A hollywoodi szerelmes komédiákból ismerős a kép, amikor szakítás után a csalódott hősnő beül a tévé elé egy nagy vödör fagylalttal. Bár a jelenet vicces, van némi alapja, hisz mindannyian jól tudjuk, milyen vigasztaló lehet egy kis édesség, ha lehangoltak vagyunk. Ha véget ér egy kapcsolat, akkor úgy érezhetjük, hogy összeomlott körülöttünk a világ, és a lelki fájdalom mellett testi tüneteket is észlelünk magunkon. Ez bizony nem csak a képzeletünk szüleménye.
Tényleg kell az a csokifagyi
Az érzelmekért és az érzelmi fájdalomért felelős agyterületek szabályozzák az étvágyunkat is, illetve azt, hogyan milyen ételekre vágyunk. Előfordulhat, hogy egy váratlan szakítás után egyáltalán nincs étvágyunk, de a kimaradt étkezések után szervezetünk pótolni szeretné a hiányzó energiát, így kalóriadús ételek után kezdünk sóvárogni. Emellett szakítás után az oxitocin szintje is csökken a szervezetünkben, ami többek között a kapcsolatokat és a kötődést erősítő hormon, és amit szerelemhormonnak is szoktak nevezni. Ezt próbáljuk kompenzálni olyan ételek fogyasztásával, mint a csokoládé, ami serkenti az oxitocin termelést a hipotalamuszban.
Az étvágytalanság lehetett a túlélés záloga
De annak ellenére, hogy ilyenkor szívesen vigasztaljuk magunkat valami édességgel, a megfigyelések szerint szakítás után nem jellemző a hízás. Inkább lép fel étvágytalanság, aminek akár evolúciós oka is lehet. Igaz, hogy a modern világban egy nő képes önállóan ellátni magát, őseink esetében inkább az egymásrautaltság volt jellemző. Ha a másik fél által eddig biztosított élelemforrás megszűnt, akkor akár az életük is múlhatott azon, hogyan osztják be a meglévő ételt, és az étvágytalanság segített felhalmozni a tartalékokat. Ez elég merész elmélet, de lehet benne logikát találni.
A szakítás stresszhatás
Ami viszont biztos, hogy a szakítást stresszként éli meg a szervezetünk, és mivel a stressz a testünk szempontjából egy váratlan veszélyhelyzetre adott válaszreakció, arra készül, hogy vagy menekülnünk vagy harcolnunk kell. Ennek elősegítésére felszabadul egy rakás hormon, és az olyan élettani folyamatokat, amik ebben a helyzetben nem fontosak, mint például az emésztés, visszafogja.
Néhány testi tünet is előfordulhat
A szakítás okozta stressz hatására testünk nagy mennyiségű kortizolt és adrenalint kezd termelni. Mivel a stressz azt jelzi a szervezetnek, hogy valamilyen fenyegetést észlelt, ezek az anyagok segítenek több energiát felszabadítani, hogy megküzdhessünk azzal, ami feszültséget okoz. A magasabb adrenalinszint a pulzusszám emelkedésével, szívdobogás érzésével járhat, de akár szívritmuszavarok is előfordulhatnak. A felszabaduló epinefrin és kortizol fejfájást és magas vérnyomást is okozhat.
A szorongás nem csak lelki eredetű
A stressz hatására felszabaduló kortizol rövid távon hasznos a stressz leküzdésében, azonban túl sok belőle hosszú időn keresztül árthat a szervezetnek. A szakítás hosszú távú stressz a számunkra, így ez a hormon sokkal tovább van jelen a szervezetünkben, mint ami hasznos, és ezzel szorongást, aggodalmat, félelmet, fizikai kimerültséget és más tüneteket okozhat.
A viselkedésünk is megváltozhat
Ahogy a stresszhormonok szintje emelkedik, a már említett oxitocin mellett a dopamin és endorfin szintje is csökken az eddigi állapothoz képest. Ezek a hormonok a boldogság és öröm érzéséért felelősek, így hiányuk magyarázza az ilyenkor szokásos lehangoltságot. Mivel ezek a folyamatok a prefrontális kéregben zajlanak, ami felelős a koncentrációs és döntéshozatali képességeinkért és ítélőképességünkért, ezért előfordulhat, hogy komoly kihívást jelenthet ebben az időszakban a megfelelő döntések meghozatala. Míg agyunk ezt a hirtelen fellépő kémiai egyensúlyhiányt próbálja kezelni, meglehetősen impulzív döntéseket hozhatunk, akár olyanokat is, melyek egyáltalán nem jellemzőek ránk. Ezért jó, ha nem szívfájdalom idején hozzuk meg életünk nagy döntéseit, inkább hagyjunk időt magunknak, hogy kiheverjük.
És tényleg fáj
A szakítás fájdalmas. De minden egyéb esetben, amikor lelki megrázkódtatás ér minket, gyakran használjuk ezt a kifejezést (és nem csak a magyar nyelvben).
Kiderült, hogy agyunknak az a része reagál az érzelmi fájdalomra, amelyik akkor is aktiválódik, amikor fizikai fájdalmat élünk át.
Kutatások során MRI-vizsgálatokkal igazolták ezt a teóriát, és arra is rájöttek, hogy éppúgy, ahogy a fizikai inger esetén, az érzelmi hatás erőssége is befolyásolja az agyi aktivitás intenzitását. Érdekes módon a tanulmány még azt is felfedte, hogy a fájdalomérzet mértéke nem függ attól, milyen régóta tartott a kapcsolat, ami megszakadt. Ha egy rövidebb viszony ér véget, éppúgy fájhat, mint a szakítás egy többéves kapcsolat után.
A mozgás lehet a megoldás
Szerelmi bánatunkban inkább elvonulnánk egy sötét szobába, bevackolnánk magunkat, és magunkra húznánk a takarót, de néhány nap elteltével érdemes erőt venni magunkon és kibújni a csigaházból. Bár az edzés az utolsó dolog, amire ilyenkor gondolunk, az aktív mozgás endorfint szabadít fel az agyunkban, ami javítja a hangulatunkat, és segít megküzdeni a stresszel. A mozgás minden esetben hasznos eszköz a stressz levezetésére, legyen az bármilyen eredetű. A szakítás utáni időszakban természetes, hogy nehezebben éljük meg a mindennapokat, de a mozgás okozta hormonváltozás segíthet a lelki egyensúlyunk visszaszerzésében is.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
