Magas vérnyomás étrend életmód

Mi a magas vérnyomás?

A vérnyomást két, higanymilliméterben megadott számmal jelöljük. Ezek közül az egyik a szisztolés érték, amely azt jelzi, hogy mekkora nyomás uralkodik az érrendszerben akkor, amikor a szív összehúzódik, a másik pedig a diasztolés érték, amely azt mutatja meg, hogy mekkora az ereinkben a nyomás, amikor a szív elernyed. A vérnyomás egészséges embernél (is) állandóan változik a nap folyamán többek között a napi tevékenységektől és a lelki/idegállapottól függően.

A jelenlegi álláspont szerint – bár egyre több ajánlás fogalmaz meg alacsonyabb határértéket – magas vérnyomásnak vagy hipertóniának nevezzük azt az állapotot, amikor a vérnyomásérték két különböző esetben mérve (például néhány nap különbséggel, vagy egy napon belül máskor) nyugalmi állapotban (5 percig tartó ülés után, semleges hőmérsékleten) háromszori mérés átlagát tekintve meghaladja a 140/90 Hgmm-t.

Milyen okai lehetnek a magas vérnyomásnak?

A magas vérnyomás kialakulásában döntő szerepet játszanak a helytelen életmódi paraméterek, a rossz táplálkozási szokások, valamint kialakulásához nagymértékben hozzájárulnak a folyamatosan egymásra rakódó kezeletlen és feldolgozatlan stresszes állapotok okozta lelki és mentális tényezők is.

A magas vérnyomás leggyakrabban önálló kórkép, azonban ritkán előfordul olyan eset is, amikor az emelkedett vérnyomásértékek valamilyen egyéb betegség kísérőtünetei. Ebben az esetben ha az alapbetegséget kezeljük, a kór leküzdése után a vérnyomásértékek is normalizálódnak. 

A magas vérnyomás tünetei

A magas vérnyomás eleinte nem, vagy csak alig észlelhetően okoz tüneteket. Így gyakran tünet helyett már a hipertónia káros következményeit érzékeljük. Ezért kiemelten fontos a megelőzés. Az alábbi tünetek jelezhetnek magas vérnyomást:  

• reggeli fejfájás,
• orrvérzés,
• szapora szívverés, szívdobogásérzés,
• szédülés,
• tarkótáji nyomás,
• gyengeség,
• koncentrációzavar.

A magas vérnyomás kezelése

A hipertónia kezelése során elsősorban a rossz életmódbeli és táplálkozási szokások megváltoztatásával, úgynevezett életmód-terápiával indul, amit csak szükség esetén egészítünk ki gyógyszerekkel. A vérnyomás szerencsére nagyon jól és hamar reagál a rossz szokásaink és helytelen életmódunk megváltoztatására, ezért elsősorban erre helyezzük a hangsúlyt. 

Így változtasd meg az étrendedet és az életedet

A magas vérnyomás étrendi kezelésével a célunk a vérnyomásértékek csökkentése és normalizálása mellett az eddigi helytelen táplálkozási rizikófaktorok kiszűrése és megváltoztatása:

Fogyás

Az első és talán az egyik legfontosabb dolgunk a hipertónia kezelésekor a normál testtömeg kialakítása, azaz a fogyás elősegítése. Ezt a nyersanyagok és élelmiszerek helyes megválogatásával és a zsírszegény ételkészítési eljárások alkalmazásával érhetjük el a legkönnyebben. A testtömeg változásával igen nagy hatást érhetünk el a magas vérnyomás kezelésében, ugyanis már 1 kg fogyás 0,5-2 Hgmm vérnyomáscsökkenést eredményez.

