Augusztus 20-a most akkor az államalapításról, Szent Istvánról, az ő szentté avatásáról, az Alkotmányról, vagy az új kenyérről szól? Esetleg a tűzijátékról és a Szent Jobb körmenetről? Összeszedtük, mit érdemes tudni az ünnepről.
Augusztus 20 I. István király, és 1774 óta a magyar államiság ünnepe: utóbbi Mária Terézia érdeme, aki országos ünneppé nyilváníttatta Szent István szentté avatásának napját (1083. augusztus 20.). 1991-től államalapító Szent István napjaként ismét hivatalos állami és egyházi ünnep lett a nap, melyet a történelem során mindenki úgy értelmezett, ahogy éppen jól esett.
Hogy volt ez régen?
Augusztus 20-hoz már az 1000-es években kapcsolódott hiedelem: ha szép idő volt, jó termésre számíthattak, illetve úgy tartották, 40 napig olyan idő lesz, amilyen 20-án volt. E naphoz köti a néphit a gólyák útrakelését, a szúnyogok számának csökkenését (kicsit szebben: ekkor vágják a szúnyogkirályt) és a málnaszedés idejét – írja a Múlt-kor.
Augusztus 20-a Nagy Lajos uralkodásától kezdve szerepel a naptárakban egyházi ünnepként. Az időpontot néha megváltoztatták, például 1686-ban XI. Ince pápa, Buda töröktől való visszafoglalása után az egész kereszténység számára szeptember 2-át jelölte ki Szent István ünnepeként. Az egyházi reformok során aztán 1771-ben XIV. Benedek pápa csökkentette az ünnepek számát, és Szent István napját is törölte a sorból. Legalábbis egy időre.
Mária Terézia rendeletben vetette fel a naptárba az István-napot "nemzeti" ünnepként, amely aztán 1848-ig folyamatosan állami és egyházi ünnep is volt, de a szabadságharc bukása után betiltották. A hatalom eltűrte ugyan az ünneplést, de csak hosszas viták után, 1891-ben nyilvánította Ferenc József a katolikus ünnepet munkaszüneti nappá és a nemzeti összetartozás ünnepévé. A Szent István-nap össznemzeti ünneplése azonban nem igazán sikerült, mert a többi felekezet tiltakozott.
Mit ünneplünk 20-án?
A két világháború között az állami és egyházi tartalom összekeveredett, 1938-ban Szent István emlékét törvénybe foglalták, 20-át pedig nemzeti ünnepnek nyilvánították. 1945-ben ezt eltörölték, de a napot az egyházi ünnepek sorában 1947-ig nyilvánosan ünnepelhették. A kommunizmus alatt a teljes tiltás helyett átalakították az ünnepet, és az új kenyér ünnepévé tették, majd az új alkotmányt 1949. augusztus 20-ra időzítették. 1949 és1989 között augusztus 20-a az alkotmány napja, 1950-től ráadásul a népköztársaság ünnepe lett.
Az új kenyér ünnepét egyébként elég sok félreértés övezi: nem kommunista találmány, a középkori Magyarországon július 15-én ünnepelték: ekkor vitték a kenyeret templomba megszenteltetni, megáldatni. A XIX. században Darányi Ignác földművelésügyi miniszter tartott először aratóünnepet augusztus 20-án, az aratósztrájkok megfékezése végett. Sokkal bővebben a kenyér-ünnepről itt olvashat. 1991. március 5-én augusztus 20-át a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepévé nyilvánította.
1949 óta az Alkotmány napja is volt, mostanáig: 2012. január 1-től új alkotmányunk van, most már január elseje az ünnepe. Viszont 20-a környékén mutatják be újabban az Ország Tortáját, lassan ez is hagyomány lesz, sőt, már cukormentes országtorta is van, ami Schobertéknak nem tetszik. A tűzijáték meg már hagyománynak számít.
Mióta viszik körbe a Szent Jobbot?
