A csernobili katasztrófa hatásai még ma is érződnek, és a jelenlegi háborús helyzetben újra van mitől félnünk. Az atomsugárzás olyan messzire elterjedhet, aminek hatásait szinte lehetetlen kivédeni, ám sokan mégis látnak reményt, hogy megvédhetik egészségüket egy újabb katasztrófa esetén.
Mi történt Csernobilban?
A csernobili atomerőmű négyes számú reaktora harminchat évvel ezelőtt, 1986. április 26-án hajnalban robbant fel. A baleset végképp szertefoszlatta az atomerőművek biztonságának mítoszát. A katasztrófa következtében kiszabadult, hosszú életű radioaktív izotópok még ma is emberek millióinak életére vannak hatással, a felrobbant reaktorral pedig azóta sem tudnak mit kezdeni a szakemberek. Sőt, a romokat eredetileg beborító szarkofág fölé egy újabbat kellett emelni, de az is csak 100 évre nyújt megoldást – miközben a sugárzás több ezer évig itt marad.
A csernobili baleset 1986. április végén, egy szombati hajnalon következett be, miközben egy rosszul megtervezett és kivitelezett tesztet hajtottak végre a reaktoron. Az operátorok, akik elől eltitkolták a reaktortípus tervezési-biztonsági hiányosságait, a reaktort elhibázott és szabályellenes lépések sorozatával a katasztrófa szélére sodorták. Amikor észlelték, hogy nagy baj van, már késő volt: hiába akarták leállítani a reaktort, felrobbantották azt.
Számítások szerint a balesetet követő napokban négyszázszor annyi radioaktív anyag került a levegőbe, mint a hirosimai atombomba felrobbanása után.
A baleset rettenetes hatása
A közvetlen halálos áldozatok hivatalos száma a mai napig 31 fő, akik az erőmű dolgozói és a baleset éjszakáján szolgálatot teljesítő tűzoltók közül kerültek ki. Ugyanakkor 150 ezer négyzetkilométernyi terület – Ukrajnán kívül Belaruszban és Oroszországban – vált erősen sugárszennyezetté, és összesen 8 millió ember életterülete lehetetlenült el egyik pillanatról a másikra. 350 ezer ember kényszerült a lakóhelye elhagyására, akik a mai napig nem térhettek vissza. Harminchat évvel az események után, még mindig ötmillió ember él szennyezettnek számító területen ebben a három országban, és ezeken a helyeken a pajzsmirigyrák, illetve más rákos és egyéb jellegű betegségek, köztük rengeteg mentális betegség előfordulási gyakorisága is jóval magasabb, mint máshol a világon.
Ennek ellenére az atomipar csak sokára és nem teljes körűen ismerte el, hogy a csernobili katasztrófa és a növekvő megbetegedésszámok között összefüggés van.
A gomba lenne a megoldás?
A legújabb, űrhajósokkal kapcsolatos kutatások szerint védelmet nyújthat a gamma-sugárzás ellen egy bizonyos fajta, önszaporító pajzsként viselkedő csernobili gomba.
A gomba neve Cladosporium sphaerospermum, mely egy extremofil faj, amely olyan magas sugárzású területeken él, mint a csernobili atomerőmű. A C. sphaerospermum számára a sugárzás nem fenyegetés, sokkal inkább táplálék. A gomba ugyanis képes a gamma-sugárzást kémiai energiává alakítani egy radioszintézisnek nevezett folyamat révén. (Gondoljunk erre úgy, mint a fotoszintézisre, csak a napfényt cseréljük ki sugárzásra.)
A radiotróf gomba a melanin felhasználásával végzi a radioszintézist, hogy a röntgen- és gamma-sugarakat kémiai energiává alakítsa. A tudósok még nem teljesen értik ezt a folyamatot. A tanulmány azonban megjegyzi, hogy úgy vélik, hogy e gombák sejtfalában lévő nagy mennyiségű melanin közvetíti az elektronátvitelt, és így lehetővé teszi a nettó energianyerést.
