Az oldaladon egy csomó ügyfeled véleményét lehet olvasni, akik új külsőt kapnak. Kik fordulnak hozzád és pontosan mit kérnek tőled?
Nők és férfiak egyaránt jönnek, de persze a nők vannak többen, körülbelül 70/30 az arány. Elsősorban a harmincas, negyvenes korosztályból kerülnek ki az ügyfeleim, és az a jellemző, hogy egyáltalán nincs kialakult stílusuk, és nem értenek a divathoz, de mégis felmerül bennük az igény a stílusos öltözködésre.
Két fő szolgáltatásom van, a gardróbrendezés és a közös vásárlás, a legtöbben mindkettőt kérik, így fel tudom mérni a meglévő ruhatárat, és ahhoz mérten tudunk új darabokat vásárolni. Sokan úgy jönnek hozzám, hogy teljes ruhatárat veszünk együtt, ilyenkor egy teljesen új stílus kerül kialakításra. Van, hogy biznisz ruhatárat alakítunk ki, de olyan is, hogy kismamákkal vásárolok az új élethelyzetüknek megfelelően, akik eddig mondjuk kosztümben jártak, de ezután inkább hétköznapi, otthoni ruhákra lesz szükségük. Mindenfélét szoktunk együtt vásároni, a fehérneműtől kezdve a pizsamán át az alkalmi ruháig.
Szemes Nóra
"Néhány évig modellként dolgoztam, így csöppentem bele ebbe a világba. Először tesztfotózásokon dolgoztam, már mint stylist, majd később vállaltam divatbemutatókat, és divatanyagokat magazinok számára is. Egy idő után rájöttem, hogy ez az egész divatvilág távol áll tőlem, mert ott nem a stílusról, és az emberről, hanem mindig az épp aktuális divatról van szó, ami pusztán csak üzlet. Hozzám a személyes stílus kialakítása és annak tisztelete sokkal közelebb áll, így adta magát, hogy a személyi styling lesz az én utam, és így is lett. Azóta is minden percét élvezem. Nagyon izgalmas feladat egy zárkózott, a saját adottságait, stílusát egyáltalán nem ismerő nőt kinyitni, és elindítani egy másik úton. Ez legalább annyira lélektani, mint szakmai kihívás."
És a férfiaknak mire van szükségük?
A férfiaknál a leggyakoribb az ún. business casual ruhatár kialakítása, ez valahol a farmer-póló és az öltöny-nyakkendő között van, amit nem mindig könnyű behatárolni. Persze olyan is van, hogy valaki valamilyen különleges alkalomra kéri a segítségemet, ilyenkor segítek estélyit vagy öltönyt választani. Először mindig egy igényfelmérő beszélgetéssel kezdünk, és csak utána indulunk útnak. Szerencsére a legtöbb ügyfelem visszajár, így velük már könnyebb dolgom van, mert ismerem az igényeiket. Nem mindig könnyű zárkózott, bizonytalan emberekből kihúzni, hogy mit szeretnének, és felépíteni az önbizalmukat, ez kicsit olyan, mint egy terápia.
Gondolom egy új stílus kialakításánál nem csak az öltözködésre, hanem az egész megjelenésre vonatkozóan adsz tanácsokat. Javasolsz frizuraváltást és adsz sminktippeket is?
Igen, de alapvetően ezt nem úgy kell elképzelni, hogy valaki beállít fekete, hosszú hajjal, és közlöm vele, hogy rövid szőkét csináltasson a fodrásznál. Nem vagyok a drasztikus beavatkozás híve, a természetesség a fontos, és mindenkinek lépésről lépésre kell felfedeznie magát, mert akkor tud azonosulni az új énjével.
Akik hozzám jönnek, azoknak sokszor egy mintásabb blúz megvásárlása is nagy lépésnek számít, nem úgy öltöztetem őket fel, mint egy átalakítós műsorban, hanem hordható, hétköznapi, de stílusos darabokat keresünk, és ehhez igazítjuk az egész előnyös, de általában azért nem extravagáns megjelenést. Ha valakit komolyabban érdekel a smink, vagy frizuraváltást tervez, akkor természetesen bevonom a hozzáértő szakembereket is a folyamatba.