Az első Szent Jobb körmenetet 1818-ban rendezték, de a kéz tiszteletben tartásáról már az 1222-es Aranybulla rendelkezett. Szent Istvánt a Bazilikában temették el, de a pogánylázadások idején áthelyezték testét, ekkor vették észre, hogy jobb keze épségben maradt: innentől csodás erőt tulajdonítottak neki és a kincstárba került, majd a Szent László által alapított szentjobbi apátságba. A török időkben Boszniába, majd Raguzába vitték az ereklyét, Mária Terézia Bécsbe szállíttatta, majd Budán az Angolkisasszonyok gondjaira bízta.
A díszes ereklyetartó, amelyben napjainkban látható, 150 éve készült a Magyar Püspöki Kar megrendelésére. 1950-től tilos volt a körmenet, de 1987. augusztus 20-án a budapesti Szent István Bazilikában Paskai László bíboros, esztergomi érsek fölszentelte a Szent Jobb-kápolnát, melyben a Szent Jobb azóta is látogatható. Szent István halálának 950. évfordulóján, 1988-ban vitték hosszú idő után először a Szent Jobbot országjárására (amerre vitték megállt a munka, zúgtak a harangok), azóta évről évre elindul augusztus 20-án a körmenet.
Milyen legendák köthetők Istvánhoz?
Szent István az ország és a nemzet mennyei patrónusa, koronáját – a Szent Koronát – a középkorban élő személyként tisztelték. István koporsóját a középkorban gyógyító erejűnek tartották, rengetegen zarándokoltak a koporsóhoz, és sokan azt állítják, meggyógyultak – volt olyan beteg, aki már útközben rendbejött. Szent István a csizmadiák, szabók, bányászok, pénzverők védőszentje. A körmöcbányai bányászbúcsún körmenet, lovasjáték, kardtánc, lövészverseny volt tiszteletére. A malmokat és a hajókat a Szent Király ünnepén zöld ággal díszítették Szegeden, a gabonaszállító hajókat rendszeresen Szent Istvánra névre keresztelték.
Pöstyén szlovák lányai éjfélkor kimentek a Lánykútra – a Szent Király éjfélén, annak erejében – a templomosok klastromának romjaihoz vizet meríteni. Megmosdottak benne, s reggel azzal a legénnyel találkoztak, aki később feleségül vette őket – sorolja a legendákat Molnár V. József az Egész-ség című művében.
Mit ünneplünk 15-én?
István idején augusztus közepe volt a törvénylátó napok ideje: I. László uralkodása alatt a korábban augusztus 15-én megült törvénylátó nap átkerült 20-ára, ez azt jelentette, hogy ekkor ült össze Fejérváron a királyi tanács – írja a múltkor.hu. Augusztus 15-e Nagyboldogasszony napja, Mária mennybemenetelének és az ország Mária oltalmába ajánlásának ünnepe.
Máriapócson a Boldogasszony elszenderülését hatalmas temetői menettel és szertartással ülik meg, amelyen a meghalt búcsújáró hívekről is megemlékeznek. Tápán azt tartják, hogy ezen az éjszakán megnyugodnak azok a tisztítótűzben szenvedő lelkek, akik életükben tisztelettel voltak iránta. Rábaközben az ünnep előestéjén az asszonyok összegyűlnek egy frissen ásott, de még üres sír körül, hogy imádkozzanak és énekeljenek – írja Molnár V. József könyve alapján az augusztus20.kormany.hu.
A régi hit szerint „fűbe, fába hagyta Isten az orvosságot”. Régebben virágáldást tartottak 15-én, „nagyboldogasszonyi füvet” szedtek mely aztán mindenre jó volt, tették halott koporsójához, új ház alapjába, új pár ágyába, bölcsőbe, itták megfázásra. Füstöltek is szentelt virággal, ha halott volt a háznál. Szeged vidékén és Göcsejben azt tartják, hogy az ilyenkor keltetett tyúk az alátett összes tojást kikelti, Zalában ekkor gyűjtötték a legtöbb orvosi füvet.
