Egy nemzetközi tudóscsoport retrospektív radiokarbon-vizsgálatokkal határozta meg májunk életkorát. Arra voltak kíváncsiak, vajon életünk során a számtalan méreganyag, amellyel találkozik, hatással van-e megújulóképességére, és milyen ütemben öregszik el, ha nem megfelelően vigyázunk rá – csökken-e regenerálódási képessége?
A máj működése örök rejtély?
Az emberi máj megújulásának képessége régóta foglalkoztatja a kutatókat, ugyanis az állatkísérletek ez esetben nem hoztak egyértelmű eredményt, így az állatok méregtelenítő szervének működéséből nem lehet arra következtetni, vajon nálunk, embereknél hogyan is működik.
„Egyes tanulmányok arra a lehetőségre mutattak rá, hogy a májsejtek hosszú életűek, míg mások állandó cserét mutattak. Világos volt számunkra, hogy ha tudni akarjuk, mi történik az emberekben, meg kell találnunk a módját, hogy az emberi májsejtek életkorát közvetlenül felmérhessük” – nyilatkozta dr. Olaf Bergmann, a Drezdai Regeneratív Terápiák Központja kutatócsoportjának vezetője.
A dr. Bergmann vezette, biológusokból, fizikusokból, matematikusokból és klinikusokból álló, nemzetközi, interdiszciplináris csapat olyan emberek máját elemezte, akik 20 és 84 éves koruk között haltak meg. Az eredményeken igencsak meglepődtek: az összes alany májsejtjei többé-kevésbé egyidősek voltak. Akadtak azonban köztük alig egyévesek, illetve tíz évvel azelőtt keletkezettek is, még a nyolcvanesztendős koruk után elhunytak esetében is.
A több DNS-t tartalmazó májsejtek később újulnak meg
A vizsgálatok szerint az emberi máj sejtjeit különböző csoportokra lehet osztani funkciójuk és koruk alapján. A méregtelenítő szerepet betöltő sejtek rendszeresen és gyakran cserélődnek, ezek között például nem is találtak háromévesnél idősebbet.
„Nem számít, hogy az ember 20 vagy 84 éves, a mája átlagosan három év alatt marad” – magyarázta a vezető kutató. Vannak azonban olyan sejtek is a májban, melyek ennél valamivel idősebbek. A DNS-vizsgálatok során kiderült, hogy egy-egy sejtcsoport minél több DNS-t tartalmaz, annál később újul meg, ám még ezek is mind tízévesnél fiatalabbak.
Sikerült megtalálni a módszert a májsejtek közvetlen vizsgálatához
A kutatás fontossága jelen esetben nem csupán abban rejlik, hogy sikerült megérteni a máj sejtregenerálódási folyamatainak egy részét, hanem magában a módszerben, ugyanis az emberi sejtek biológiai korának meghatározása hatalmas technikai kihívás. Mivel az állatmodellekben általánosan használt módszerek emberre nem alkalmazhatók, más megoldást kellett erre találniuk a kutatóknak, és ez jó ideig nem sikerült.
A régészetben már évtizedek óta sikerrel alkalmazott radiokarbonos kormeghatározási módszer szolgált végül megoldásként.
A csapat már korábban is dolgozott a retrospektív, radiokarbonos kormeghatározással, akkoriban ennek köszönhetően sikerült megállapítaniuk, hogy az új agy- és szívsejtek képződése nem korlátozódik a születés előtti időre, hanem egész életen át folytatódik. Jelenleg azt vizsgálják, vajon lehetséges-e új emberi szívizomsejteket megalkotni a krónikus szívbetegségben szenvedőkben.
A negyvenes években kémiai Nobel-díjat érő megoldás a szén 14-es izotópját használja a széntartalmú vegyületek korának meghatározására. Ez az anyag ugyanis minden élőlény szervezetében megtalálható, a növények fotoszintézissel, az állatok és az emberek pedig táplálkozásuk során juttatják a szervezetükbe. Kiszámítható felezési idővel bomlik, aminek segítségével ténylegesen alkalmas akár több tízezer éves tárgyak valós korának meghatározására is. Többek között a torinói lepel korát is ennek segítségével sikerült megállapítania a kutatóknak.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
