A kecsketartás évezredes múltra tekint vissza. A kecske az egyik legkorábban háziasított állatfaj: régészeti bizonyítékok szerint 10 000 évvel ezelőtt, Iránban már háziasított kecskék legelésztek őseink lakóhelye körül. A kecskét teherhordásra használták, de húsát, tejét, szőrét és bőrét egyaránt hasznosították, trágyája pedig kiváló tüzelőanyagnak számított. Bőréből tömlőt varrtak, amelyben vizet vagy bort tárolhattak, esetleg pergament állítottak elő belőle.
A kecskének ma is fontos szerepe van a fejlődő országokban a népesség élelmezésében. Egy kifejlett állat naponta 3-4 liter tejet ad, ebből sajt, vaj, joghurt és egyéb termékek készülhetnek. A kecsketej sűrűbb és krémesebb, mint a tehéntej, emiatt homogenizálni sem szükséges. Emellett több tápanyagot tartalmaz, amelyek különböző egészségügyi előnyökkel is járnak az emberi szervezetre nézve – nem utolsósorban azért, mert a kecskék szabadon legelnek, nem pedig istállókban tartják őket, mint a szarvasmarhák többségét.
A kecsketej fontos tápanyagok forrása
A kecsketej kiváló fehérje-, kalcium-, kálium-, foszfor- és magnéziumforrás, de nem éppen kalóriaszegény: ha megiszunk egy pohárral, 168 kalóriát és 11 gramm cukrot viszünk be a szervezetünkbe. Emellett A-vitaminhoz is juthatunk általa: a béta-karotin a kecsketejben A-vitamin formájában van jelen, amelynek megfelelő bevitele kutatások szerint csökkenti a szürke hályog és a rák bizonyos formáinak kialakulását. A kecsketej B1-, B2- és B5-vitamin-, valamint D-vitamin-tartalma is jelentős. A kecsketejben háromszor annyi D-vitamin van, mint a tehéntejben. Egy kutatás szerint a kecsketej fokozhatja a szervezet azon képességét, hogy felszívja a fontos tápanyagokat más élelmiszerekből – szemben a tehéntejjel, amely gátolja a vas és a réz felszívódását a tejjel egyszerre elfogyasztott élelmiszerekből.
Csökkenti a koleszterinszintet
A kecsketejnek magasabb a fehérjetartalma, mint a tehéntejnek vagy a különböző növényi „tejeknek”, ráadásul emészthetőbb formában van jelen – azaz szervezetünk jobban hasznosítja. A kecsketej és a tehéntej zsírtartalma hasonló, de a kecsketej zsírgömbjei kisebbek, így szervezetünk könnyebben megemészti. A kecsketej segít a koleszterinszint csökkentésében is: a közepes láncú zsírsavak segítenek növelni a „jó” koleszterin (HDL frakció) szintjét és csökkentik a „rossz” koleszterin (LDL) szintjét a vérben, ezáltal szívünk egészségét is védik.
A kecsketejben a „prebiotikus” szénhidrátok (oligoszacharidok) magasabb arányban vannak jelen, mint a tehéntejben, amelyek segítenek táplálni a bélrendszerünkben élő jótékony baktériumokat.
Kalciumtartalma is jelentősebb, mint a tehéntejé: egy pohár kecsketej a napi ajánlott érték körülbelül 33%-át tartalmazza, szemben a tehéntej 28%-ával.
A benne található, jelentős mennyiségű D-vitamin biztosítja a kalcium megfelelő felszívódását a szervezetben.
Egészségesebb választás, mint a tehéntej
Azok, akik allergiásak a tehéntej valamely összetevőjére, sokszor biztonsággal fogyaszthatják a kecsketejet – attól függően, hogy a tehéntej mely alkotóelemére érzékenyek. Legtöbbüknek az A1 kazein okoz panaszokat: nem tudják megemészteni, így ez a fehérje gyulladást okoz a szervezetükben, és hozzájárulhat olyan gyomor- és bélrendszeri problémák kialakulásához, mint az irritábilisbél-szindróma, a Crohn-betegség, az áteresztőbél-szindróma és a vastagbélgyulladás. De szerepet játszhat olyan kevésbé nyilvánvaló problémák kialakulásában is, mint az akne, az autoimmun betegségek és különböző bőrproblémák, például az ekcéma vagy a neurodermatitisz. A kecsketej nem tartalmaz A1 kazeint, kizárólag A2 kazeint, de ha tejérzékenyként a kecsketej fogyasztása mellett döntenénk, előbb konzultáljunk az orvosunkkal: laktóz ugyanis a kecsketejben is van, bár némileg alacsonyabb mennyiségben, mint a tehéntejben.
A kecsketej szépészeti felhasználása ősidők óta ismert: Kleopátra, Poppea és Sissi osztrák császárné is szívesen kényeztették bőrüket kecsketejjel. Ma is remek bőrápoló termékek (például szappanok, tusfürdők, testápolók) készülnek a felhasználásával, amelyek táplálják, hidratálják, nyugtatják és regenerálják a bőrt, segítenek megőrizni annak rugalmasságát és megakadályozni a bőrszárazságot, ezáltal lassítani a bőr öregedésének folyamatát.
Babáknak ne adjuk!
Több kutatás is zajlott abban a témában, hogy a kecsketej milyen formában adható a csecsemőknek. Állatkísérletek például kimutatták, hogy a kecsketejjel táplált vemhes egerek utódaiban kisebb valószínűséggel alakult ki allergiás légúti gyulladás – az emberekkel végzett kutatások egyelőre váratnak magukra. Anyatej-helyettesítő tápszerek viszont készülhetnek kecsketej felhasználásával – de nyers kecsketej, akárcsak nyers tehéntej, nem adható a csecsemőknek, mivel súlyos betegségeket, sőt akár anafilaxiás sokkot is okozhat.
Három szakácskönyv ingyenes szállítással!
Mentes Anyu szakácskönyveit azoknak ajánljuk, akik egészségük érdekében vagy meggyőződésből különleges étrendet követnek, de azoknak is, akik csak inspirációt, új ízeket keresnek.
MOST INGYENES HÁZHOZSZÁLLÍTÁSSAL!
Tekintsd meg ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
