orvos kommunikáció

A kutatók összeállítottak egy listát azokról a kifejezésekről, amelyeket az orvosoknak kerülniük kellene akkor, amikor kényes kérdéseket vitatnak meg a betegekkel és a családtagjaikkal. A soha ki nem mondható kifejezések közé tartoznak azok a szavak, amelyeket az orvosoknak nem lenne szabad használniuk a betegekkel és a betegségekkel kapcsolatban.

Az orvostól való félelem betegségtől független

Talán akkor vagyunk a legsebezhetőbbek és a legkiszolgáltatottabbak, amikor betegek vagyunk. Ilyenkor minden kedves, együttérző gesztus jelentősége felértékelődik, és az orvos által kimondott szavak is sokat számítanak. Az utolsó dolog, amit az orvostól ebben a védtelen helyzetben hallani szeretnénk, például az, hogy „Nincs remény”, vagy ami még ennél is rosszabb, „Sajnos a betegsége gyógyíthatatlan.” Ez azonban nem jelenti azt, hogy az orvosoknak el kellene hallgatniuk a valóságot.

Bár az orvostudomány folyamatosan fejlődik, ám az orvosi ellátásnak vannak olyan aspektusai, amelyek gyakorlatilag időtlen idők óta nem változtak. Ilyen például fehérköpeny-szindróma, vagyis az a félelem, amit a betegek akkor éreznek, amikor orvoshoz mennek. Ez a szorongató érzés gyakran a szaktudás hiányából, az irreális elvárásokból és a fájdalomtól való aggodalomból fakad.

Vannak azonban olyan betegségek, mint például az előrehaladott rákos elváltozás vagy a végstádiumú tüdőbetegség, amikor részletes magyarázatot igényel az orvos részéről, hogy mire is számíthat a kezelés során a beteg. Ezek a kényes beszélgetések azonban habozásra vagy arra késztethetik az egészségügyi dolgozókat, hogy olyan kijelentést tegyenek, ami a betegeket és a szeretteiket érzékenyen érintik, vagy amit akár sértőnek találnak.

Ezeket a szavakat tilos lenne az orvosoknak használni

Egy súlyos betegség nemcsak testi, hanem lelki szenvedést is okoz. Az orvosok viselkedése, beleértve a verbális és nonverbális kommunikációjukat is, súlyosbíthatja vagy akár csökkentheti is az érzelmi szenvedést. Bizonyos szavakat jobb, ha inkább nem is használnak az orvosok a nehéz helyzetekben annak érdekében, hogy a betegek legalább mentálisan biztonságban érezhessék magukat.

Egy amerikai pszichológusokból álló csapat összeállított egy listát azokból a kifejezésekből, amelyek nem csupán a páciens lelki állapotát súlyosbíthatják, hanem hátráltathatják a beteg és az orvos hatékony együttműködését is. Ezek olyan kifejezések vagy kijelentések, amelyek meggátolhatják a betegeket abban, hogy képesek legyenek a számukra lehető legjobb, érdemi döntéseket meghozni a saját ellátásukkal, kezelésükkel kapcsolatban. Ez a lista a következőket tartalmazza:

„Semmi mást nem tehetünk.”

„Nem lesz jobb, ön már nem fog meggyógyulni.”

„Sajnos már semmit nem tehetünk.”

„Itt a vége.”

„Akarja, hogy mindent megtegyünk?”

„Harcoljon!”

„Miért várt olyan sokáig azzal, hogy orvoshoz menjen?”

„Mit csinált / mit gondolt eddig a többi orvos?”

A rákos betegségben szenvedő pácienseket kezelő orvosoknak pedig azt tanácsolják, hogy soha ne használjanak olyan kifejezéseket, mint „Most ne törődjünk ezzel!” „Szerencsés helyzetben van, mert ez még csak a második stádium.”

„Nem sikerült a kemoterápia.”

Ezek a kifejezések ugyanis akaratlanul is megijesztik vagy megsértik a betegeket, és arra utalnak, hogy a korai stádiumú rák olyan dolog, amiért hálát kellene érezni, de még ennél is rosszabb, ha egy beteg azt érzi, ő maga elbukott a betegség leküzdése közben.

