rejtélyes Havanna szindróma

Különös tünetek jelentkeztek 2016-ban a Kubában dolgozó CIA-ügynököknél, amilyenekre korábban nem volt példa. Az orvosok még évekig nem vették komolyan azokat, akik az azóta Havanna-szindrómaként elhíresült betegség tüneteire hivatkoztak. Tovább bonyolítja az ügyet, hogy kialakulásának okát máig nem sikerült megfejteni, azonban egyesekben az is felmerült, talán egy újfajta fegyver állhat a hátterében.

A Havanna-szindróma története

A Havanna-szindróma először Kubában bukkant fel 2016-ban, és amerikai CIA-tiszteknél jelentkezett. Gyakran egy furcsa, nehezen körülírható hanggal kezdődött, amelyet zümmögésként, fémes csikorgásként vagy éles visításként írtak le azok, akik átélték. Hiába takarták el fülüket, akik valamilyen zajt is érzékeltek, ez nem segített semmit sem. Volt, aki erős nyomást érzett a koponyájában a halk zümmögés mellett, volt, aki lüktető fájdalmat élt meg, míg azok, akik nem hallottak hangot, hőt vagy nyomást tapasztaltak. Hónapok múltával is szédülést és fáradtságot éreztek a szindrómát átélők.

Mivel CIA-tisztekkel kezdődött a dolog, eleinte eltussolták az ügyet, azonban a kubai incidenst követő 5 évben több százan jelentettek hasonló tüneteket. Azóta több kontinens több országában is megjelentek esetek, többek között Oroszországban és Kínában is, szintén amerikaiaknál, illetve 2021-ben Bécsben is tapasztalták a jelenséget.

Hogy mi okozta a Havanna-szindrómát, egyelőre homály fedi, de ez nem jelenti azt, hogy ne készültek volna teóriák róla. Ugyan az esetek felfejtését az is nehezítette, hogy olyan bejelentések is érkeztek, amelyekről később kiderült, hogy teljesen szokványos eredetűek (pl.: ételmérgezés), egyelőre két lehetséges magyarázatot tartanak számon:

Mikrohullámok, rádiófrekvenciák

Már a hidegháború alatt is felmerült, hogy vajon a rádiófrekvenciákat fel lehet-e használni az emberek befolyásolására, károsítására, és a havannai helyzetet politikailag tömörebb légkör övezte, így megszületett ez az összefüggés is. Az amerikaiak 2015-ben tértek vissza Kubába hosszú idő után, ahol addigra a feltételezések szerint mind a kínaiak, mind az oroszok kialakítottak hírszerző hálózatot. Tehát felmerült a gyanú az amerikaiakban, hogy vagy az oroszok, vagy a kínaiak, vagy bárki más, aki rossz szemmel nézte a Kubába visszatérő amerikaiakat, rádiófrekvenciás támadást indított ellenük.

A havannai esetet hallva egy James Lin nevű professzor rögtön a mikrohullámokkal hozta összefüggésbe a szindrómát, ugyanis a hetvenes években saját bőrén tapasztalta, ezeknek milyen hatása van az emberi testre. Magán végzett kísérletet ez ügyben: egy különleges szobában a feje hátuljára irányított antennán keresztül kollégái egy másik szobából mikrohullámú lökéseket indítottak, és Lin, amikor hallotta ennek hangját, megnyomott egy gombot. Így derült ki, hogy egyetlen ilyen impulzus csettintésszerű hangot, egy sorozatnyi mikrohullám-impulzus pedig madárcsicsergés-szerű hangot kreált Lin fejében, hiszen fülével nem hallhatott semmit sem. Lin professzor úgy vélte, hogy az energiát a lágy agyszövet nyelhette el, és a fejében mozgó nyomáshullámmá alakította át, amelyet az agy hangként értelmezett. Akkor hallotta a hangokat, amikor a nagy teljesítményű mikrohullámokat impulzusokként adták le, nem pedig a modern mikrohullámú sütőkből vagy más készülékekből származó, alacsony teljesítményű, folyamatos formában. Egy 2018-as kínai esetnél felkért szakértő, Beatrice Golomb is a mikrohullámokra vezette vissza a kiváltó okokat.