Akinek rendben van a stílusa, annak is tudsz újat mutatni?
Persze, talán pont ebben van a lényeg, hogy egy teljesen más nézőpontból közelítem meg a kérdést. Mindenkinek vannak beidegződései, vannak olyan típusú ruhadarabok, ami után nyúl, és olyanok, amiket sosem venne le a polcról, mert eszébe sem jut, hogy az is jól állhat neki. És mindenkinek vannak bejáratott üzletei, ahol az áru sokszor egy kaptafára megy. Sokszor a változáshoz az is elég lenne, ha bemenne olyan boltba, ahova nem szokott.
Az is érdekes, hogy az emberek sokszor mennyire rosszul választanak ruhaméretet, több ügyfelem is van, akik rendszeresen egy-két, de akár három számmal is nagyobb ruhákat vesznek a kelleténél. Aztán meg csodálkoznak, hogy egy megfelelő méretben mennyire másképp festenek.
Szerintem a legtöbb ember fejében az a sztereotípia él, hogy egy személyi stylist luxus, és megfizethetetlen, akivel nyilván high fashion üzletekben válogat az ember több százezer forintos ruhákat. Mennyire van itthon erre fizetőképes kereslet?
Szerencsére én úgy látom, hogy van erre igény, és egyre elfogadottabb lesz, ahogy szépen lassan fejlődik a magyarok ízlése, és öltözködési kultúrája. Hogy ez luxus lenne, abban tévedsz. Én például a turkálókra és outletekre vagyok specializálódva, vagy maximum olyan fast fashion üzletekbe megyek be, mint a H&M, a Mango, a Promod, a Zara és társai. Ott sem vetetek meg drága dolgokat, mindig az ár-érték arányt nézem.
Sok helyen irreálisan drágán lehet silány minőségű darabokat venni, a turkálókban viszont remek áron lehet nagyon is jó darabokat találni. Persze az ügyfelemen is múlik, hova megyünk, de általában az, aki nagyon drága üzletekbe vágyik, nem engem keres meg. Nekem mindig az a célkitűzésem, hogy minimum a díjamat megspóroljam az ügyfélnek azzal, hogy olyan üzletekbe viszem, ahol olcsó, de jó minőségű ruhákhoz juthat.
Persze egy komplett ruhatár kialakításánál van, hogy száz-kétszázezer forintot is otthagyunk, de ez egy egyszeri nagy beruházás, utána már nem kell ilyen nagy összegekben gondolkozni.
Ez azért nagy összegnek tűnik. Nem szokták sokallni?
Mindig előre megbeszéljük a rendelkezésre álló keretet, és ahhoz mérten vásárolunk. A legtöbb fiatal nő ennél jóval többet elkölt egy évben ruhára, és sokszor feleslegesen. Egy teljesen új gardróbot azért nem lehet párezer forintból felépíteni. Közhely, de sokszor a márkát kell megfizetni, és egy rossz minőségű poliészter ruháért simán elkérnek tíz-húsz ezer forintot, csak azért, mert rá van írva egy hangzatos márkanév. Velem ilyen hibába nem lehet beleesni.
A basic női ruhatár
"Legyen meg a fekete cipő, szoknya, egy sötétkék farmer, egy jó blézer, egy kis fekete ruha, néhány blúz és táska, és ezeknek a világos, tavaszi megfelelője is. Ha ezek megvannak, utána jöhetnek az extrák, és csak a legvégén a stílusba illő kiegészítők. Így nem fordulhat elő, hogy valaki nem tud felöltözni mondjuk egy állásinterjúra, pedig huszonöt élénk színű blúz van a szekrényében."
