A tudományos publikációk színvonala gyakran hagy némi kívánnivalót maga után, ezért van szükség a tudományos mérések módszertani felülvizsgálatára. A kutatások kutatói, vagyis a metakutatók célja pedig éppen ez: tökéletesíteni a tudományos mérések metódusát, írja a Science .
A metakutatók első ránézésre egyszerű szőrszálhasogatásnak tetsző vizsgálatainak köszönhetően a kutatások hosszú távon eredményesebbé válhatnak, a tudományos munka hatékonysága pedig elvileg nőni fog. A tudóstársadalom ennek mégsem örül kitörő lelkesedéssel, néhány kutató kifejezetten rosszul viseli, ha addigi bevett tudományos gyakorlatát kétségbe vonják.
A törekvések pedig roppant egyszerűen megfogalmazhatóak: ha jobban megértjük, mit csinálunk, egészen biztos, hogy jobbá válhatunk saját tudományos területeinken.
Oké, de mit csinál egy metakutató napi nyolc órában?
Lássuk, milyen főbb kérdéseket is vizsgál munkanapjain egy hús-vér metatudós:
- Helyesen használták-e a kutatók a különféle vizsgálati elrendezéseket, eszközöket, statisztikai elemzéseket?
- Befolyásolhatták-e az eredményeket torzító tényezők, megkérdőjelezhető kutatási eljárások?
- A kutatásban feltárt összefüggések tényleges ok-okozati viszonyban állnak, vagy más tényezőkkel is magyarázhatók a tapasztalt jelenségek?
- A tanulmány jól illeszkedik-e a korábbi szakirodalomba, a szerzők megfelelően használják-e más kutatások eredményeit?
- A szerzők saját szellemi termékei-e a kutatás eredményei?
- Mennyire áttekinthető az elvégzett kutatás menete, megismételhető-e az eljárás, az ismételt vizsgálatok mennyiben hozzák ugyanazokat az eredményeket?
- Kik és hogyan finanszírozzák a kutatási munkálatokat, fennállhat-e bármilyen érdekegyezés vagy -ütközés?
- Hogyan kapnak nyilvánosságot a tudományos eredmények, hogyan jutnak el ezek az emberekhez?
Talán mondani sem kell, hogy valamilyen szempontból szinte minden tudományos publikáció tökéletesíthető. Ha pedig így van, meg is éri tökéletesíteni!
