A globális felmelegedés visszafordíthatatlan károkat okoz a bolygónak, minek következtében az emberiség jövőképe is jóval negatívabb, mint néhány évtizeddel, évvel ezelőtt. Ezek a kilátások sokakat elkeserítenek, sőt komoly pszichés problémákhoz vezetnek. A pszichiáterek klímaszorongásnak, öko-szorongásnak, klímapániknak vagy klímagyásznak is nevezik a jelenséget, amiről a People hasábjain olvashatunk.
Egyre többen rettegnek a klímaváltozástól
Andrew Bryant seattle-i pszichiáter szerint egyre többen keresik fel a rendelőjét olyanok, akiket annyira elkeserít vagy kiborít a klímaváltozás, hogy az aggasztó hírekkel való szembenézés állandósuló szorongásba és/vagy depresszióba fordul. Ezek az emberek gyakran tenni szeretnének valamit a globális felmelegedés ellen, de úgy gondolják, nincs elég erő a kezükben ahhoz, hogy komolyabb változást érhessenek el, emellett aggódnak saját és főleg a gyerekeik jövője miatt. Bár a klímaszorongás (még) nem hivatalos diagnosztikai kategória, Bryant szerint egyre gyakoribb lelki probléma.
Egy áprilisban készült felmérés azt mutatta, hogy az amerikaiak 62 százaléka aggódik a klímaváltozás miatt, közülük 23 százalék erősen nyugtalankodik. Egy szintén idei Gallup-kutatás pedig úgy találta, hogy a fiatalok körében még gyakoribb a globális felmelegedés kiváltotta félelem. A 18-34 éveseknek több mint a fele nagyon aggódik a negatív környezeti változások miatt. A jelenség nemrég még a Hatalmas kis hazugságok című HBO-sorozat egyik epizódjában is megjelent, ahol az egyik gyerekszereplő pánikrohamot kap az iskolában, miután az órán a globális felmelegedés hatásairól beszélgetnek.
Egyelőre nincsenek ennél pontosabb adatok arról, hogy mennyire elterjedt és súlyos probléma a klímapánik, de szakemberek beszámoltak olyan esetekről, amikor emberek egész életét befolyásolta a klímaváltozástól való félelem. Egyre többen döntenek úgy, hogy nem vállalnak gyereket, mert úgy gondolják, hogy a következő nemzedék számára a körülmények nem lesznek megfelelőek a boldog élethez, más azért hagyta ott állását egy nagyvállalatnál, mert elkeserítette a tudat, hogy közvetetten hozzájárul a környezetpusztításhoz.
Hogyan győzheted le a szorongást?
Bryant szerint a legjobb megoldás, ha beszélünk másokkal a problémáinkról, megosztjuk a félelmeinket a barátainkkal, családtagjainkkal, esetleg egy pszichiáterrel vagy más szakemberrel. Ha kibeszéled magadból a problémát, többé már nem fogod úgy érezni, hogy egyedül vagy vele a világban. A félelmek közös megtárgyalása segíthet kiutat találni belőlük.
Dr. Janet Lewis, a New York-i székhelyű Rochester Egyetem pszichiátere úgy gondolja, érdemes különböző klímavédő aktivista csoportokhoz csatlakozni, a problémák megvitatása és a közös cselekvés ugyanis segít felülkerekedni az elkeseredésen. Dr. Elizabeth Haase nevadai pszichiáter szerint érdemes belegondolni, mennyi apró dologgal segítheted te magad is a környezet védelmét. Sok kicsi sokra megy, például: kevesebbet utazol repülővel, kistermelőktől vásárolsz, csökkented a műanyag-felhasználásodat, azzal igenis tehetsz a klímakatasztrófa ellen.
Az „ismerd meg az ellenséget, akkor kevésbé félsz majd tőle” elv itt is hasznosítható: tájékozódj a globális felmelegedés pontos hatásairól, tudd meg, hogyan érinti a klímaváltozás a közvetlen környezetedet, legyél képben. Emellett tudd, hogy a klímaváltozás valóban nagyon aggasztó jelenség. ezért az attól való félelem teljesen jogos. A szorongást nem eltüntetni kell, hanem átalakítani úgy, hogy folyamatos rettegés helyett motiváljon és cselekvésre ösztönözzön.
