Tudod, mi él az agyadban? Baktérium, az!

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Egy friss kutatásból kiderült, hogy a belünkben élő baktériumok egy része az agyunk meghatározott pontjain is megtalálható. Ez a felfedezés közelebb vihet ahhoz, hogyan befolyásolják a baktériumok érzéseinket, viselkedésünket.

Azt már tudjuk egy ideje, hogy a bélflóránkban élő baktériumok, azaz a mikrobiomunk befolyásolja anyagcserénket, immunrendszerünk működését, hangulatunkat, a betegségekre való hajlamunkat, és számos olyan bonyolult képességünket is, mint az emlékezés vagy a tanulás. Az tehát már elfogadott tény, hogy a bélbaktériumainkkal közös rendszert alkotunk, de arról eddig nem tudtunk, hogy ezek nemcsak a beleinkben, hanem az agyunkban is élnek. A hírről a Science számolt be.

A felfedezést először a San Diego-i Neuroscience 2018 elnevezésű, évente megrendezett idegtudományi konferencián villantották meg az Alabama Egyetem munkatársai. A kutatásról egyelőre csak egy poszteren olvashattak az érdeklődők, ami ebben az esetben azt jelenti, hogy még más vizsgálatoknak is igazolniuk kell a kutatási eredményeket. Ennek ellenére a hír tudományos körökben nagy port kavart, ami nem véletlen, hiszen a bélbaktériumok felfedezése óta kérdés, hogy vajon miként képesek befolyásolni az agyműködést és a viselkedésünket. Az, hogy a baktériumok nemcsak a beleinkben, de az agyunkban is megtalálhatóak, választ adhat erre a kérdésre.

Hogy mi van? Baktérium az agyamban?
Fotó: Shutterstock

Rosalinda Roberts neuroanatómus és kollégái egészséges és skizofrén emberek agyát vizsgálva fedezték fel az agybaktériumok jelenlétét. Az elemzésekből kiderült, hogy a belekből ismert lények tűntek fel az agyban is, ahol elkülönülve, jól meghatározható területeken rendezkedtek be, köztük olyan sejtekben is, amelyekről tudjuk, hogy jelentős szerepet játszanak a neuronok közötti kommunikációban. Arról egyelőre fogalmuk sincs a kutatóknak, hogyan juthattak be a baktériumok az agyba, de az állatkísérletekből és a baktériumok elhelyezkedéséből valószínűnek tűnik, hogy nem a halált követően, fertőzés hatására kerültek a vizsgált agymintákba. A vizsgálatokból még az sem tiszta, hogy vajon milyen szerepet töltenek be a baktériumok az agyunkban, de a kutatók gyulladás jeleit nem fedezték fel, így feltételezhetően kárt nem okoznak.

Megválaszolatlan kérdésből tehát akad még bőven, de a további kutatásokból talán megérthetjük a bennünket befolyásoló baktériumok bonyolult rendszerét.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.