Ahhoz, hogy testünk egészségesen funkcionáljon, nem elég a mindennapi vitamin- és ásványianyag-forrásainkat feltölteni, fontos, hogy ezt a környezetünkhöz illeszkedő módon tegyük, hogy egészségünket megőrizzük. Gondoltad volna, mennyi feleslegesnek tűnő anyagra van ehhez szükség?
Kutatások százai foglalkoztak már a környezetünk egészségünkre gyakorolt hatásával és azzal, hogy a túlzottan steril környezete mennyit árthat a mindennapokban. A jól működő immunrendszer kialakulásának egyik feltétele, hogy a bélrendszerben az emberi szövetek és a jelen levő bélflóra közti egészséges egyensúly minél hamarabb kialakulhasson. Vagyis nem árt, ha gyermekedet már a kezdetektől hagyod mancsolni, de a saját környezetedben sem szerencsés a túlzott sterilitás.
Akkor ne mossunk kezet sem?
A koszevés propagálása ugyan nem célunk, hiszen bizonyos helyzetekben veszélyes is lehet. Az azonban tény, hogy az immunrendszer működése szempontjából szükségünk van arra, hogy a közvetlen környezetünkben előforduló anyagok egy részével rendszeresen kapcsolatba kerüljünk. Ha teljesen steril környezetben töltenénk első éveinket, és csak a közösségbe lépéskor kerülnénk kapcsolatba a környezetünkben előforduló kórokozókkal, a kosszal, az nagyon komoly megterhelést jelentene az immunrendszerünknek. A védekezőrendszerünk felépüléséhez ugyanis szükséges, hogy találkozzunk olyan mikrobákkal, amelyekkel szemben később védekeznünk kell.
A koronavírus idején általánossá vált elzártság, a karanténos időszakok következtében egy félgenerációnyi apró ember maradt ki a közösségi koszolásból, és kerülte el az amúgy általánosan jelen lévő, kis mennyiségben ártalmatlan mikrobákat. Mióta visszatért minden a világjárványt megelőző kerékvágásba, a szülők jelentős része szembesül azzal hónapról hónapra, hogy gyermekeik immunrendszere egészen másként működik, mint korábban testvéreiké, sokkal több a beteg, lassabbak a gyógyulási folyamatok, gyakoribbá váltak olyan megbetegedések, amiket legfeljebb olvasmányainkból ismertünk korábban.
Az eltűnő mikrobiom-emlélet szerint a kórokozó organizmusoknak, különösen bizonyos baktériumoknak való gyermekkori kitettség elengedhetetlen az immunrendszer megfelelő működéséhez. Egyes kutatók úgy vélik, a megváltozott életkörülmények, az egyre tisztább környezet, a vizek klóros tisztítása és az antibiotikumok használata oda vezetett, hogy az emberi bélrendszerben és a bőrön élő baktériumközösségek átalakultak. Olyan baktériumtörzsek tűntek el a modernizáció következtében, amelyek az evolúció során velünk együttélésre rendezkedtek be, és segítettek túlélni a fertőzésekkel szemben. Ahhoz, hogy valamennyit mégis összeszedjünk belőlük, kevesebb sterilitásra van szükségünk. Nem véletlen tehát az az általános vélekedés, hogy egy kis kosztól nem lesz semmi bajunk.
Mit nevezünk kosznak?
Nehezen meghatározható, mi mindent is nevezünk kosznak. Általában minden szennyeződést, piszkot, szöszt, ami a dolgainkra kerül, ezen a néven említünk, de lehet ez hajszál, állati szőr, egy darabka földmorzsa is.
Élelmiszerek esetén ebbe a körbe tartoznak még a vírusok, baktériumok is, vagy az olyan mikroorganizmusok, amik mérgezést okozhatnak.
Számtalan szerves anyag toxinja megtalálható a környezetünkben, földön és a levegőben egyaránt. Ezek egy része ugyan ártalmatlan, de vannak, amik komoly megbetegedést okozhatnak.
Az általános vélekedés szerint nagyjából egykilónyi koszt eszünk meg akaratlanul évente, és bizony szükség is van arra, hogy orálisan is találkozzunk a kórokozókkal.
Több világméretű kutatás támasztotta alá az elmúlt évek során, hogy a kevésbé steril környezetben élő, jellemzően harmadik világbeli gyermekek mintegy nyolcvan százalékkal kevésbé voltak fogékonyak a megbetegedésekre, mint a nyugati civilizációban élő társaik.
A kutatási eredmények szerint ha a személyes mikrobiomunk fejlettebb, azaz rendszeresen találkozunk mindenféle baktériummal, kevesebb gyulladásos megbetegedést kapunk el, sokkal kisebb az esélyünk az évek múlásával az irritábilisbél-szindrómára, és az allergiás-asztmás megbetegedések sem fenyegetnek minket.
Az 5 másodperces szabály – valóban igaz?
A New Jersey-i Rutgers Egyetem munkatársai többféle felülettel és étellel kísérleteztek annak érdekében, hogy a régóta közszájon forgó 5 másodperces szabály létjogosultságát bebizonyítsák vagy megcáfolják. A szakemberek különféle állagú ételarabokat helyeztek el rozsdamentes acél-, csempe-, fa- és szőnyegdarabokon, majd eltérő időtartamot követően megvizsgálták, mi történt a különféle ételekkel. Mint megállapították, minél tovább van a földön az étel, annál több baktérium telepszik meg rajta a talaj anyagától függetlenül, a szennyeződés pedig akár 1 másodpercen belül is megtörténhet.
Vagyis hiába veszed fel azonnal a földről a lepottyant ételdarabot, nem lesz rajta kevesebb baci, mint ha lassabban hajoltál volna le érte.
A jó hír az, hogy ennek ellenére, ha olyan helyen ejtetted le, ami rendszeresen karbantartott, nem kell attól tartanod, hogy valami extra betegség fertőz meg. Ismerős környezetben, otthonunkban ugyanis eleve olyan mértékű a levegő mikroflórája, hogy mintegy kilencvenezer anyag kering már akkor is a szánkhoz emelt falat körül, amikor éppen a villánkra tűztük. Ezek jelentős részére pedig szüksége is van az immunrendszerünknek az egészségünk megőrzéséhez. Ne féljünk tőlük!
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
