A The Conversation számolt be a legfrissebb kutatások eredményeiről, melyek szerint minél hosszabb életű egy spermium, annál egészségesebb lesz az utód, és tovább is fog élni, mint ha egy rövid életű spermium termékenyítette volna meg a petesejtet ugyanabból az ejakulátumból.
Egyelőre csak halak
A kutatásban 26 hímnemű zebrahal ondóját osztották két részre. Az egyik esetben a spermiumok aktiválását követően egyből lehetőséget biztosítottak a kutatók a megtermékenyítésre, a másik esetben azonban az aktiválást követően 25 másodpercet vártak. Ennyi idő pont elég volt ahhoz, hogy a hímivarsejtek fele feladja a küzdelmet, így csak a hosszabb élettartamú spermiumoknak volt lehetősége a megtermékenyítésre.
Az így született utódokat felnőtt korukig kísérték figyelemmel, ez idő alatt pedig sikerült összehasonlítani a különböző élettartamú hímivarsejtekből született utódokat. Azok a halak, amelyek hosszabb élettartamú (öregebb) spermiumból fogantak, nemcsak tovább éltek, de több és egészségesebb utódot nemzettek.
Érdekes, hogy a spermium élettartama a születendő utód nemétől függően különbözőképpen hatott. A hosszabb élettartamú spermiumból született, hímivarú zebrahalak több és egészségesebb utódot nemzettek, mint azok a hímek, amelyek fiatalabb spermiumból fogantak. A nőstények esetében nagyobb volt a szórás: az öregebb spermiumokból született nőstények több utódnak adtak életet, azonban az utódok túlélési rátái az életkorral csökkentek. A fiatalabb hímivarsejtek által történt megtermékenyítés folytán született nőstény halak életük során kevesebb utódnak adtak életet, és közülük a később világra jöttek egészségesebbek voltak, mint a korábban születettek.
Nem minden spermium egyforma
A kutatások bebizonyították, hogy annak a spermiumnak a minősége, amelyik megtermékenyíti a petesejtet, közvetlenül befolyásolja az utód egészségét. Az eredmények megkérdőjelezik azt az elképzelést, miszerint a petesejtet megtermékenyíteni képes spermiumok ugyanolyan egészséges utódokat tudnak nemzeni.
Az ejakulátum jellemzőinek néhány különbsége ugyan tulajdonítható a spermium termelésekor bekövetkező kisebb rendellenességeknek, az a tény azonban, hogy a spermiumok gyorsasága még generációkkal később is befolyásolja az utódok egészségét, azt jelzi, hogy más tényezők is szerepet játszanak.
Az ejakulátumban lévő hímivarsejtek nemcsak gyorsaságukban, de az általuk hordozott gének kombinációjában is különböznek. Egy azonos hímtől származó két spermium génjeinek átlagosan a fele egyezik meg egymással, és úgy tűnik, hogy a spermiumok genetikai variációja hozzájárul úszási teljesítményük változásához. Ennek meghatározásában nagy szerepet töltenek be a gének, ez pedig magyarázatot ad az utódok későbbi életkorában megfigyelt különbségekre is.
Mindennek oka van
Úgy tűnik tehát, hogy a spermiumok úszással töltött ideje fontos szempont a minőségükben is, és ha a megtermékenyítés előtt várunk egy kicsit, az segít megszabadulni a rosszabb minőségű spermiumoktól. És itt felmerül a kérdés, hogy ha a hosszabb élettartamú hímivarsejtek ennyire egyértelműen egészségesebbek, miért léteznek egyáltalán a rövidebb életűek? A válasz pedig az, hogy a megtermékenyítés körülményei változóak, és a különböző körülmények máshogy hatnak a petesejtre és a hímivarsejt teljesítményére is. A hosszabb élettartamú spermiumok azokban az esetekben lesznek tuti befutók, ha a nőstény hal valamilyen okból kifolyólag késlelteti a peterakást, akár néhány másodperccel is, vagy megnő a sperma és a petesejt közötti távolság.
Mindezek ellenére még mindig meglepően keveset tudunk a témáról. Az eredmények alapján rengeteg kutatásra van még szükség ahhoz, hogy megértsük a spermiumoknak azokat a tulajdonságait, amelyek meghatározzák az utódok egészségét és túlélését. Később ezek az információk segíthetnek a meglévő megtermékenyítési módok sikerességének javításában.
