térd sérülései

Kevés olyan kiváltságos ember van, akinek életében ne fájt volna a térde, vagy ne érte volna semmiféle baleset ezt a területet. Annyira fontos szerepet tölt be mobilitásunk szempontjából, hogy mind a mindennapok, mind az aktív tevékenységek nyomot hagynak rajta. Egyrészt a korral megjelenő mozgásszervi problémák egyik - ha nem legkritikusabb - területe a térdízület. Másrészt szinte minden sportág többé vagy kevésbé erőteljesen igénybe veszi.

A térdízület felépítéséről, funkciójáról korábban itt írtunk. Mivel folyamatos terhelésnek van kitéve, a túlerőltetésből származó ártalmak és a sérülések is gyakoriak, ezúttal utóbbiakat tekintjük át.

A térdízület tipikus sérülései

Rándulás vagy ficam

Ez az ízületet érő trauma leginkább a szalagokat és a környező izmokat érinti. Általában váratlan behatás (ütés, esés) vagy váratlan csavarodás eredményeképp történik. Fájdalom, duzzanat kísérheti, mely persze a mozgást, járást is megnehezíti. Sajnos azzal számolni kell, hogy amennyiben egyszer-kétszer már érte ilyen sérülés az ízületet, ennek előfordulási gyakorisága egyre nagyobb lesz, és különös figyelmet kell fordítani a stabilitás biztosítására, mind a megfelelő gyakorlatokkal, mind - ha szükséges - a megfelelő eszközökkel (gumis térdvédő, kinesiotape).

A meniscus szakadása

A térdízület “lengéscsillapítói” a meniscusok, ezek sérülése, részleges vagy teljes szakadása gyakran együtt jár az imént említett rándulással vagy ficammal. Meniscusproblémák esetén sportolás közben a terhelés csökkentésében segítenek a térdvédők vagy merevítők. Hosszú távon szükséges lehet a folyamatos gyógytorna, ezáltal az ízületet támasztó és funkcióját biztosító lágyszövetek állapotát igyekszünk optimalizálni. Idővel és komoly sérülés esetén szóba jöhet a műtéti megoldás is.

Íngyulladás

Olyan folyamatos sporttevékenység kísérőjelensége lehet, mely egy adott ínra állandó fokozott terhelést ró: ilyen lehet az ugrás, futás, kerékpározás. Az úgynevezett ugrótérd kialakulásának egyik fő oka a térdkalács ín állandó igénybevétele a szökelléssel, elrugaszkodással, landolással járó sportoknál (pl. kosárlabda).

Ízületi gyulladás (arthritis)

A porcszövet degeneratív elváltozása, mely az életkor és a fenntartott aktivitás előrehaladtával a porc folyamatos elvékonyodásával, majd funkcióvesztésével jár. Ennek kísérőjelenségeként gyulladásos folyamatok léphetnek fel, melyek a csontvégeket vagy a teljes ízületi tokot értinthetik (osteoarthritis ill. rheumatoid arthritis). Ezek kialakulása és lefolyása sok tényező függvényében változhat: választott sportunk, annak megfelelő keresztedzések megléte vagy épp hiánya, testsúlytöbblet, de genetikai okok vagy autoimmun folyamatok is állhatnak a háttérben.

Prepatellar bursitis

A térdkalács nyáktömlőgyulladása, leggyakrabban a gyakori térdeléstől, a térdre ható folyamatos nyomástól alakulhat ki. A nyáktömlők a csontos felületek kipárnázására szolgálnak, megkönnyítik az ízület mozgását, mintegy beolajozzák. Azonban túlzott mechanikai behatásra (pl. takarítónők munkája során) fájdalmasan begyulladhatnak. A gyakran térdreeséssel járó sportok esetén (futball, kézilabda) előfordulása gyakoribb.

Keresztszalag-szakadás

Leggyakrabban egyszeri baleset (csavarodás, az ízületet érő behatás) eredményeként történik az elülső szalag szakadása (ACL). Ez a leggyakoribb sérülésfajta: az összes sportsérülés mintegy 40%-át teszi ki. Azonnali orvosi ellátást igényel.

