nyers hús evés

Egy floridai influenszer valóságos emberkísérletet hajtott végre magán, amikor közel egy hónapon át fogyasztott nyersen húst. Nem is akármit evett: csirkével próbálkozott. Megmutatjuk, mi történt vele. 

Bár az emberi faj fogazata és emésztése alapján mindenevő, vannak azonban olyan alapvető élelmiszer-biztonsági szabályok, melyeket egészségünk érdekében nem árt betartani. 

Ehetünk nyers húst?

Az emberiség történetének kardinális pontja volt a tűz és az ételek sütés-főzésének feltalálása. Ezt megelőzően is muszáj volt az emberiségnek táplálkoznia, azonban az őskor kezdetén a bogyók, magvak, gombák, gyökerek és vadon termő zöldségek-gyümölcsök tették ki az elfogyasztott ételek nagyját. Aztán jött a tűz, a tűzgyújtás képessége, ami megváltoztatta a gasztronómiai szokásokat. Míg eleinte a szabad lángok felett, nyárson vagy köveken sütötték meg az elejtett vadak húsát, az agyagedények és a korongozási technikák javulása új távlatokat nyitott a mindennapokban a sütés és a főzés elterjedésével. 

Az úgynevezett csiszolt kőkorszakban váltunk igazán mindenevővé, hiszen ekkorra a vadászaton kívül az állattenyésztés is elterjedt, a hús alkalmi élelmiszerből szinte bármikor hozzáférhetővé vált. Arra is hamar rájöttek, hogy a húsokat hőkezelést követően sokkal biztonságosabb elfogyasztani, és ma már tudjuk, számtalan baktériumot képes a forróság elpusztítani. 

Bizarr emberkísérlet: nyers húst enni napokig

A floridai influenszer, John minden tudományos tény ellenére vágott bele nyilvános kísérletébe. A könnyen turmixolható, laza kötőszövetű szárnyas húsát választotta ehhez. A videós dokumentáció szerint azonban nem elégedett meg ennyivel, az igazán vad, szervezete határait feszegető 25 nap során a csirke húsát a nem kevésbé fertőzésveszélyes nyers tojással, fűszerekkel, illetve zöldségekkel turmixolta össze. Mell- és szárnyhúst használt hozzá. 

Azt, hogy a nyers hús és tojás is különféle bakteriális fertőzéseket okozhat, régóta tudjuk. A szalmonella és a campylo baktériumok szervezetünkbe kerülése súlyos következményekkel járhat, igazán fertőzésveszélyes. Ami a legbizarrabb az egészben, hogy az általuk terjesztett betegségek ráadásul nem csak a nyers ételeket megevő influenszerre veszélyesek, ezek emberről emberre fertőznek, John ezért nemcsak magán, de környezetén is kísérletezett a klikkgenerátor videósorozatával. 

A baktériumok okozta ételmérgezés volt a leginkább lehetséges kimenetel, mely lázzal, hányással, hasmenéssel, jelentkezik, szélsőséges esetben kiszáradáshoz és kórházi kezeléshez is vezethet. A szalmonella több hétig ürül az ember szervezetéből, potenciálisan veszélyeztetve a vele érintkezőket. 

John azonban nem betegedett meg. Mint azt videójában elmondta, a nyersétkezés megkezdése előtt konzultált orvosokkal is. A kérdés természetesen bárkiben felmerül, aki tisztában van a bakteriális fertőzések okozta problémákkal: vajon antibiotikumokat szedett-e menet közben. A ScienceAlert tudományos szakportál is összefoglalót tett közzé a szokatlan kísérletet követően, és cikkében kiemelte a gyomorsav védekező mechanizmusát is, mely egy egészséges ember esetén képes lehet ellenállni a baktériumok támadásának. A gyomorsav erősen savas összetétele eszerint egyértelműen káros a baktériumokra, optimális esetben el is pusztíthat egyes kórokozókat. A gyomor mintegy négy óra alatt ürül ki, ennyi idő áll tehát a gyomorsav rendelkezésére ahhoz, hogy megvédje a szervezetet, ha az fertőzésekkel találkozik. 

Mivel John ledarálta a húst, könnyebben emészthetővé téve azt szervezete számára, a gyomorsavnak is több esélye volt a védekező mechanizmusok beindítására. A férfi ráadásul orvosai tanácsára háztáji csirkét szerzett be egy közeli farmról, nem pedig a boltban vásárolt. A szakértők szerint ezzel azt is elérte, hogy jóval kisebb volt a baktériumok jelenléte, mint ha nagyipari úton előállított húst evett volna nyersen. 

A fűszerezést okosan oldotta meg

A nyers hús fogyasztásakor a frissesség is sokat nyom a latban, a frissen vágott állatok húsa ugyanis idővel egyre több baktériumot tartalmaz, ha azonban gyorsan elfogyasztja valaki, a kockázatok csökkennek. John a fűszerezést tekintve is előrelátó volt, gyógynövényeket és szójaszószt használt, amivel nemcsak a csirke ízén tervezett javítani, hanem emésztését is támogatta ezáltal. A szójaszósz például serkenti az emésztési folyamatokat, így a baktériumok ellen is hatékony fegyvert adott testének. A kedvelt ázsiai fűszer ráadásul antimikrobiális hatású, egyes baktériumtörzsek ellen önmagában eredményes.

Mindemellett csilit is kevert a fentiekhez, ami szintén segít elpusztítani a baktériumokat, és a gyógynövényeket is ennek megfelelően választotta ki. Megdöbbentő módon Johnnak végül semmi látható problémája nem lett a kísérlete végére, azonban józan paraszti ésszel mi sem, és a tudományos hátteret ismerve a szakértők sem javasolják senkinek, hogy utánacsinálja. 

Ha érdekel, miért és hogyan védi a csili egészségünket, és melyik ma a világon a legerősebb az apró paprikák sorában, ezt a cikkünket ajánljuk neked.