Jód: viszik, mint a cukrot?
A sugárzás következményei a mai napig hatással vannak az érintett területeken élőkre, ugyanakkor a jelenlegi háborús helyzet megnövelte a félelem és szorongás hatósugarát. A hírek szerint az atomerőmű fenyegetettség alatt áll, az emberek pedig mindenre fel akarnak készülni. A fentebb említett gombánál nyilván egyszerűbb és kézenfekvőbb megoldás a jódtabletta, így nem kis mértékben meg is növekedett a kereslet iránta. A sugárzás következtében rengeteg esetben kialakult pajzsmirigyrák ellenszereként is gyógymód lehet a jód, így a jódtabletta-elmélet nem tűnik elrugaszkodottnak. De nézzük, mik az adatok és a visszajelzések erről.
Legalább kilenc uniós ország gyógyszertárainak adatai szerint megugrott a kereslet, amióta harcok törtek ki két ukrajnai atomerőmű közvetlen közelében, Csernobil és Zaporizzsja területén.
Ám nukleáris medicina-szakértők szerint a tablettákat csak közegészségügyi szakemberek irányításával szabad szedni. A belga gyógyszerészek szövetsége a belga hírügynökségnek elmondta, hogy csak múlt hétfőn több mint 30 ezer dobozt osztottak ki az illetékesek. A belga gyógyszertárak így segítségként ingyenesen adják ki a tablettákat a belga személyi igazolvánnyal rendelkezőknek. Hasonló a helyzet Finnországban és Hollandiában is, ahol a háború kezdete óta megugrott a kereslet iránta. De Közép-Európában is nagy az aggodalom, hasonló roham van a jódért az Ukrajnával közös határon fekvő Lengyelországban és Romániában, valamint a Cseh Köztársaságban, Horvátországban és Bulgáriában.
„Az elmúlt hat napban a bolgár gyógyszertárak annyi jódot adtak el, mint amennyit máskor egy év alatt”
– mondta szerdán az ország gyógyszertári szakszervezetének elnöke.
Néhány gyógyszertárban már kifogytak a készletek.
Hogyan működnek a jódtabletták?
A norvég sugárvédelmi és nukleáris biztonsági hatóság szerint a jódtabletták szedésével csökkenthető a pajzsmirigyrák kialakulásának kockázata nukleáris baleset esetén.
Az ilyen esemény során felszabaduló radioaktív jód a szennyezett levegő belégzése során felszívódhat a pajzsmirigybe, de a jódtabletta segít megállítani ezt a felszívódást, és ezáltal csökkenti a pajzsmirigyrák kialakulásának kockázatát.
2011-ben a japán hatóságok azt javasolták, hogy a sérült fukusimai atomerőmű környékén élők szedjenek jódot.
Jó ez nekünk?
A szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a jódra, amelyet egy nukleáris létesítménytől 15-20 km-es körzetben élő lakosságnak osztanak szét egy esetleges incidens esetén, jelenleg nincs szükség, és sajnos nem segítene egy nukleáris háború esetén sem.
„Az, hogy a jódtabletták mennyire lennének hasznosak az atombomba hatásai ellen, még kérdéses” – mondta dr. Hielke Freerk Boersma, a Groningeni Egyetem sugárvédelmi szakértője a Euronews Nextnek.
„A nukleáris robbanások közvetlen hatásai katasztrofálisak lesznek. Nagy távolságokban, ahol feltehetően a radioaktív csapadék fog dominálni, a radioaktív szennyezést biztosan nem csak a radioaktív jód fogja okozni.”
„A jódtabletták szükségtelen használata – ami akkor történhet meg, ha az emberek pánikba esnek – szintén káros egészségügyi hatásokat okozhat” – figyelmeztetnek a szakértők, így nem árt óvatosan cselekedni ez ügyben, és alaposan utánanézni a hatásainak és mellékhatásainak is. Ha a helyzet nem indokolja, vagy ha túl nagy a bevitt mennyiség, allergiát és pajzsmirigyproblémákat okozhat a stabil jód szedése.
