A hisztaminérzékenység vagy -intolerancia nem egy gyógyíthatatlan diagnózis, hanem tulajdonképpen a tünetek összefoglalására szolgáló magyarázat, melyen odafigyeléssel és megfelelő nyersanyag-válogatással nagyon hamar változtatni lehet.
Mi is az a hisztamin?
A hisztamin egy olyan vegyület, amely folyamatosan jelen van a szervezetünkben. Egyrészt a testünk saját maga termeli, másrészt a hisztamintartalmú élelmiszerek elfogyasztásával rendszeresen magunkhoz vesszük. A hisztamin legfontosabb feladata a megfelelően működő immunrendszer kialakítása, legfőképpen azáltal, hogy részt vesz a gyulladásos folyamatokban. Nyugalmi állapotban az őt termelő sejtekben raktározódik, amikor azonban valamilyen veszély vagy fenyegetettség éri a szervezetünket, ezek a sejtek rögtön „kinyílnak” és a hisztamin felszabadul, hogy ellássa a védelmező feladatát, azaz gyulladást indítson a betolakodók ellen.
A hisztamin felszabadulását nemcsak a kórokozók, hanem számos különböző, a test által potenciálisan veszélyesnek vagy károsnak érzékelt inger, többek között például fizikai vagy pszichés stressz, gyógyszerek, alkohol, allergének, bizonyos élelmiszerek és ételek idézhetik elő.
Hogyan alakul ki a hisztaminintolerancia?
Ha a szervezetünk az előállított és a bevitt hisztamint nem tudja megfelelően lebontani, kialakul a hisztaminérzékenység vagy -intolerancia.
A hisztamin lebontásáért a bélfalunkban található, úgynevezett DAO (diamino-oxidáz) enzimek felelnek. Ha a bélfalban található enzim működése valamilyen oknál fogva károsodik (például belek gyulladásával járó megbetegedések; gyógyszerek okozta bélproblémák, irritábilisbél-szindróma/IBS; hormonális zavarok; stressz stb.), nem lesz kielégítő és teljes a hisztamin lebontása, minek következtében a hisztamin egy része továbbra is a testünkben kering majd, és különböző problémákat fog okozni.
Azonban nem csak a bélfali károsodás okozhat hisztaminintoleranciát. Tapasztalhatjuk akkor is, ha nem figyelünk oda kellőképpen a táplálkozásunkra, és huzamosabb ideig magas hisztamintartalmú nyersanyagokat és ételeket fogyasztunk, melyek hatására olyan nagymértékű tartós hisztaminemelkedést érhetünk el, amit a lebontó enzimek már képtelenek kezelni, és az előzőekhez hasonlóan, ilyenkor is lebontatlan hisztamin marad a szervezetünkben.
A hisztaminérzékenység tünetei
A hisztaminérzékenységnek szerencsére jellegzetes, „allergiás” tünetei vannak, így célzott vizsgálattal viszonylag hamar kideríthetjük a problémát.
Szív- és érrendszeri tünetek:
- migrénes jellegű fejfájás
- hosszan tartó szédülés
- gyorsabb szívverés érzése, szívritmusszavar
Emésztőrendszeri tünetek:
- hasfájás, görcsök
- hasmenés, hányinger
- puffadás
Légzőszervi tünetek:
- orrdugulás, orrfolyás
- légzési nehézség, „asztma”
- torokviszketés és torokfájás
Bőrtünetek:
- bőrelváltozások, bőrpír, viszketés
- csalánkiütés, ekcéma
Idegrendszeri tünetek:
- alvászavar, kimerültség
- szorongás, stressz, idegesség
- hőhullámok
Egyéb tünetek:
- ízületi fájdalmak
- hólyaggyulladás, felfázás
- fájdalmas menstruáció
FONTOS: nagyon súlyos hisztaminintolerancia esetén akár anafilaxiás reakció is felléphet
Diagnózis
A hisztaminérzékenység kiderítése egyszerű vérvétellel történik, melynek során célzottan, a hisztamint lebontó DAO enzim mennyiségét és jelenlétét vizsgálják. A vérvétel során kiderül, hogy az enzim megfelelően működik-e, így az eredmény fényében azonnal megkezdhető a kezelés, és hamar normalizálódhat a helyzet.
Kezelés
A hisztaminintolerancia kezelése többféle oldalról történik:
- Amennyiben beigazolódott, hogy a hisztamint lebontó DAO enzimek nem működnek megfelelően, antihisztamin külső pótlására lesz szükség.
- A kezelés fő pillére, az egyénileg kialakított, szigorú és következetes hisztamincsökkentett vagy hisztaminmentes diéta. A diéta viszonylag kötött. Minden nyersanyagnak más és más a hisztamintartalma. Vannak olyan táplálékok, amelyek sok hisztamint tartalmaznak, mások inkább a lebontásuk során fokozzák a szervezet hisztamintermelését. A csokoládé, a kakaó, az alkoholos italok (elsősorban a vörösbor és a pezsgők), a tartósított és füstölt élelmiszerek mindegyike (így a sonka, a kolbászok és a füstölt/szárított húsok is), az érlelt sajtok, a citrusfélék, az eper, mustár, ecet, stb. olyan élelmiszerek, melyek lebontása/emésztése során jelentős hisztaminfelszabadulás következik be a testünkben. A felsorolás jól mutatja, hogy a leggyakrabban a valamilyen eljárással tartósított vagy érlelt élelmiszerek okoznak gondot. Ezért a hisztaminérzékenységben szenvedők a lehető legkevésbé feldolgozott formában és a lehető legfrissebben fogyasszák az alapanyagokat, így kímélve szervezetüket. Az étrend igen összetett, és nem biztos, hogy a magas hisztamintartalmú élelmiszerek, ételek kizárásával megszüntethetők a tünetek. Nem minden hisztaminintoleráns reagál ugyanúgy, és a tünetek súlyossága sem mindig ugyanolyan. A panaszokat rendkívül sok minden befolyásolhatja (például a stressz, a hormonális állapot, a kialvatlanság, a menstruációs ciklus, de még az időjárás is), ezért az étrend szigorúsága, sikeressége és a kezelés hosszúsága nagymértékben függ az egyéni toleranciától és tapasztalatoktól.
- A kezelés harmadik pontja a bélrendszer regenerálódását segítő probiotikumok pótlása, bevitele, melyekkel elősegíthetjük a károsodott bélnyálkahártya gyógyulását, továbbá az immunrendszert támogató antioxidánsok és C-vitamin szedése is nagymértékben támogathatja és kiegészítheti a sikeres kezelést.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés