hasi zsír

A magyar népesség a leginkább elhízott országok listájának egyik éllovasa. A legfrissebb kutatások szerint a túlsúly bizonyos formái az Alzheimer-kór előszobájának tekinthetők. 

A szomorú statisztikák azt mutatják, hazánkban több túlsúlyos ember él, mint normál testalkatú. Európai viszonylatban a top 3-ban szerepel Magyarország, világviszonylatban pedig a 10 legkövérebb nemzet között vagyunk. Az elhízás és bizonyos betegségek között már régóta ismert összefüggés van, többek között a szív- és érrendszert, a csontozatot, az izomzatot és az ízületeket is érinti, ha túl nagy saját súlyt kell cipelnünk.

A hasi zsír hatással van az agyra

A túlsúly és az elhízás népbetegséggé vált hazánkban, a felnőtt lakosság több mint 60 százalékát érinti a magyarok körében, azaz eljutottunk odáig 2023-ra, hogy több túlsúlyos honfitársunk van, mint normál testsúllyal rendelkező. A testtömegindexet, mely az elhízottság szempontjából fontos nemzetközi mutató, a testmagassághoz viszonyított súly alapján tudjuk kiszámítani. Eszerint a 25-ös érték felett beszélhetünk túlsúlyról, 31 felett elhízásról, 40 felett pedig obezitásról, azaz extrém elhízásról.

A hasi zsír több rétegét vetették alá különféle vizsgálatoknak, mintegy 1000 ember részvételével. Az egész testre kiterjedő MRI-vizsgálatok során 96 agyi régiót is megfigyeltek, és kiderítették, miféle kapcsolat van a deréktáji úszógumi és a hasi zsír, illetve az agy működése, térfogata és kapacitása között. 

Akár másfél évtizeddel hamarabb is jelezheti a neurológiai tüneteket

A kutatások alapján kiderült, hogy a hasi zsírban található zsigeri, azaz a mélyebb rétegekben elhelyezkedő zsír, mely a belső szerveinket, a májat, vesét, hasnyálmirigyet veszi körül, magasabb fehérjeszintje miatt képes az agyműködést akadályozni. Mivel ez a típusú zsírszövet aktív anyagcserével bír, működése során pedig számtalan káros, gyulladást is okozó anyag szabadul fel, ráadásul elszaporodásának kezdetekor szinte láthatatlan az elhelyezkedése miatt, könnyen táptalaja lehet a különféle szív- és érrendszeri betegségeknek, a stroke-nak, és akár daganatos megbetegedéseknek is.

A hasi zsír mennyiségének megnövekedése nagyrészt a stresszes életmód számlájára írható a szakemberek szerint, ugyanis a folyamatos feszültség olyan anyagok és hormonok felszabadulását okozza, amelyek megakadályozzák a zsírbontást.

A zsírrétegek, zsírfajták és az agy közötti kapcsolatot vizsgáló kutatások során arra törekedtek, hogy azonosítsák az amiloid és a tau fehérjék közötti összefüggéseket – ezekről korábbról is ismert, hogy zavarják az agy sejtszintű kommunikációját – a magas testtömegindexszel, az elhízással, az inzulinrezisztenciával és a hasi zsírral olyan középkorú egyéneknél, akiknek amúgy nem voltak kognitív problémáik. Mint kiderült, közel 15 évvel előzi meg ez utóbbiakat a hasi zsír megjelenése.

 

A kutatás legfontosabb eredménye, hogy az Alzheimer-kór és a hasi zsírszövetek mérete közötti összefüggést átláthatóvá tették. A képalkotó vizsgálatok során ugyanis kiderült, hogy a neurológiai tünetek előtt akár másfél évtizeddel már láthatóan negatív hatással vannak ezek a zsírszövetek az agy működésére. A kutatásban részt vevő szakemberek az Észak-amerikai Radiológiai Társaság éves közgyűlésén mutatták be eredményeiket. 

„A zsigeri zsír magasabb szintje az agy fokozott gyulladásával is összefüggésbe hozható – mondta dr. Mahsa Dolatshahi, a St. Louis-i Washington Egyetem Orvostudományi Karának Mallinckrodt Radiológiai Intézetének kutatója. Annak ellenére, hogy más tanulmányok összekapcsolják a BMI-t az agyi atrófiával vagy akár a demencia magasabb kockázatával, egyetlen korábbi tanulmány sem kapcsolta össze a zsír egy bizonyos típusát az Alzheimer-kór tényleges fehérjéjével kognitívan normális emberekben.”

Az egészségügy nem bírja, pedig már fiatalabb kortól monitorozni kéne

„Mivel tudjuk, hogy a zsigeri zsír már sok rossz egészségügyi következménnyel jár, beleértve a szív egészségét is, logikus, hogy az agyra is hatással van” – emelte ki beszédében Mary Ellen Koran, a Tennessee állambeli Vanderbilt Egyetem Orvosi Központjának és Orvostudományi Karának tudományok adjunktusa.

Dolatshahi szerint a zsigeri zsír gyulladásos váladékai a közvetlen okai annak, hogy az elhízás, illetve az ennek következtében a hason megjelenő zsírszövetek hatással lehetnek az Alzheimer-kór kialakulására. Ez ugyanis egy olyan neurodegeneratív betegség, mely eleinte nem különbözik az öregedés tipikus velejáróitól, így felismerni is meglehetősen nehéz. Ugyan léteznek arra irányuló kutatások, hogy akár a fiatal felnőttkortól kezdve monitorozzák az ember aktuális egészségügyi állapotát, azonban ezek nemcsak gyerekcipőben járnak, de olyan mértékű kapacitást feltételeznének az egészségügyi ellátórendszer részéről, melyre az nincsen felkészülve.

Az aerob mozgásformák csökkentik a leghatékonyabban a hasi zsírt

A kutatók éppen ezért a fenti tanulmány fényében a megelőzést tekintik a megfelelő módszernek, melynek első lépése az egészséges táplálkozáson túl az, ha a hasi zsír mennyiségét csökkentjük. A nehezen ledolgozható domborulatok eltüntetésére az aerob mozgásformák a leginkább megfelelőek. Ilyen például a futás, a kerékpározás, az úszás és a tánc, melyek gyorsan és hatékonyan növelik a pulzust, és ezáltal a test oxigénellátását. 

„Idővel ez a kalóriaégetés általános fogyáshoz és a hasi zsír csökkenéséhez vezethet. Ezenkívül kimutatták, hogy az aerob testmozgás jelentősebb hatással van a hasi zsír csökkentésére, mint önmagában az ellenállási edzés” – nyilatkozta Taylor Winston táplálkozás szakértő. A zsírpárnák és az úszógumi ledolgozása ráadásul nem csak efféle hosszú távú előnyökkel jár, egy sor mozgásszervi panaszt is megelőzhetünk vele.