"A másik nagyon fontos dolog, hogy egymással jól kombinálható darabok legyenek a szekrényben, és ne jöjjön elő az a klasszikus probléma, hogy egy-egy ruhadarabot nincs mivel felvenni, vagy hogy egy pasztell színű összeállításhoz fekete cipőt kell húzni, mert nincs más. "
"Ha valakinek rendben van a ruhatára, az nem érez késztetést arra, hogy havonta egy kisebb vagyont elköltsön ilyen-olyan üzletekben olyan ruhákra, amiket az életben nem vesz föl, és nem izzad le akkor sem, ha hirtelen valamilyen nem hétköznapi alkalomra kell felöltöznie. A férfiak amúgy kifejezetten azt preferálják, ha nyolc-tíz órán keresztül folyamatosan megyünk, és mindent megveszünk, ami kell, mert úgy vannak vele, hogy rászánnak egy napot, és aztán egy jó ideig nem lesz ezzel gondjuk, mert bárhova fel tudnak öltözni."
Gondolom nem csak a normál, 38-as konfekciómérettel rendelkező ügyfelek keresnek meg. Miben tudsz a teltebb, vagy a nagyon sovány nőknek segíteni?
Jellemző az is, hogy szülés után, megváltozott alkattal jönnek hozzám. A legfontosabb, hogy én ismerem az üzleteket, tehát pontosan tudom, hogy egy 34-es vagy éppen egy 46-os méretű nőt hova kell vinni vásárolni, így eleve elkerülhető a kudarcélmény, hogy valaki semmibe nem fér bele, vagy éppen mindenből kiesik. Természetesen színben, szabásvonalban és mintában is pontosan tudom, hogy mit szabad és mit nem, így jól át tudom alakítani az összképet.
Mindenkinek vannak előnyös tulajdonságai, az én dolgom, hogy ami szép, azt kihangsúlyozzam, ami kevésbé, azt inkább elrejtsem. Nagyon jó érzés, mikor egy zárkózott, szorongó nő meglátja magát a tükörben, és azt tudja mondani, talán életében először, hogy csinos vagyok.
Egyébként az utóbbi években szerencsére sokat változott az üzletek kínálata, és bár még messze vagyunk a nyugati színvonaltól, és sokszor az áruházláncok ide a silányabb minőséget hozzák, alapvetően már nem olyan rossz a helyzet, sem a méreteket, sem a kínálatot tekintve. A másik, hogy szerintem aki kicsit is ismer, az tudja, hogy senkit nem kritizálok, hanem dicsérek, mert tényleg mindenkiben meglátom a szépet, és alapvetően mélyen ellene vagyok a média által sugallt tökéletes női képnek. Én az egyéniséget keresem az emberekben, nem azt, hogyan varázsolhatok belőlük királylányt vagy királyfit.
Szerinted mi a baj a magyar nőkkel, akik messze földön híresek a szépségükről, de valahogy mégsem tudják jól kihasználni az adottságaikat?
A magyar nőknek az ég világon nincs semmi önbizalmuk. Sokan pedig emiatt nem is szeretnek öltözködni, így ki sem tud alakulni az ízlésük. A másik, hogy nagyon bátortalanok az emberek, aki pedig mégis ki mer tűnni, az sokszor elveti a sulykot. Nagyon sok a tucat nő, kevés az igazi egyéniség, aki vállalja magát, de mégis tudja, hogy mi azt amit felvehet, és mi az amit nem.
Ha megnézed a lányokat a plázában, csinosak, de mind ugyanúgy néznek ki. Én mindenkinek azt tanácsolom, hogy legyen bátrabb, kísérletezzen, találja meg magát, és figyeljen oda az öltözködésre, mert az ember a megjelenésével is kommunikál, és öntudatlanul is egy csomó mindent elárul magáról. Tessék külföldi divatblogokat olvasni, és a márkafetisizmus helyett jó minőségű, de megfelelő árú ruhákat vásárolni. És ha egy tanácsom lehet még, sokkal több színt és mintát kellene viselni, mert egy kis bátorság muszáj ahhoz, hogy működjön ez az egész.
A folytatásban Szemes Nórával vásárolni megyünk, és találunk néhány jó cuccot.
