Mélyvénás trombózis esetén vérrög képződik a mélyvénában, leggyakrabban a lábakban. A trombózis hatalmas károkat okozhat a szervezetben azáltal, hogy korlátozza a véráramlást, és növeli a nyomást a vénákban. De még ennél is nagyobb veszélyt jelent, ha a vérrög egy része vagy egésze elszabadul, és a tüdőbe kerül, ahol elzárhatja a véráramlást, légszomjat, mellkasi fájdalmat és akár halált is okozva.
Miért okoz a depresszió trombózist?
Az elmúlt évtizedben a tudósok összefüggéseket fedeztek fel az emberek mentális egészsége és a vérrögök kialakulásának kockázata között. Az egymásnak ellentmondó vizsgálati eredmények és az olyan, kutatást nehezítő tényezők, mint például a betegek által szedett gyógyszerek vagy a magas vérnyomás kórtörténete, megnehezítették az összefüggések pontos meghatározását.
A legfrissebb kutatás azonban nemcsak azt vizsgálta, hogy a szorongás vagy a depresszió mennyivel növelheti a mélyvénás trombózis kockázatát, hanem azt is, hogy miért okozhatnak a mentális betegségek érelzáródást.
A kapcsolat kiderítése érdekében a kutatók csaknem 120 ezer ember egészségi állapotát vizsgálták meg, és megmérték a stresszhez kapcsolódó agyi aktivitásukat is, hogy képet kapjanak arról, hogyan reagál az idegrendszerük a stresszre. Mérték továbbá a májban termelődő nagy érzékenységű C-reaktív fehérje szintjét, ami a szervezetben előforduló gyulladásokra utal, a pulzusszám változékonyságát és az egyének alkalmazkodóképességét is.
Ez utóbbiakra azért volt szükség, mert minél nagyobb a pulzusszám ingadozása, a szervezet annál jobban megbirkózik a stresszes helyzetekkel.
A teljes csoportból több mint százezer embernél diagnosztizáltak szorongást, és csaknem ugyanennyinél depressziót, ami azt jelenti, hogy a legtöbb vizsgálatban résztvevőnél mindkét mentális betegség megfigyelhető volt.
A stresszel kapcsolatos idegi aktivitás is a trombózis okai között van
Az orvosok több mint három és fél éven keresztül követték figyelemmel a vizsgálatban résztvevőket, akik közül 1780 esetben alakult ki mélyvénás trombózis. Azoknál, akiknek anamnézisében szorongás vagy depresszió szerepelt, 53 százalékkal, illetve 48 százalékkal nagyobb valószínűséggel fordult elő a mélyvénás vérrögképződés azokhoz képest, akiknek egyik mentális betegség sem fordult elő a kórtörténetében.
Ezen túlmenően a kutatók arra is felfigyeltek, hogy a szorongással vagy depresszióval küzdő betegeknél magasabb a pillanatnyi stresszel kapcsolatos idegi aktivitás, mint azoknál, akiknél egyik betegség sem volt jelen. Ez a normálisnál magasabb szint 30 százalékkal is megnövelheti a mélyvénás trombózis esélyét ahhoz képest, ha valaki normál szinttel rendelkezik.
Ezzel az eredménnyel először mutatták ki, hogy a szorongás és a depresszió szignifikánsan összefügg a megnövekedett stresszel kapcsolatos idegi aktivitással.
Ma már egyértelműen kijelenthető, hogy három lehetséges mechanizmus köti össze a szorongást és a depressziót a mélyvénás trombózissal: ez a stresszel kapcsolatos idegi aktivitás magasabb szintje, magasabb gyulladásszint és csökkent szívfrekvencia-variabilitás. Úgy tűnik, hogy minél több stresszt él át valaki, annál nagyobb a mélyvénás trombózis kockázata.
Az egyik kedvelt nyári gyümölcs azon túl, hogy kiválóan beilleszthető az étrendünkbe, gyógynövényként is alkalmazható – többek között védi az ereket.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
