Utazzon színdarabokat nézni Berlinbe!

Először is mit csinál egy dramaturg és miért utazik másképpen, mint mondjuk egy banki bróker? Soma még a pálya kezdetén áll, de azért túl van már néhány olyan szakmai megpróbáltatáson, amelyek ígéretes karriert jósolnak neki. Természetesen nem hagyja ki, hogy a választ úgy kezdje, hogy fogalma sincs, mert banki brókerként még soha nem utazott. A dramaturg viszont – magyarázza –, színházi ember, aki elsősorban a szövegekkel foglalkozik és inkább a darabok előkészítésében vesz részt. A rendezővel szorosan együtt dolgozva a próbák során is folyamatosan tökéletesítik az előadást.

Utazás és színház

Egy színházi ember utazásában az üzleti utak szakmaisága ötvöződik a turistautak lazaságával. Minden az előadások körül forog, ugyanakkor minden más abszolút kötetlen.

„A legtöbbször színházi előadások miatt utazom” – meséli Soma – „ami nálam kedvtelést is jelent. Nincs előírva, miket kell vinnem, vagy milyen előadásokat nézzek meg, igaz, a költségeimet sem fedezi senki. A laptopom mindig velem van, és magammal hurcolok egy-két könyvet is, amiket aztán általában kinyitatlanul hozok haza, mert mindig mást olvasok. Pár órával az indulás előtt összepakolok, általában az utolsó pillanatban érek oda – rohanva. Van egy nagyjábóli terv a fejemben, hogy mit akarok csinálni, de gyakran nem tudom, meddig és hol leszek, hol fogok aludni. Valahogy mindig hazajutok.”

Korábban ösztöndíjasként volt kint, akkor tapasztalta meg először, milyen hasznos a munkája szempontjából, hogy beleláthat egy másik kultúrába, színházfelfogásba. Ráadásul Berlinben olyan, világszerte elismert alkotók rendezéseit is meg lehet nézni, akik Magyarországra nem, vagy csak ritkán jönnek el.

Persze nem csak Berlinbe, hanem más színházi fesztiválokra és külföldi színházakba is érdemes ellátogatni. Ebben az évben például – többek között – nagyon szeretné megnézni a Nicholas Stemann által rendezett Faustot Hamburgban. Az egyik legrangosabb nyári színházi fesztivál, a Festival'Avignon (Avignoni Színházi Fesztivál). Ennél közelebb van és olcsóbb is a bécsi Wiener Festwochen, melyre mostanában kezdték el árusítani a jegyeket.

Berlin a rút kiskacsa

A városról magáról a következőképpen mesél: „Nem szép város. Néhány városrész kifejezetten unalmas, de az egész tele van élettel. Az utcán hatalmas fák, van hely az úttestnek, a parkoló autóknak és a járdának is. A parkok ki vannak használva, lehet piknikezni, napozni, viszonylag tiszta és biztonságos. Sok az ideiglenes polgár, akik csak egy kis időre telepednek le, kipróbálni a berliniséget. Egy idő után azt a kérdést már fel se tettem egy új ismerősnek, hogy „És te Berlini vagy?” mert a válasz általában nemleges volt. Pont emiatt elfogadóak is az emberek. A parkban jól megfér egymás mellett a babakocsit tologató kismama, a drogárus, a hajléktalan hippi, az üzletember, vagy a szerelmespárok – azonos és különböző neműek egyaránt.”

Evés, ivás

Az emberek nyitottságán kívül sok minden meghatározhatja egy városról alkotott képünket. Például az ételek. Soma nagyon szeret enni, így nem csoda, hogy legutóbbi, többhónapos ottléte alatt Berlin térképét a fejében kifőzdék és éttermek rajzolták ki. Amit különösen szeret a berlini gasztronómiában, az az, hogy mindenféle ízlés kielégítésére lehetőség van, ugyanakkor a bio vagy mondjuk egészséges táplálkozás nem sokkal drágább, mint a hagyományos. Ha olcsó és finom ételekkel szolgáló helyeket kellene ajánlania, a lista elején részéről a Kuchen Maffia (Itt olvashatsz a helyről bővebben) és a Miss Saigon original Südvietnamische Küche állna. Hogy ne csak kifőzdékről tegyünk említést, ajánljuk a Luzia nevű helyet is. Ez amolyan tipikus berlini, szofisztikált romkocsma. Ha ez mind nem lenne elegendő, itt található a 10 legjobb, olcsó berlini étterem címjegyzéke. Feltételezem, hogy a drágábbakat nem kell keresni. Hogy mégis tudjuk, mennyi az annyi, megnéztem néhány, részletes honlappal rendelkező hely ajánlatát.