Tömeges pszichogén állapot

Egy amerikai neurológus, Robert W. Bahol viszont teljesen más magyarázattal állt elő a Havanna-szindrómára. Szerinte inkább egy tömeges pszichogén állapotról lehet szó: ha valaki azt mondja neked, hogy romlott ételt ettél, hányingered lesz tőle, még ha az ételnek nem is volt semmi baja, tehát fordított placeboeffektusról beszélt. Megemlítette, hogy a tömegeknél megjelenő pszichogén állapotoknál rendszerint valamilyen stresszes szituáció bújik meg a betegség mögött, és a Kubában állomásozó CIA-ügynökök egy alapvetően stresszes közegbe kerültek. Véleménye szerint e miatt a stressz miatt az olyan mindennapos tünetek, mint a ködös agy vagy a szédülés, szindrómaként kereteződött át a fejükben. A Havanna-szindrómáról való információk elterjedtek az amerikai tisztviselők körében, akik külföldre mentek, és ennek következtében jöttek elő újabbnál újabb esetek.

A Havanna-szindróma tünetei

Az biztos, hogy kifejezetten rejtélyes, mi van a Havanna-szindróma mögött, azonban úgy tűnik, valós tünetegyüttesről van szó. Egy 2022-es egészségügyi konferencia szakértői megfogalmazták, miben térnek el a tünetei egyéb ismertebb betegségektől:

• Perzisztáló poszturális-perceptuális szédülés (PPPD). A PPPD-ben szenvedők tartós, krónikus szédülésre és bizonytalan egyensúlyra panaszkodnak, melyet gyakran vírusfertőzés vagy fejsérülés vált ki. Azonban náluk sem a fülcsengés, sem a fejfájás nem jelentkezik, melyek a Havanna-szindrómásoknál igen.
• Vesztibuláris migrén. A vesztibuláris migrénben szenvedők egyensúlyzavarral küzdenek, és már korábban is tapasztaltak migrénes fejfájást. Viszont nincs problémájuk a lineáris gyorsulások érzékelésével (függőlegesen vagy horizontálisan), a Havanna-szindrómásoknál pedig ez is jelen van.
• Traumatikus agysérülés (TBI). A TBI-sek kórtörténetében egy vagy több fejsérülés is szerepel, amely a Havanna-szindrómásoknál nem igaz, illetve az MRI-felvételeik is különböznek a két csoport tagjainak.
• Egyéb szindrómák, mint például funkcionális neurológiai rendellenességek. Azért zárhatók ki ezek, illetve a fenti három betegség is, mivel ezeknek a korábban már ismert betegségeknek nem múlnak el a tünetei pusztán attól, hogy valaki kilép egy szobából, és nem jelentkeznek újra, ha az illető visszamegy a szobába – ezt pedig több Havanna-szindrómás is megélte.

A Havanna-szindróma kezelése

A szakértők azt a tippet adták, hogy ha valaki a Havanna-szindrómához hasonló tüneteket észlel, azonnal hagyja el a helyiséget, amelyben tartózkodik, és keressen fel orvosokat minél hamarabb. Jelenleg a washingtoni Walter Reed kórházban átfogó kezelést tudnak nyújtani erre az áldozatoknak: kombináltan szelektív szerotoninvisszavétel-gátlókkal (SSRI), triciklikus antidepresszánsokkal, kognitív viselkedésterápiával, megfelelő táplálkozással és alváshigiéniával kezelik a Havanna-szindrómás betegeket.

Összességében, a Havanna-szindróma továbbra is rejtély marad, bár egyre több figyelmet kap. Hogy valóban egy egyelőre nem hivatalos fegyver vagy egy pszichológiai hatás áll-e mögötte, esetleg valami teljesen más, nem tudhatjuk, azonban az amerikaiak nem veszik félvállról az ügyet: 2021-ben Kamala Harris amerikai alelnök vietnámi utazása azért késett három órát a tervezettekhez képest, mivel a hanoi nagykövetségről Havanna-szindrómás esetekről érkezett jelentés.