„Olvasni azt jelenti számomra, hogy soha többet nincs magány, nincs unalom, hogy nincs tér, hogy nincs idő” – mondta egyszer Szabó Magda. Óriási nemzetközi sikerének titka – műveit 42 nyelvre fordították le – hogy írásai kortalanok, történetei nem kötődnek sem országhoz, sem helyszínhez, az általa feldolgozott emberi viszonyok mindig mindenhol fontosak lesznek. „Tükröt tart elénk, történeteiben sokszor önmagunkat látjuk, ami gyakran nem annyira vonzó” – mondja Jolsvai Júlia, az írónő életműsorozatát gondozó Jaffa Kiadó főszerkesztője. „Nem egy könyvét lélektani detektívregénynek is hívhatnánk, ahogy olvassuk, eleinte nem értjük a motivációkat, aztán persze a végére minden kiderül, és még azután is napokig munkál bennünk tovább” – teszi hozzá az írónő szövegeinek jó ismerője.
Szabó Magda számára fontos volt a megjelenés, mindig adott arra, hogy elegáns legyen, hogy kiemelje nőiességét. „Regényeiben alapvetően a nők vannak a középpontban, nagyon fontos a nők közötti kapcsolat, az, hogy a nők mit hogyan élnek meg. Ez abból is adódik, hogy mindegyik könyvének nagyon erős a lélektani vonatkozása, olyan érzelmekről, olyan történésekről, olyan emberek közötti viszonyokról beszél, amelyekről nem szoktunk beszélni, vagy inkább szeretjük a szőnyeg alá söpörni” – mondja Jolsvai Júlia.
A főszerkesztő szerint Szabó Magda a mai olvasónak is üzen, hiszen az emberek közötti kapcsolódások ugyanolyan bonyolultak, mint régen, most is ugyanúgy akadnak nehezen átlátható viszonyok, barátságok, rokoni szálak vagy éppen szerelmek: „Pszichológusok mondják, hogy a pácienseiknek adják olvasni Szabó Magda regényeit. A könyvei egyszerre mutatnak be egy vonzó és egy taszító világot. Különlegességét ez az ambivalencia adja, megmutatja az emberekben rejlő gonoszságot, az agressziót, a sötétséget, ami mindenkiben ott van, de ha ezt nem mutatná meg, a másik oldalt sem láthatnánk. Az árnyék nélkül nincs fény.”
Szabó Magda kitűnő megfigyelő volt, az emberi viszonyokat nagyon jól átlátta. Bevallottan önéletrajzi regénye a Für Elise, melyről egy korábbi interjúban azt nyilatkozta, hogy tulajdonképpen nem akarta megírni soha. „Az ember nem szereti, ha saját maga van a boncasztalon. Itt pedig magamat kellett felboncolnom.” – mondta. Az írónő hétköznapjairól keveset tudni, otthonát, magánéletét mindig gondosan óvta. 1948-ban ment férjhez Szobotka Tiborhoz, akivel a férfi élete végéig boldog házasságban élt. Szabó Magda állatbarát volt, előfordult, hogy egyszerre tíz macskája volt, Örömhozó bánatrontó című kötetében a macskái nevében írt leveleket olvashatjuk.
Az írónő szeretett közönségtalálkozókra, dedikálásokra járni, olvasóival aktív kapcsolatot tartott. Leveleikre vasárnaponként válaszolt. Szabó Magda hagyatékából a Jaffa Kiadó gondozásában tavasszal egy receptgyűjtemény is megjelent, mely az írónő kedves ételeit, italait idézi meg. A gyűjteményben a narancsdzsem, a meggylikőr és a diópálinka receptje is megtalálható, sőt, egy „hajhullás elleni igen jó szesz is”, íme:
„10 deka sósborszesz, és 1/2 deka glicerin, 1/2 deka kína-héjtinktúra, 5 deka rózsavíz.”
100. születésnapja alkalmából az ország több pontján is megemlékeznek Szabó Magdáról. Szülővárosában, Debrecenben egyhetes Magdafesztet tartanak. Csütörtök este a fővárosi Petőfi Irodalmi Múzeumban Juhász Anna vezetésével ünneplik a centenáriumi eseményt Prőhle Gergely, a PIM igazgatója, Kabdebó Lóránt, Finy Petra, Karafiáth Orsolya és a múzeumban márciusig látható Annyi titkom maradt című, az írónő életét bemutató kiállítás kurátorainak részvételével. Az írónő műveiből - Vázsonyi János zenei kíséretével - Péterfy Bori olvas fel.
