csökkenne az országok egy főre jutó GDP-je, ha a globális átlaghőmérséklet plusz 2 Celsius-fokkal emelkedne. (Minél pirosabb egy ország, annál többet csökkenne a GDP, minél sötétebb kék, annál kevésbé érintené hátrányosan a gazdaságot a klímaváltozás.) A kék és a piros területek eloszlása ezúttal épp az ellenkezőjét mutatja: a fejlett ipari országok gazdasági mutatói növekedni fognak, a szegény nemzetek pedig még jobban leszakadnak majd
Minek változtatni, ha nincs benne pénz?
A harmadik világ országai – amelyek még mindig próbálnak talpra állni az egykori gyarmati létből – éghajlatuknál és földrajzi fekvésüknél fogva sokkal súlyosabban érzik a felmelegedés hatásait, mint egykori gyarmatosítóik. Az Afrika, India, Indonézia, Közép- és Dél-Amerika szegény vidékein élők lába alól kicsúszik a talaj, mivel a hőség szinte elviselhetetlenné válik majd bizonyos időszakokban, ami tönkreteszi a mezőgazdaságot és az állattartást.
A klímaváltozásból ugyanazok kerülnek ki győztesként és vesztesként, mint mindig mindenből a történelemben – véli Samarajiva. Nem arról van szó, hogy a fejlett nyugati országok nem látják a felmelegedés baljós jeleit és következményeit. A helyzet az, hogy ezek az államok a környezet elpusztítására építették iparukat, és ennek hatásait mások, náluk sokkal kevésbé szerencsések érzik a bőrükön. Amíg anyagi haszonnal jár számukra, addig nem fognak változtatni a politikájukon.
31 évet jósol még az emberiségnek egy ausztrál kutatócsoportAz általuk vázolt forgatókönyv szerint 2050 tájára már elég nagy gondok lesznek.
Tovább olvasom
