Egy tanulmány szerint ha valaki felépül a szúnyogcsípés által terjesztett dengue-lázból, akkor sem lehet teljesen nyugodt. A betegség ugyanis hosszú távon olyan pszichológiai problémákat okozhat, mint a depresszió, a szorongás és az alvászavar.
Szúnyogcsípésből depresszió
A tanulmány, amely a PLOS Neglected Tropical Diseases című folyóiratban jelent meg, kimutatta, hogy a dengue-lázon áteső betegeknél gyakrabban jelentkezik hosszú távú depresszió azokhoz képest, akik nem kapják el a szúnyogok csípése által terjesztett betegséget. A kutatók az állapotot a szorongás és az alvászavar magasabb kockázatával is összekötötték.
„A dengue-lázzal kórházban ápolt betegeknél mindhárom mentális betegség kockázata magasabb volt – különösen a fertőzést követő első három hónapban. Ezek az eredmények rávilágítanak a dengue-láz mentális egészségre gyakorolt lehetséges hatására, és kiemelik a háttérben álló mechanizmusok további vizsgálatának fontosságát” – fogalmaztak a kutatók.
A tajvani Nemzeti Cheng Kung Egyetem és a Nemzeti Egészségügyi Kutatóintézetek kutatócsoportja azután jutott ilyen megállapításra, hogy összesen 45 334 dengue-lázzal diagnosztizált beteg orvosi feljegyzéseit elemezték a 2002 és 2015 közötti időszakra vonatkozóan. Megfigyeléseikből kiderült, hogy az érintett betegeknél sokkal nagyobb valószínűséggel alakultak ki depressziós rendellenességek több mint 12 hónappal a fertőzés után is. A betegség diagnosztizálását követő 3-12 hónapban pedig enyhén megnövekedett az alvászavarok kockázata.
A szúnyogcsípés utáni gyulladás okozhatja a pszichés tüneteket
A kutatók szerint a pszichés tünetek magyarázata az lehet, hogy a dengue-láz miatt az agyban fellépő gyulladás megváltoztathatja a szerotonin neurotranszmitterek szintjét, ami potenciálisan hangulati rendellenességek kialakulásához vezethet.
A dengue-vírus által kiváltott enkefalopátia a betegség akut fázisában jelentkezik, csökkent érzékenységet, kognitív diszfunkciókat, görcsrohamokat és személyiségzavart okozva,
ami hirtelen fellépő mániás epizódok, depresszió, szorongás, pszichózis és agorafóbia formájában is kiütközhet.
„A Srí Lankáról és Indiából származó jelentések rávilágítottak arra is, hogy a dengue-lázban szenvedő betegek depresszív, szorongásos tüneteit és stressz-szintjét értékelő pontszámok magasabbak voltak, mint a kontrollcsoportokban lévőké. A depresszió prevalenciája körülbelül 15 százalékos volt a fertőzés utáni 6-24 hónapos nyomon követési időszak során. A szorongás és a depressziós tünetek korrelálnak a dengue-fertőzés súlyosságával” – jegyezték meg a szerzők.
A hosszú távú követési vizsgálatok mindemellett azt is kimutatták, hogy egyes betegek tartós fizikai tüneteket is tapasztalhatnak, beleértve a fejfájást, a bőrkiütést és a krónikus fáradtságot, még jóval a dengue-láz akut fázisán túl is.
A kezeléssel járó stressz is hozzájárulhat a mentális problémákhoz
A másik ok, ami miatt mentális egészségügyi problémák jelentkezhetnek egy súlyos vírusfertőzés, például a dengue-láz után, az lehet, hogy a betegek váratlan élethelyzetekben találhatják magukat, főleg, ha kórházba kerülnek.
„A kórházi kezelés alaposan megzavarhatja a betegek napi rutinját. Az ilyen megrázkódtatások közepette rendkívüli stresszel szembesülhetnek, és legyengülve olyan pszichológiai problémákkal küzdhetnek, mint a depresszió, a szorongás és az álmatlanság.”
A kutatók megjegyezték, hogy bár a tajvani betegek magas színvonalú ellátásban részesülnek, továbbra is jelentős pszichés stressznek lehettek kitéve, ami a fertőzést követően potenciálisan növelhette a mentális rendellenességek kialakulásának kockázatát.
Mint ismert, a trópusi betegségek közé tartozó dengue-láz klasszikus és vérzéses formában egyaránt jelentkezhet, és csonttörő láznak is nevezik, mivel olyan erős fájdalmat okozhat, hogy
a beteg úgy érzi, mintha eltörnének a csontjai.
Tünetei között szerepel a láz, a fejfájás, a kanyaróhoz hasonló bőrkiütés, valamint az izom- és ízületi fájdalmak. Ritkábban életveszélyessé is válhat – különösen vérzéses formájánál, amely a vérerek szivárgását, a vérlemezkék számának csökkenését okozza. A betegséget bizonyos szúnyogfajok terjesztik, amelyek már Európában, azon belül Magyarországon is megtelepedtek.
A szúnyogcsípés egy másik veszélyes trópusi betegséget is terjeszt. Erről itt olvashatsz bővebben.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