Iliotibialis szalag szindróma

Erről a kötegről a csípő kapcsán bővebben írtunk. Mivel a csípőtől a sípcsontig húzódik, az ezt érő bármely behatás, sérülés a térdben is jelentkezik, leggyakrabban a térd külső oldalán megjelenő fájdalom formájában.

Patellofemoralis szindróma (“futótérd”)

A fájdalmas tüneteket a térdkalács és a combcsont egymáshoz viszonyított abnormális helyzete vagy egymáshoz képest történő helytelen mozgása okozza. Ennek eredete sokrétű lehet: például edzéstechnikai hibák (rossz futótechnika), túlerőltetés, gyenge vagy túl feszes, rugalmatlan izmok, testsúlyproblémák.

Prevenciós lehetőségeink

A térd sérüléseit és használatból eredő ártalmait teljes mértékben kivédeni ugyan nem lehet, mégis megelőzés szempontjából több területre is fókuszálhatunk.

Bemelegítés

Keringési rendszerünk működésének fokozása révén izmaink vérellátása is javul, hőmérsékletük emelkedik, a mozgásminták ismétlése során ízületeinket bejáratjuk, csökkentve a sérülés veszélyét.

Levezetés

A sportolást követő azonnali leállás a nedvek felgyülemléséhez, ízületi fájdalmakhoz vezethet. A fokozatos tempócsökkentéssel a keringés kíméletesen tud visszaállni nyugalmi állapotba.

Ruganyosság

Bármilyen sportot is végzünk, lényeges az erősített, munkára fogott izmok lelazítása, melyre a nyújtás, masszázs, SMR technikák is alkalmasak. Az erős, ám túl feszes izom ugyanúgy nem kívánatos, mint a gyenge, elhanyagolt izmok, melyek gyenge láncszemként jelennek meg a mozgatórendszerben. A megfelelő lazítással, illetve a gondosan kiválasztott keresztedzésekkel optimális tónusban tarthatjuk izmainkat, megelőzhetjük az izomegyensúly felborulását, segíthetjük ízületeink mozgásterjedelmének növelését. Sportágtól függetlenül ruganyosságunk és hajlékonyságunk megőrzése jelentős prevenciós hatással bír.

Fokozatosság

Ügyeljünk arra, hogy ne erőltessük túl a térdízületet. Amennyiben fitneszedzést végzünk, különösen fontos, hogy ne válogassunk ki “kedvenc gyakorlatokat”, melyeket gyakran végzünk, és hanyagoljunk olyanokat, melyeket nem szeretünk. Ha szükséges, ebben kérjük edző segítségét, hogy elkerüljük a túlzásokat - többek között a térd túlzott használatának tekintetében is.

Figyeljünk az intő jelekre

Ha csupán próbaképp vagy rendszertelenül űzünk egy adott szabadidősportot, akkor kérjünk szakértő segítséget, hogy a rossz technikából vagy edzetlenségből eredő baleseteket elkerüljük. Amennyiben rendszeresen végezzük az adott sportot - és megfelelően megalapoztuk a szakági technikát és a szükséges izomzatot -, folyamatosan kísérjük figyelemmel a testünk jelzéseit. Ha elkezd fájni a térdünk, vagy ízületünk érzékenyebbé válik, ne szégyelljünk visszatérni az edzői segítséghez, hiszen könnyen elképzelhető, hogy mégis valamit rosszul csinálunk, vagy egy bizonyos terhelésmennyiség felett már nagyobb figyelmet kell fordítanunk a kiegészítő technikákra és keresztedzésekre. Ne hagyjuk, hogy az intő jelekből idővel nagyobb baj legyen, hiszen kezdetben a legtöbb mozgásszervi probléma még visszafordítható.

Amennyiben komolyabb sérüléssel vagy fájdalmakkal küzdünk, a szakorvosi diagnózis és kezelés tükrében igen komolyan és felelősségteljesen vigyük végig a szükséges rehabilitációt, gyógytornát, hiszen térdünknek egész életünk során ki kell szolgálnia bennünket, és mozgásra való képességünk, helyváltoztatásunk egyik legfontosabb alapja - ennek megfelelő figyelmet szenteljünk hát neki.