A puliszka egy ismeretlen eredetű, de valószínűleg magyar keletkezésű szó, amely kukoricalisztből készülő főtt ételként először 1708-ban, az erdélyi Pápai Páriz Ferenc szótárában „pulitzka” elnevezéssel szerepelt. A magyar, román, szász, szlovén, bolgár és ukrán konyhában is fellelhető étel
régebben az erdélyi szegény emberek fő tápláléka volt, majd a múlt század végén a városiasodás során csaknem feledésbe került.
Napjainkban viszont újra reneszánszát éli, hiszen többféle táplálkozási rendszerbe is beilleszthető. Vannak sós, zöldséges változatai, de számos formában édes kásaként is fogyasztható. Ha eddig nem próbáltad volna, az egészségre gyakorolt jótékony hatásai miatt is érdemes adnod neki egy esélyt.
A kukoricakása kiváló rostforrás
A rostok a kiegyensúlyozott táplálkozás kulcsfontosságú összetevői, amelyek javítják az emésztést. Lehetséges előnyeik emellett a koleszterinszint csökkentésére, a szívbetegségek megelőzésére, valamint a vércukorszint szabályozására is kiterjednek.
Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a rostok lelassítják az étel áthaladását az emésztőrendszeren, ami segíthet fenntartani a jóllakottság érzését, és szerephez juthat a testsúly szabályozásában.
A kukoricakása fogyasztása remek eszköz lehet a rostbevitel növeléséhez, hiszen 100 grammos adagja 7,3 grammos mennyiséget tartalmaz.
Tele van vassal és B-vitaminnal
A kukoricakása számos értékes vitamint és ásványi anyagot, köztük kalciumot, magnéziumot, vasat, E-vitamint, A-vitamint és különféle B-vitaminokat tartalmaz.
Tápanyagai közül érdemes külön kiemelni a vasat, amely nélkülözhetetlen ásványi anyagként kulcsszerepet játszik a szervezetben az oxigén szállításában, illetve a hormontermelés támogatásában. Megfelelő bevitele különösen fontos a várandós kismamák számára, hiszen a terhesség ideje alatt megnövekszik a vasszükséglet.
Ami a B-vitaminokat illeti, a kukoricakásában a tiamin, a niacin, a B6-vitamin és a folsav is megtalálható. Ezek számos alapvető testi folyamatban vesznek részt, és a bőr egészségére, a szív- és idegműködésre, valamint a vörösvértestek képződésére is hatással vannak.
Nem tartalmaz glutént
Ha cöliákiában, vagyis gluténérzékenységben szenvedsz, vagy egyszerűen csak korlátozni szeretnéd a gluténbeviteledet, akkor jó hír lehet, hogy a kukoricakása természetesen gluténmentes, így mindenki számára biztonságosan fogyasztható.
Védi a szem egészségét
A kukoricakása kisebb mennyiségben luteint és zeaxantint is tartalmaz, amelyek antioxidánsokként védik a szem egészségét és csökkentik a visszafordíthatatlan látásromlást okozó időskori makuladegeneráció kockázatát. Ha szeretnéd fokozni ezt a hatást, fogyaszd karotinoidban gazdag alapanyagokkal, például leveles zöldekkel, borsóval vagy sárgarépával.
Magas a szénhidráttartalma
A kukoricakásának alacsony a zsír- és fehérjetartalma, amihez magas szénhidráttartalom párosul. Bár ez fontos energiaforrás a szervezet számára, egyeseknek – például a cukorbetegeknek – jobban oda kell figyelniük a szénhidrátbevitelükre.
A vércukorszint szabályozására gyakran a „tányéros módszert” ajánlják. Ennek lényege, hogy az étkezések során a tányér tartalmát úgy kell összeállítani, hogy a fele zöldségekből álljon, a negyedét sovány fehérjék tegyék ki, és csak a maradék negyed maradjon a szénhidrátoknak.
A szénhidrátokra is igaz ugyanakkor, hogy túlzott és elégtelen bevitelük egyaránt káros következményekkel járhat. Ennek okairól alábbi cikkünkben olvashatsz.
