Legyen szó egy nyári koncertről, egy baráti beszélgetésről vagy az unokák nevetésétől, az, amit magunk körül hallunk, mindenképpen összekapcsol a körülöttünk lévő világgal. Mivel a boomer generáció – vagyis azok, akik 1946 és 1964 között születettek – tagjai elérték az időskor küszöbét, a bevonásukkal végzett legújabb kutatások azt is bebizonyították, hogy a hallás alapvető stimulációt biztosít a depresszió leküzdéséhez – és egyre több bizonyíték utal arra, hogy ez a demenciára is igaz.
Milliárdokban mérhető a halláskárosultak száma
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint akkor beszélhetünk halláskárosodásról, ha valakinek a hallásképessége a normál hallásküszöb, vagyis 20 decibel fölé esik. Ez a károsodás különböző fokozatú lehet, az enyhétől a legsúlyosabbig, és érintheti csak az egyik vagy akár mind a két fület is.
A halláskárosodást okozhatja valamilyen születési rendellenesség, egy kora gyermekkori betegség, tartós fülfertőzés, túlzott zajterhelés, következménye lehet az öregedésnek, és bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként is felléphet. A WHO adatai szerint a halláskárosodás mértéke világszerte aggodalomra ad okot, hiszen 1,5 milliárd ember, vagyis a világ népességének körülbelül ötöde-hatoda él valamilyen halláskárosodással.
Lassult az idősek kognitív hanyatlása
A fenti adatok ismeretében a Johns Hopkins Egyetem kutatói azt a célt tűzték ki, hogy feltárják a hallás és a kognitív egészség közötti kapcsolatot.
A szakemberek csaknem ezer olyan 70 és 84 év közötti hallássérült résztvevőt vontak be, akik nem kezeltették a betegségüket, de nem volt jelentős kognitív károsodásuk. A résztvevőket két kategóriába sorolták: az egyik csoport hallókészüléket kapott, és folyamatos audiológusi tanácsadásban volt részük; míg a másik csoport tagjainak egészségnevelési foglalkozásokat tartottak a krónikus betegségek megelőzéséről.
A vizsgálat végeztével lenyűgöző felfedezés született: azoknak, akiknek kezelték és javították a halláskárosodását, három év alatt átlagosan 48 százalékkal csökkent a kognitív hanyatlás mértéke.
Továbbá megfigyelték azt is, hogy a hallásintervenció jelentősen javította a kommunikációs képességeket, a szociális kapcsolatokat, és számottevően hozzájárult a magány csökkentéséhez.
Az Alzheimer-kórt tanulmányozó tudósok a fenti kutatás eredményét biztatónak találják, és még inkább fontosnak tartják a globális demenciamegelőzési stratégiák szükségességét
A halláskárosodás oka befolyásolja a demencia kockázatát
A halláskárosodás és a demencia összefüggésében a kutatók három nagyon fontos tényezőre hívták fel a figyelmet.
Az egyik, hogy a halláskárosodás a szociális interakciók csökkenéséhez vezethet, ami elszigeteltséget okozhat. Pedig a rendszeres interakciókon keresztül történő kognitív stimuláció kulcsfontosságú az agy egészsége szempontjából.
Másodszor, a kognitív terhelés hipotézise azt sugallja, hogy az agy az erőforrások átirányításával kompenzálja a halláskárosodást. Vagyis az az energia, melyet a halláskárosult arra fordít, hogy rájöjjön arra, hogy mit mondanak körülötte, veszélyeztethet más kognitív funkciókat, és fogékonyabbá tehet a demenciára.
Harmadszor, a krónikus halláscsökkenés gyorsabb sorvadást okozhat bizonyos agyi régiókban. Következésképpen a halláskárosodás kezelése, például hallókészülékekkel, lassíthatja a kognitív hanyatlást.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
