Ahogyan a november alkoholmentes és „száraz”, úgy a január húsmentes mindazoknak, akik vállalják a lemondással járó megpróbáltatást. A veganuár mozgalomhoz Magyarországon eddig hivatalosan csaknem hatvanezren csatlakoztak.
Van, aki egészséget remél a hús elhagyásától
Az emberek számos okból választják a növényi alapú táplálkozást. Lehet a céljuk a fogyás, vagy esetleg szeretnék energikusabbnak érezni magukat, csökkenteni a szívbetegségek kockázatát, hatékonyabbá tenni a gyógyszeres kezeléseket – csakhogy néhány motiváló tényezőt említsünk azok közül, amelyek az állati eredetű termékek elhagyására sarkallhatnak valakit. De mi történik valójában, ha abbahagyjuk a húsfogyasztást? Nézzük, milyen előnyökkel és hátrányokkal járhat, ha valaki növényi alapú étkezésre vált, és nem eszik húst.
Mérsékeli a gyulladást a szervezetben
Kutatások bizonyítják, hogy a hús, a sajt és az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztása felerősítheti a szervezetben lévő gyulladást, ami, ha hónapokig vagy évekig tart, egyáltalán nem normális. A krónikus gyulladást összefüggésbe hozzák egyebek között az érelmeszesedés, a szívroham, a stroke, a cukorbetegség és az autoimmun betegségek kialakulásával.
Bizonyított tény, hogy a fentiekkel szemben a növényi alapú étrend természetesen gyulladáscsökkentő, miután magas a rost- és az antioxidáns-tartalma, valamint egyéb fitonutrienseket is tartalmaznak az alapanyagok.
Ezáltal sokkal kevesebb gyulladást kiváltó anyag van bennük, amilyenek például a telített zsírok és az állati eredetű élelmiszerekben általában megtalálható baktériumokból felszabaduló toxinok.
Tanulmányok kimutatták, hogy azok az emberek, akik nem fogyasztanak húst, jelentősen csökkenthetik a C-reaktív fehérje (CRP) szintjét, amely a szervezet gyulladásának jelzője.
Alacsonyabb lesz a koleszterinszint
Az emelkedett koleszterinszint a szívbetegségek és a stroke kulcsfontosságú kockázati tényezője, amely szerte a világon a vezető halálozási okok közé tartozik.
A vér koleszterinszintjének fő mozgatórugói a telített zsírok, melyek elsősorban a húsokban, a sajtokban és más állati eredetű termékekben találhatók.
A tanulmányok bizonyítják, hogy ha valaki következetesen növényi eredetű élelmiszereket fogyaszt, a vér koleszterinszintje akár 35 százalékkal is csökkenhet. Sok esetben ez a csökkenés megegyezik a gyógyszeres terápia során tapasztalttal, ráadásul jóval több a pozitív mellékhatása.
A teljes értékű, növényi alapú ételek azért csökkentik a vér koleszterinszintjét, mert általában nagyon alacsony a telített zsírtartalmuk, és egyáltalán nem tartalmaznak koleszterint.
Sőt, a magas rosttartalom tovább csökkenti a koleszterinszintet. Kutatások bizonyítják továbbá, hogy a szója kifejezetten koleszterinszint-csökkentő hatással rendelkezik.
Egészségesebb bélrendszer, jobb emésztés
A testünkben élő mikroorganizmusok milliárdjait együttesen mikrobiomnak nevezzük. Egyre inkább elismerik, hogy ezek a mikroorganizmusok kulcsfontosságú szerepet játszanak általános egészségünk szempontjából.
Nemcsak a táplálék megemésztésében segítenek, hanem működésük során olyan tápanyagokat termelnek, amelyek edzik immunrendszerünket, egészségesen tartják bélrendszerünket, valamint megvédenek a daganatos elváltozásoktól.
Mindemellett, ha kiválóan működnek, megóvnak az elhízástól, a cukorbetegségtől, az érelmeszesedéstől, az autoimmun betegségektől, a gyulladással járó bélbetegségektől és a májbetegségektől.
A növényi élelmiszerek hozzájárulnak az egészséges bélmikrobiom kialakításához, miután a magas rosttartalmú növények a „barátságos” baktériumok elszaporodásának kedveznek a bélrendszerben.
Kutatások igazolják, hogy amikor a mindenevők kolint vagy karnitint esznek, melyek megtalálhatók a húsokban, a halakban, a tenger gyümölcseiben, a tojásban és a tejtermékekben, a bélbaktériumok olyan anyagot termelnek, amelyet a májunk mérgező anyaggá, az úgynevezett TMAO-vá alakít. Ha a vérben magas a TMAO szintje, az fokozza a szívinfarktus és a trombózisos betegségek kockázatát.
