A szexszomniát gyakran az alvás közbeni szexszel azonosítják, de valójában mindenféle szexuális tevékenységet, így maszturbációt, nyögdécselést és akár orgazmust is magában foglalhat, ami – mivel nem tudatosan történik – nyomasztó lehet mind az érintett, mind partnere számára. Az állapot nem gyógyítható, de bizonyos gyógyszerek és életmódbeli változtatások segítségével féken lehet tartani.
Mi az a szexszomnia?
A szexszomniát a paraszomniák közé sorolják, ami olyan rendellenességeket jelöl, mint az alvajárás, az alvás közbeni beszéd vagy az éjszakai rémület (night terror). A paraszomniákat az orvosok az alvási szakaszok szerint csoportosítják. Némelyik a gyors szemmozgású (REM-) fázis során következik be (ez tulajdonképpen a felszínes alvás, amelynek folyamán az agy aktívabb marad és álmodik), míg mások a mély, nem REM-alvás közben.
A Clinical Neurology and Neurosurgery folyóirat 2010-es jelentése szerint a szexszomnia a mély alváshoz kötődik, és leginkább akkor fordul elő, amikor az ember hirtelen felébred, de csak részlegesen tér magához.
A technikailag még alvó személy ilyenkor bizonyos szexuális viselkedéseket kezd végrehajtani.
Egy epizód során az illető simogathatja magát vagy partnerét, miközben a szexuális izgatottságra utaló gesztusokat tehet. A szexszomnia kiterjedhet olyan szexuális tevékenységekre is, amelyeket az érintett korábban soha nem tapasztalt, és éber állapotában nem is lenne hajlandó megtenni.
Egy 2016-os tudományos áttekintés, amely a Current Opinion in Pulmonary Medicine című folyóiratban jelent meg, megállapította, hogy a szexszomniát mutató nők nagyobb valószínűséggel végeznek önkielégítést, míg a férfiak jellemzően inkább szexuális kapcsolatot próbálnak kezdeményezni.
Majdnem minden epizódot amnézia követ.
A partner néha ébren van, és beleegyezik az aktusba, de a szexszomniás még mindig alszik, így reggelre nem is emlékszik semmire. Más esetekben viszont egyik fél sem éber, ami jogi szempontból is aggályos lehet.
Milyen gyakori?
A Cureus című folyóirat 2018-as tudományos áttekintése szerint a világ felnőtt lakosságának 7,1 százaléka tapasztal szexszomniát élete során. A Social Psychiatry and Psychiatric Epidemiology folyóirat 2007-es tanulmánya azt is megállapította, hogy a jelenség gyakrabban jelentkezik a férfiaknál, mint a nőknél, bár egyelőre nem világos, hogy miért.
Mi okozza a szexszomniát?
Egyelőre nem sok tudunk a szexszomnia és más, a nem REM-fázishoz kapcsolódó paraszomniák mögött meghúzódó mechanizmusokról, amelyeket az orvosok egy elektroenkefalográfiának (EEG) nevezett vizsgálaton keresztül, az agyi aktivitást monitorozva próbálnak azonosítani.
Egy, a Sleep című folyóiratban 2016-ban publikált tanulmányban az alvajárás és az éjszakai rémület esetében – amelyek a szexszomniához hasonlóan a részleges ébredés zavarai – az EGG a motoros és a cinguláris kéregben is aktivitást mutatott. Miközben az előbbi a mozgásért felelős, addig az utóbbi a döntéshozatalhoz kapcsolódik.
Az agy többi része továbbra is mélyen aludt.
De mi veszi rá a részben éber agyat arra, hogy valamilyen szexuális tevékenységre sarkallja az embert? Szakemberek szerint ez arra vezethető vissza, hogy a részleges ébredés zavarai általában egy alapvető ösztönt hoznak a felszínre.
Evés, szex, séta, félelem – alvás közben általában ezek az alapvető ösztönök és primitív viselkedésformák kerülnek előtérbe, de az nem teljesen világos, hogy ami egyesekre jellemző, az másokra miért nem.
Mi váltja ki az epizódokat?
Laboratóriumi vizsgálatok alapján a szexszomniás epizódokat a leggyakrabban az alvótárs mozgása váltja ki, ami valószínűleg részleges izgalomba hozza az agyat. A kiváltó okok között ugyanakkor előfordulhatnak más zavaró tényezők, így akár külső zajok, horkolás vagy egy hirtelen hőmérséklet-változás is.
Az obstruktív alvási apnoéban szenvedők körében – akiknél a torok izmai szakaszosan ellazulnak, és alvás közben elzárják a légutakat – a szexszomnia tünetként jelentkezhet, mivel a légzési nehézségek, a zihálás vagy a fulladás részben felébresztheti az agyat.
A kiváltó okok között említhető a stressz is. A Frontiers in Neurology című folyóiratban 2019-ben jelent meg egy tanulmány, amely úgy találta, hogy a stresszes helyzetek megnövelhetik az epizódok számát.
A magas libidó azonban nem függ össze a szexszomniával, ahogy a kielégítetlen szexuális vágyak sem.
Hogyan diagnosztizálható a szexszomnia?
Sok szexszomniában szenvedő csak onnan értesül érintettségéről, hogy egy hozzá közel álló felhívja rá a figyelmét. Azoknál viszont, akik egyedül alszanak, a rendellenség diagnosztizálása nehézkes lehet.
A felismerés gyakran az erőteljes önkielégítésből származó sérülésből fakad, amit az illető nem tud megmagyarázni.
A szexszomnia diagnosztizálásához az orvosnak először ki kell zárnia a hasonló állapotokat – beleértve az epilepsziát és az obstruktív alvási apnoét –, majd meg kell vizsgálni a páciens kórtörténetét, mivel egymással párhuzamosan több paraszomniás rendellenesség is megjelenhet.
Végül az orvos alvásvizsgálatot – úgynevezett poliszomnográfiát – végez, amely az ember éjszakai tevékenységét megfigyelve rögzíti az agyhullámokat, a vér oxigénszintjét, a pulzusszámot, a légzést, valamint a szem és a láb mozgását. Noha a videopoliszomnográfia alátámaszthatja a diagnózist, erre csak akkor van esély, ha egy epizód a laborban töltött időben jelentkezik.
Hogyan kezelhető?
A szexszomnia nem gyógyítható, de kezelhető. Ennek egyik módja az alvás elmélyítése, illetve az ébredési reakció elnyomása. Tehát ha a betegnek sikerül mélyebben aludnia, kevésbé valószínű, hogy a szexszomniához vezető részleges izgalom kialakul.
Az olyan vényköteles gyógyszerek, mint a benzodiazepinek, segíthetnek az elalvásban, de megnehezíthetik a mély alvásból való felébredést, ami megint csak részleges izgatottságot okozhat. Ezek kiváltására a melatonin lehet a legjobb természetes alternatíva.
Az éjszakai rutin megváltoztatása szintén hozzájárulhat az izgalmak csökkentéséhez. Ha nagyobb az ágy vagy több hely marad a paraszomniás beteg és partnere között, a testi érintés kisebb eséllyel vált ki epizódokat. Az elalvást megelőző néhány órában érdemes kerülni az alkohol- és koffeinfogyasztást is.
Az orvosok a kockázatok miatt azt szokták javasolni, hogy az érintettek ne aludjanak kiskorúak vagy idegenek mellett.
Egy kutatás azt mutatja, hogy a szexszomnia kezelésében a hipnózis is hatásos eszköz lehet, hiszen meghosszabbíthatja a mély, nem REM alvási fázisban töltött időt.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
