Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Szent Iván ünnepe egy újabb pogány koppintás a keresztények részéről, az ünnephez kapcsolódó hagyományok azonban még ma is élnek.
Szent Iván éjjelét a keresztények nevezték el így, ahogy, de honnan ered, ünnep-e valójában és úgy egyáltalán, ki volt Szent Iván?
Nyári napforduló
A nyári napforduló szinte az összes kultúrában a Nap, a fény diadalának ünnepe volt, évezredek óta ünneplik. Június 21. egyfajta csúcspont, hiszen a nappalok a téli napfordulóig innentől már egyre rövidebbek lesznek. „Szent Iván éjjele mégsem június 21-ére, hanem június 24-ére esik, ennek oka azonban a tropikus időszámítási mód sajátosságában és a tényleges naptári évek közti különbségben, illetve az egykori naptári reformokban rejlik. Így a nyári napforduló napja és megünneplése időben napjainkra már elvált egymástól. A nyár csillagászati értelemben vett kezdete korábban valóban Szent Iván napra, azaz június 24-ére esett, de erre ma már az eltolódás miatt három nappal korábban, június 21-én kerül sor. Évszázadok, vagy egy évezred múlva a napfordulók még korábbi dátumra fognak esni.” – mondta el 2008-ban a FigyelőNetnek Mizser Attila, a Magyar Csillagászati Egyesület főtitkára.
Az ünnep eredete
A nyári napforduló az északi féltekén élők számára fontos fordulópont volt mezőgazdasági szempontból. Ekkor lett vége a tavaszi munkáknak, és kezdődtek az igazi nyári munkák. A jeles nap ünneplését egyes források szerint már a újkőkorszakban is gyakorolták. A kelták, a germánok, a szlávok, és az északi népek szinte mindegyike a mai napig ünnepli a fény ünnepét. Az újkőkorszak papjai ezen a napon a Föld és az Ég nászának tisztelegtek.
A keresztények lecsaptak a napra
A keresztény propaganda látva, mennyire fontos ünnep ez a pogányok körében, erre a napra tette Keresztelő Szent János születése napjának ünnepét, amivel már két születésdátumot adtak. Az egyik, Jézus születése, a téli napfordulóra, december 24-re, a másik meg, Keresztelő Szent Jánosé, a nyárira, június 24-re esik. A keresztény reformerek a szimbolikát is megdobták ezzel a lépéssel. (Jézus télen, a sötétségben született, ám a fényben született Keresztelő Szent János által közvetített keresztség szentségével ő is a fénybe ér, megvilágosodik.)
És hogy miért hívják az ünnepet Szent Iván éjjelének, és nem Szent Jánosénak? Az Iván név a régi magyar Jovános, Ivános alakjából származik, illetve a János név szláv formájából. Eredetileg héber-görög-latin-orosz-magyar eredetű név, jelentése Isten kegyelme. Na, így lett Szent János havának (júniusnak) Szent János éjszakájából Szent Iván éjjele június 24-e.
A fény ezen az éjjel győzi le a sötétséget
A Coelho-s közcím nem véletlen, hiszen az év legrövidebb éjszakájáról beszélünk, amit egykor nagyon komolyan vettek, számos bizarr módon ünnepeltek, és ennek az éjszakának varázslatos erőket tulajdonítottak. A hagyományok és babonák napjainkig élnek, az ünnep ünnep maradt számos népnél, még ha a hozzájuk kapcsolódó rituális szertartások nagy része puszta hagyománnyá is kopott. A Szentiván-éji ünneplésében a legtöbb népnél a központi szerep a máglyagyújtásnak jut. A szokás ma is megvan Írországban – Bonfire Night, ill. Saint John's Eve –, a skandináv országokban Midsommar. Régi szokás, hogy reggel az ajtó két oldalára egy-egy nyírfacsemetét állítanak, este pedig vízparton vagy tavon hatalmas máglyát gyújtanak. Az észtek is máglyát gyújtanak, de nem olyan hatalmasakat, mint a finnek: az ünnep fontos része a máglya átugrása.
Az ünnep neve az oroszoknál Ivan Kupala néven fut, amely Szent Iván és a pogány szláv nyáristen, Kupala nevének összekapcsolásából keletkezett. A hiedelem szerint ilyenkor aktívabbak a tündérek, boszorkányok és hasonló lények, ahogyan az Shakespeare Szentivánéji álom című művében is megjelenik.
Szent Iván éjjelén érdemes még világosban máglyát gyújtani a hagyomány szerint, mert ezzel is tisztelgünk a hatalmasabb erőknek, akik tettünkért megjutalmaznak. Ha Szent Iván éjjelén választottunkkal kézen fogva átugrunk a parázsló máglya felett, azzal örökké tartó és viszonozott szerelmünket pecsételjük meg. Egyes források szerint, ha belenézünk a június 23-án este gyújtott máglya lángjába, akkor látni fogjuk a jövőnket. Falun a máglya lángjába dobták kérésüket, kívánságaikat a fiatalok, majd mire a papír hamuvá vált, megkapták a választ, ami a babona szerint mindig pozitív volt.
Program szombat estére: Skandináv és balti Szent Iván-nap
Ma este elszabadulnak a Szent Iván-napi hagyományok Budapesten a Millenáris Parkban. A felnőtteket és gyerekeket is gazdag programkínálattal várják a szervezők: lesz színház, gasztronómiai különlegességek (litván sör, lett sajt), fotókiállítás, vándorló finn designszauna, és természetesen az elmaradhatatlan Szent Iván-éji máglya fényében is sütkérezhetnek az év legrövidebb éjszakáján az odalátogatók. A részletes programot a Millenáris honlapján találhatják. A programokra a belépés ingyenes.
