Ezt persze nagyon sokáig az emberiség nem tudta. Azt viszont igen, hogy a furcsa anyag, amit csak folyékony ezüstként emlegettek (innen származik a neve is, bár magyarul évszázadokig kénesőnek hívták), hatással van az emberi testre. A folyékony nehézfémet higany-kloridként eleinte gyógyításra használták, úgy hitték, segít elkerülni a kolerát, de székrekedésre, bőrbetegségekre, tetvekre és szifiliszre is felírták. Vörös formája, a cinóber sokáig sminkek, festékek alapanyagaként funkcionált. Hogy máig nem ment ki a divatból, azt jól mutatja, hogy a fogtömésekben használt amalgám is higanyötvözet.
Honnan van higany a Földön?
A veszélyes anyag főként a vulkáni tevékenységek miatt magától is megtalálható a bolygón, jellemzően higany-szulfidként, azaz cinnabaritként. A hegyek bányászata során a higanytartalmú ércekből melegítéssel vonták ki már az ókori rómaiak is. A higany gyűjtése azóta sem állt le, erről híres például a spanyolországi Almaden. A sarkkörön túl örökké fagyott talaj, a permafroszt is tartalmaz nagy mennyiségű természetes higanyt, ami ráadásul a globális felmelegedés hatására elkezdett párologni. Az állati és emberi szervezetben is találunk belőle, no de nem azért, mert szükségünk lenne rá: a levegőben, a vízben és a talajban is előfordul kis mennyiségű higany, ami aztán a testben lerakódik.
Ez még nem lenne baj, csakhogy egy bizonyos koncentráció felett az anyag megbetegít. Az üzemanyagok elégetése, az aranybányászat, a mérgező anyagok folyókba, tengerbe öntése mind tovább fokozzák a higanykoncentrációt. A tengerben élő mikrobák az idegméregként ismert dimetil-higanyt állítják elő belőle, a halak, egyéb állatok pedig ezeket megéve, illetve a higanyt testükben metil-higannyá alakítva maguk is veszélyessé válnak. Ezért gyerekeknek, kismamáknak (a higanymérgezés születési rendellenességeket is okozhat) nem ajánlják a tengeri élőlények gyakori fogyasztását, még úgy sem, hogy a hal köztudottan egészséges.
Mi történne, ha egy szobába zárnának egy adag higannyal?
Mindezek ellenére a higany nagyon is érdekes anyag. Rendkívül sűrű és nehéz, pedig úgy folyik, mint a tej. Ha kiömlik, cseppekbe áll össze, ami nagyon látványos, de sajnos azzal is jár, hogy az anyag párolog, és a tüdőn keresztül folyamatosan mérgez minket. Ám ha a kiömlött higanyt megérintjük, a tenyerünkbe vesszük, semmi sem történik. Se mérgezés, se érintés általi halál, semmi. Hogy miért? Mert trükkösen szívódik fel: a sérülésmentes bőrön át alig jut be a szervezetbe. Ugyanez igaz a lenyelésére is: a beleken áthaladva olyan kis mennyiség jut a szervezetbe, hogy az nem veszélyesen toxikus. Akkor mégis miért félünk ennyire tőle? Mert gőze a tüdőn át megmérgez, s addig párolog, amíg csak egy cseppnyi is van belőle. Ezenkívül elég egy apró seb rajtunk ahhoz, hogy a véráramba kerüljön, ahol már nagyon erős rombolást végez. Ráadásul a szervetlen higanysók maró hatásúak a bőrre, a szemre és a gyomor-bél rendszerre is, így semmiképpen sem érdemes puszta kézzel játszani vele.
A higany hatása: a mérgezés legfontosabb jelei
A központi és a perifériás idegrendszer, valamint a vesék szenvedik a legnagyobb károsodást. Veseelégtelenség, remegés, álmatlanság, memóriavesztés, fejfájás, kognitív és motoros működési zavarok léphetnek fel. A higanymérgezést – ami annak idején főleg a bányászokat és a kizárólag tengeri ételeken élő népek tagjait veszélyeztették – az intelligencia csökkenésével is összefüggésbe hozták. Tünetei közé tartozik az izomgyengeség, a rossz koordináció, valamint a kéz- és lábzsibbadás is. A tüdőn át a szervezetbe kerülő higany lázat és erős köhögést, mellkasi fájdalmat, emellett hányást, hasmenést is okozhat. Azoknál, akik huzamos ideig vannak kitéve a veszélyeknek, higanymérgezés okozta neurológiai szindróma alakul ki, ezt Minamata-kórnak nevezik. A japán kisvárosról elnevezett betegség 1956-ban ütötte fel a fejét, amikor a helyben található vegyi üzem mindenféle tisztítás nélkül engedte a tengerbe a veszélyes hulladékot. A főként halászatból, kagylófogásból élő nép tagjai súlyosan megbetegedtek, sokan megvakultak, kómába estek, meghaltak, de az ügyet így is éveken át megpróbálták eltussolni, elkerülve a kártérítés megfizetését. Maga a betegség később Japánban még több helyen felütötte a fejét, okai közt szinte kizárólag a cégek felelőtlensége állt.
Mit tegyünk, ha kiömlött a lázmérőből?
Mi itt Magyarországon leggyakrabban a táplálkozásunk során találkozunk higannyal, de ezt felelős halfogyasztással minimalizálhatjuk. A régi lázmérők összetörése nagyobb veszélyt jelent, hiszen a cseppekben szétguruló anyag párologva folyamatosan mérgez mindenkit. Ezért azt össze kell gyűjteni, lehetőleg maszkban, gumikesztyűben, kézi cseppentővel (a seprűt vagy pláne a porszívót gyorsan felejtsük el), közben és utána pedig nagyon alaposan szellőztetni. Ha bárhol máshol bukkanunk nagyobb mennyiségű higanyra, a katasztrófavédelmet kell értesíteni. Legyen bármilyen csekély mennyiségű is, soha nem önthetjük a lefolyóba, de a sima szemetesbe sem tehetjük. A lázmérőket még ép állapotban egyébként leadhatjuk a veszélyeshulladék-gyűjtő telepen, így megelőzhetjük a bajt.
Három szakácskönyv ingyenes szállítással!
Mentes Anyu szakácskönyveit azoknak ajánljuk, akik egészségük érdekében vagy meggyőződésből különleges étrendet követnek, de azoknak is, akik csak inspirációt, új ízeket keresnek.
MOST INGYENES HÁZHOZSZÁLLÍTÁSSAL!
Tekintsd meg ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
