hold fény

Ősi vallások kötődnek a Naphoz és a Holdhoz, különleges erőt és hatalmat tulajdonítanak ezeknek az égitesteknek. A filozófia tradicionalista iskolájának egyes szerzői a Holdat a női princípiumként írták le (természetesen ebben a relációban a férfié a Nap), eszerint is igyekeztek a nőket és viselkedésüket megfejteni. Sokan pedig csak ősi, babonás bűvölettel néznek az égre, ha telihold van. Az egyszerű emberek meg csak azt tapasztalják ilyenkor, hogy nem tudnak elaludni.

A hold fényének hatása az alvásunkra

Arról már hallottunk, hogy a fények hogyan befolyásolják a cirkadián ritmusunkat, vagyis azokat a biológiai folyamatainkat, amelyek szabályos napszaki ritmus szerint ismétlődnek. Ezzel kapcsolatban egy érdekes kutatást végeztek, ahol 4 típusú emberközösséget vizsgáltak meg. Az első közösség tagjai a posztindusztriális társadalom városi képviselői voltak az Egyesült Államokból, akik este több lámpát is használtak, ha pedig kimentek az utcára, az teljes fényárban úszott napszállta után. A második hasonlóan urbanizált közösség Argentínából volt. A harmadik csoport tagjai már korlátozottabb hozzáféréssel bírtak az elektromos világításhoz, szobánként csak egy izzó égett náluk, és nem volt kültéri világítás sem. A negyedik csoport egy vidéki, őslakos közösség volt, ahol sem a szobában, sem pedig kültéren nem volt világítás, ha beköszöntött az este. Ezeket a csoportokat mintegy három éven keresztül figyelték meg. A kutatásban résztvevők alvását mozgásnaplózó karórával és a résztvevők által kitöltött alvásnapló segítségével mérték. Az így kapott adatokat pedig összevetették a NASA webes felületéről származó, nap- és holdfázisokra vonatkozó adatokkal.

Az eredmények részben megerősítették a korábbi kutatásokat, viszont számos nagyon érdekes, új információt is hoztak. Amint azt sejtették, minél több világítás állt rendelkezésre, az alvás annál később kezdődött, és annál korábban fejeződött be. A leghosszabb elalvási időt egységesen a telihold előtti 3-5 éjszakán keresztül mérték, a négy csoport esetén 20, sőt akár 90 percnél is nagyobb teljes alvásidő-csökkenést mértek ebben az időszakban. Ebből következik, hogy még ilyen hétköznapi dolgok is, mint az erős holdfény, mennyire komoly hatással vannak bioritmusunkra, ha pedig arra gondolunk, hogy hány estét töltünk erős fényt kibocsátó képernyők előtt, akkor ebből sejthetjük, milyen hatása van a folyamatos alvásmegvonásnak szervezetünkre.

A kék fény és a melatonintermelődés kapcsolata

Itt jön képbe egy fontos hormonnak az ügye. Ez pedig a melatonin, amit sokan a fiatalság hormonjának is neveznek. Termelődése segít a cirkadián ritmus időzítésében, az alvásban is. Ezt az anyagot, amelyet Aaron Lerner fedezett fel 1958-ban, a tobozmirigy sötétség hatására termeli.

Bár már korábban is lehetett sejteni ennek a hormonnak a jelentőségét, a későbbi kutatások egészen döbbenetes dolgokat derítettek ki a melatonin szerepéről. Kiderült ugyanis, hogy a melatonin hiánya vagy a nem megfelelő melatonintermelés több neurális fejlődési rendellenesség, továbbá alvászavar, végső soron pedig olyan ma már népbetegségnek számító pszichés rendellenességek kialakulásához vezethet, mint a depresszió, de komolyan hozzájárulhat a stressz és szorongás kialakulásához is. A tobozmirigy által termelt melatonin márpedig akkor kezd el termelődni, amikor napszálltakor egyre sötétebb lesz (a kutatások alapján sajnos egy összetett folyamatról van szó, ezért nem ússzuk meg a dolgot annyival, hogy délután besötétített nappaliban szurkolunk a tobozmirigyüknek). Az alábbi értéken lehet látni, hogy mennyire látványos a melatonin termelődésének fokozódása:

• 1000-3000 lux fényerősség mellett 30 %-os,
• 500-1000 lux fényerősség mellett 50%-os,
• 200-400 lux mellett pedig gyakorlatilag akadálytalan a melatonintermelés.

A különböző képernyők (monitor, televízió, mobiltelefon) által kibocsátott kék fény pedig minden más hullámhosszú sugárzásnál erősebben fogja vissza ennek a hormonnak a termelődését.

A hold nem csak a fénye révén hat ránk

De térjünk vissza misztikus bolygónkhoz. Egy svájci kutatás azt is bizonyította, hogy a hold nem csak fényével van hatással az ember pihenésére: 33 embert olyan szobákban helyeztek el a tesztek során, amelyben nem volt időmérő eszköz és természetes fény, viszont akkor aludtak, és akkor keltek, amikor csak szerettek volna. Holdtölte előtt négy nappal azonban mindannyiuknak átlagosan 5 perccel tovább tartott álomba merülni, 20 perccel kevesebbet aludtak, és átlagosan 30 százalékkal kevesebb mélyalvási fázisuk volt.

Megint más kutatások pedig a meginduló születések és a Hold Földhöz való közelsége között találtak összefüggést: minél közelebb van a két égitest egymáshoz, annál nagyobb a Földre gyakorolt gravitációs hatás, ami a szüléseket is hamarabb beindíthatja.

Szeretnéd tudni, hogy mit fog az emberiség csinálni a Holdon, ha átköltözik? Olvasd el következő cikkünket!