Érdekes módon azok az emberek, akik növényi alapú ételeket fogyasztanak, alig vagy egyáltalán nem termelnek TMAO-t. A növényi alapú étrend előnyei gyorsan jelentkeznek, hiszen csupán néhány nap kell ahhoz, hogy a bélbaktérium-mintázat megváltozzon.
Csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség esélyét
Különösen a vörös és a feldolgozott húsok növelik a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát. Ennek oka, hogy az állati zsír, az állati eredetű vas és a feldolgozott élelmiszerekben található tartósítószerek károsítják a hasnyálmirigy sejtjeit, csökkentik a gyulladásos betegségek gyógyulási esélyét, súlygyarapodást okoznak, és rontják az inzulin működését.
Az állati eredetű termékek elhagyása jelentősen csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét. Különösen igaz ez teljes kiőrlésű gabona fogyasztása esetén. Ráadásul a növényi alapú étrend javíthatja, vagy akár vissza is fordíthatja a már diagnosztizált cukorbetegséget.
Elegendő és jó minőségű fehérjét biztosít
A közhiedelemmel ellentétben a túlzásba vitt fehérjefogyasztás nem tesz minket erősebbé vagy karcsúbbá. A felesleges fehérje zsírként raktározódik el, így az állati fehérje súlygyarapodást, szívbetegséget, cukorbetegséget, gyulladásokat és rákot okozhat.
Ezzel szemben a teljes értékű növényi élelmiszerekben található fehérje megvéd számos krónikus betegségtől. Növényi alapú étrend mellett nincs szükség a fehérjebevitel nyomon követésére vagy fehérjekiegészítők használatára, hiszen már a napi kalóriaszükséglet kielégítésével rengeteg fehérjéhez jutunk. Magas fehérjetartalommal rendelkeznek például a különböző bab- és lencsefajták, a sárgaborsó, a csicseriborsó, az olajos magvak, a gomba, a szója, a chiamag, a lenmag és a teljes őrlésű gabonák.
A vegetáriánus táplálkozás lehetséges hátrányai
Ha valaki körültekintő módon kezdi el a növényi alapú táplálkozást, legfőképpen azt tapasztalja majd, hogy az kedvező hatással van az egészségére. Hogy ez valóban így történjen, jó, ha tisztában vagyunk a vegetáriánus életmód esetleges hátrányaival is.
Ilyen például, hogy B12-vitamin-hiány alakulhat ki abban az esetben, ha a vegetáriánus nem fogyaszt semmilyen állati eredetű táplálékot.
A B12-vitamin létfontosságú az agy és az idegrendszer normál működéséhez, és szerepet játszik a vörösvérsejtek termelődésében, a zsírsavak szintézisében és az energiatermelésben is.
B12-hiány esetén a vörösvérsejtek száma kritikusan lecsökkenhet, és vérszegénység léphet fel.
A húsokban lévő hem vas sokkal jobban szívódik fel, mint a zöldségekben, gyümölcsökben található nem hem vas. A zöldségekben található C-vitamin segíti a vas felszívódását, a sok rost azonban gátolja, így ritkán, de kialakulhat vashiány.
Annak, aki nem fogyaszt tejet és tejterméket, alacsonyabb lehet a kalciumbevitele.
A vegetáriánus táplálkozás irányzatai
Szemivegetáriánus: alkalomszerűen fogyaszt szárnyast és halat.
Peszketáriánus: fogyaszt halat és más tenger gyümölcseit.
Laktovegetáriánus: fogyaszt tejet és tejterméket.
Lakto-ovo vegetáriánus: fogyaszt tejet és tejterméket, illetve tojást.
Ovovegetáriánus: fogyaszt tojást.
Vegán: mellőzi az összes állati eredetű élelmiszert, adalékanyagot.
Fruitáriánus: leginkább nyers gyümölcsöt és zöldséget fogyaszt, valamint olajos magvakat, magvakat és csírákat eszik.
Makrobiotikus étrend: a jin és jang filozófián alapszik, e szerint az étel és annak minősége befolyásolja a jó testi-lelki egyensúlyt. A legtöbb ételt nyers formában, illetve minél kevésbé feldolgozott formában fogyasztják. Főleg gabonaféléket, zöldségeket, gyümölcsöket, olajos magvakat esznek, de fogyasztanak halat, szóját és gombát is.
Saját túlélési esélyeinket csökkentjük, mégsem tudunk leállni veleTúlélési esélyeinket csökkentjük, hogy évtizedek óta hátat fordítunk a vidéki létnek. A város kényelmesebb, de az embernek természetellenes közeg.
Tovább olvasom
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