Nátriumbevitel csökkentése

Az optimális testtömeg kialakítása mellett nagy hangsúlyt kell helyeznünk a nátriumbevitelünk csökkentésére. Az emberek jelentős része nátriumérzékeny. Nátriumérzékenységről akkor beszélünk, ha az élelmiszerekkel bevitt nátrium (amely a konyhasó, azaz nátrium-klorid egyik alkotó vegyülete) visszamarad, vizet köt meg a sejtek közötti térben, és a kis erekben összehúzódásokat okoz, folyamatosan nyomás alatt tartva azokat. Az erek fala merevebbé válik, megnő az ellenállásuk, amelyekben csak nagyobb nyomással képes a vér átjutni, így fokozatosan kialakul a magas vérnyomás. 

A nátriumbevitel csökkentése több módon történhet: 

• Első lépésként kezdj el kevesebb sót használni az ételek készítéséhez. Ezt úgy tudod a legkönnyebben és a leginkább észrevétlenül megtenni, ha megpróbálod picit „túlfűszerezni” az ételeidet. Használj friss és intenzív fűszernövényeket, fokhagymát, borsot és csak minimális sót. Sokszor kóstolgass, és ha kell, utólag ízesíts!
• A sózás csökkentése mellett a nátriumbevitel mérséklése érdekében nagy hangsúlyt kell helyeznünk az élelmiszerek és nyersanyagok helyes megválogatására. A nátriumbevitelünk kb. 80 százalékát feldolgozott élelmiszerekkel és termékekkel fogyasztjuk el. Számtalan kész- és félkész termék, ízesítő és alappor, feldolgozott húskészítmény, sózott olajos mag, csipsz és rágcsálnivaló tartalmaz nagy mennyiségű nátriumot, éppen ezért ezeknek a termékeknek a fogyasztását célszerű minimalizálni, ideális esetben teljesen elhagyni.

Rostfogyasztás növelése

A rostokban gazdag táplálkozás – számtalan egyéb jótékony hatásán túl – segít csökkenteni a magasabb vérnyomásértékeket, főleg a szisztolés értéket. Az ideális – vérnyomáscsökkentő – rostbevitel 30-45 gramm/nap, amit legkönnyebben úgy érhetünk el, ha a finomított lisztes nyersanyagok helyett teljes kiőrlésűt választunk, valamint legalább napi 3-4 alkalommal fogyasztunk zöldségeket és gyümölcsöket. 

Zsírszegénység és növelt telítetlenzsírsav-bevitel

A vérnyomás normalizálása érdekében csökkenteni kell az étrendben a telített zsírsavak bevitelét (hagyományos, zsírosabb sertés- és marhahúskészítmények, magas zsírtartalmú tejtermékek, stb.) és inkább a jótékony zsírok – főleg az ómega-3 – bevitelére kell helyezni a hangsúlyt. Ezt megtehetjük, ha bevezetjük az étrendünkbe a heti halfogyasztást (legalább heti 1-2 alkalommal, mélytengeri halat választva), illetve nagy hangsúlyt fektetünk a különböző értékes olajok fogyasztására (olívaolaj, lenmagolaj, tökmagolaj, chiamag stb.).

Egyéb étrendi és életmódbeli változtatások

A hipertónia leküzdésében segít, ha bizonyos ásványi anyagok bevitelére is odafigyelünk, ilyenek például a kalcium, magnézium vagy a kálium. A változatos, minőségi táplálkozás ezeket a mikrotápanyagokat elégséges mértékben tartalmazza, azonban bizonyos esetekben – kúraszerűen – külső pótlásra is szükség lehet. 

Az étrendi változtatásokon túl a betegség leküzdésében és kezelésében rendkívül nagy szerepe van a rendszeres mozgásnak is, olyannyira, hogy a sportolás jótékony hatására sok esetben a gyógyszeres kezelést is kiválthatjuk vagy csökkenthetjük. Ajánlott mértékkel, de heti legalább 150 perc közepes intenzitású kardiomozgást végezni (fokozatosan elkezdve és emelve) annak érdekében, hogy a helyes életmód kialakuljon és a sportolás szokássá váljon.