Ezt kellene mondaniuk az orvosoknak

A fenti kifejezések helyett a szakemberek azt tanácsolják, hogy az orvosok használjanak inkább olyan szavakat, amelyekkel csupán aggodalomra adnak okot, és nem jelentik ki határozottan, hogy nagy a baj. Ilyen lehet például az amerikai pszichológusok szerint, ha azt mondják: „Aggódom, hogy meg fog-e gyógyulni.”

Annak elkerülésére, hogy a beteg úgy érezze, cserben hagyták, jobb, ha az orvosok azt mondják: „Együtt fogunk szembenézni ezzel a nehéz betegséggel”. Így a betegek úgy érezhetik, mintha nem egyedül, hanem egy csapatban kellene megküzdeniük a súlyos kórral.

A szuggesztív kommunikáció csodákat tehet az orvos-beteg kapcsolatban. Nem is gondolnánk, hogy a szavakon túl mennyi mindennel kommunikálunk, és, hogy a nonverbális jelzéseknek is mekkora jelentősége van" - mondja dr. Lőrincz-Erdélyi Krisztina pszichológus, hozzátéve: az orvosnál vagy a kórházban már az első percben érnek minket hatások, legyen szó az épület előtt várakozó tolókocsikról, az elrettentő szuvas fogakat mutató képekről vagy a parókahirdetésekről a falon, amelyek már a rendelőbe való belépés előtt szorongást és negatív érzéseket kelthetnek bennünk.

Ilyen a jó orvos-beteg kommunikáció

"Miután nagyon sokat számít a megszólítás és az individuum tisztelete, ezért orvosként is érdemes a beteg és páciens megszólításokat mellőzni, és helyettük inkább az illető keresztnevét használni, mert egészen más lesz ettől a kapcsolat minősége, akár oldódhat is a feszültség egy nehéz és kiszolgáltatott helyzetben" - javasolja a pszichológus, aki szerint nagyon fontos, hogy ha a beteg állapota súlyos, akkor nyilvánvalóan nem cél, hogy olyan dolgokkal hitegesse az orvos, ami adott esetben nem igaz. Ennek ellenére érdemes a pozitív megfogalmazásra törekedni, azaz nem azt hangsúlyozni, mit nem lehet, hanem sokkal inkább azt, hogy a kezelésnek milyen pozitív hatásai lehetnek.

Ha a teljes gyógyulás nem is lehetséges, érdemes azt elmondani, mi az, amit az életminősége érdekében meg lehet tenni.

Ilyen például, ha az orvos elmondja, hogy a gyógyszer hatásától azt várják, hogy megjöjjön a beteg étvágya. Fontos, hogy a beteg érezze, hogy egy kiszolgáltatott helyzetben is van választási lehetősége, és átélheti a kontrollérzetet valamiben, akár egy olyan hétköznapi helyzetben, hogy például a jobb vagy a bal kezéből vegyenek-e vért; hétfőn vagy inkább kedden szeretne-e visszajönni.
De használhat az orvos például metaforákat is, mert ezek sokszor pozitív hozzáállást váltanak ki a betegből, aki lehet, hogy így jobban megérti a helyzetét.

"Olyan ez, mint amikor egy kisgyerek járni tanul. Először szépen, lassan indul el, közben lehet, hogy  megbotlik és visszaesik, de aztán újra feláll és újra elindul. Fontos, hogy érezze a beteg, hogy az orvos szakemberként magabiztos, ezért a "mindent megpróbálunk megtenni" kijelentés helyett mondja inkább azt, hogy „mindent megteszünk”. A kettő között az a különbség, hogy az előbbi magába foglalja a kudarc lehetőségét is, ami önkéntelenül is negatívan hathat. Ugyanakkor fontos, hogy az orvos őszinte és hiteles legyen, és csak olyan kifejezéseket használjon, melyekkel orvosként is tud azonosulni, és a stílusától sem teljesen idegen" - mondja a pszichológus.

A rák megelőzésében a vitaminoknak közvetett, de fontos szerepük van. Kattints, hogy megtudd, mely vitaminokra van szüksége ahhoz, hogy elkerüld a rákot.