Név	Aki Tatsu Sushi	Yellow Sunshine	Paris-Moskau
Honlapcím	http://www.schlemmerinfo.de/eng/berlin/ friedrichshain-kreuzberg/kreuzberg/ 5111/index.html	http://www.yellow-sunshine.com/speisekarte.html	http://www.paris-moskau.de/
Rövid leírás	Berlinben igen közkedvelt a sushi. Ez egy gyorsbüfé sushival.	Bio gyorsétterem. Ha azt hitted eddig, hogy a kettő nem fér össze, érdemes ide ellátogatnod!	Hosszú múltra visszatekintő, hírességek által kedvelt étterem a klasszikus elegancia kedvelőinek.
Nyitvatartás	H-Szo 12:00-24:00,  V 14:00-24:00	H-P 12:00- 23:00, Szo-V 12:00-01:00 (télen)	H-V 12:00-15:00 és 18:00-01:00
Árak	5-8,50 EUR (ebéd) 1,50-2,30 EUR (sör)	4,50 EUR  (Dupla Csirkés Hawaii Burger) 2,50 EUR(0,33 l Smoothie)	22,50 -27 EUR (főétel) 35-88 EUR (0,75 l bor)

A berlini színjátszás sokban különbözik az itthonitól, ennek okait a fiatal dramaturg a következőképpen magyarázza: „Szerintem alapvetően meghatározó, hogy a társadalom, a potenciális néző mit gondol és mit vár el a színháztól. A nézői elvárás és a színházvezetői ízlés valahol kompromisszumot kell kössön. Magyarországon ez a kompromisszum manapság, úgy látom, egyre jobban egy bizonyos elvárási szint alá esik, legyen szó bármelyik színházról. Ennek legfőbb oka, hogy a színháznak termelnie kell, méghozzá nézőt kell termelni, és ennek érdekében minden eszközt megpróbálnak bevetni. Berlinben az állami fenntartású színházakon nincs ilyen jellegű súly, a finanszírozás nézőszámtól független. Ugyanakkor a hárommilliós Berlinben, ha jól tudom, összesen öt színházat finanszíroz az állam. Budapest is e felé tendál, ám a színházak számának csökkenésével szemben az intézményeken lévő feszültség, félelem és stressz nem csökken. A berlini színházak szabadabbak. Ízlésükben (mert mernek kísérletezni) és gondolkodásukban is.”

Berlini kultúra ínyenceknek

Soma idén körülbelül 120 előadást látott. Az előadások, a rendezői stílusok többségét kiismerte. Azt szereti, ha ledöntik a darabbal szemben támasztott előítéleteit és meglepik. Azoknak, akik hasonlóképpen vannak ezzel, a Volksbühne am Rosa Luxemburg-Platz nevű színházat ajánlja. A nézőteret a legkülönfélébb programok szokták itt megtölteni: komédiák, rockzenekar koncertszerű előadása, Dosztojevszkij-adaptációk, klasszikus művek, bulik, valódi koncertek és sok kísérleti előadás alkotja a folyamatosan megújuló repertoárt. A Volksbühne műsorán szerepel a norvég Vegard Vinge rendezésében a John Gabriel Borkman című Ibsen darab is. Ennek mindegyik előadása legalább 10 órás. (Ez persze semmi az elmúlt nyáron megvalósított 16 napos, nonstop színházi előadáshoz képest, amit ablakokon keresztül lehetett nézni.)

A kevésbé kitartóak számára ott van Robert Wilson amerikai rendező új előadása, a Lulu. A Wedekind-darabból musicalt csináltak, Lou Reed zenéjével, dalszövegeivel.

Aki nem érzi magát késznek a berlini modern színházművészet megismerésére, az látogasson el inkább a Hackeser höfe-re. A műemlék jellegű udvarok és épületek komplexuma látványnak is lenyűgöző, ezenkívül boltoknak, mozinak, romkocsmának is otthont ad. A KaDeWE-bevásárlóközpont és a Tachales megtekintése is érdekes program lehet. Ez utóbbi tipikus berlini foglaltház, amit, miután üresen maradt, a 90-es években többnyire művészek foglaltak el, önkényesen. (Mohai Balázs képriportja itt.)