goji bogyó

 

A legtöbbször asztalt formájában találkozunk vele, és ha neve ebben a formában nem is cseng ismerősen, gojibogyóként már biztosan szembejött velünk. A hazánkban is megtermő, különlegesnek tűnő növénynek igazi rajongótábora van itthon, nem véletlenül.

Ötvenéves kor után még azon embertársaink zömét is érintheti valamiféle, látással kapcsolatos betegség, akik addig híresek voltak éles szemükről. A szembetegségek között a rövidlátás az, ami Magyarországon a legtöbbek életét nehezíti meg, minden második honfitársunk fókuszálóképessége csökken élete második felében. A nőknél ráadásul sokkal gyakoribb a probléma, a nemek közti arány – már csak a várhatóan hosszabb női élettartam miatt is – 60–40 százalék. 

Szemünk fénye idővel mindenképp elhalványul?

Már negyvenes éveink során érdemes kiemelt figyelmet fordítani a látásunkra, a zöld hályog öröklődő betegsége viszonylag korán diagnosztizálható. A nevében hasonló, gyógyítható szürke hályog is sokakat érint, azonban ez inkább a nyugdíjas korosztály betegsége. S kiemelt figyelmet érdemel az egyre gyakoribb makuladegeneráció is, mely a látóideghártya degeneratív betegsége. Ez lassú és folyamatos látásromláshoz, nagyfokú rövidlátáshoz, súlyos esetben látásvesztéshez vezethet, az idős emberek vakságának ez a betegség a leggyakoribb oka Magyarországon is, világszerte legalább 170 millió embert érint. 

Az egyre több, divatossá váló keleti származású, korábban ismeretlen növény között találjuk a magyarul ördögcérnának nevezett bokor termését, a gojibogyót is. A farkasbogyónak is nevezett pirosas termés az egyike azoknak a különleges hangzású, frissen felfedezett élelmiszereknek, melyek látásra gyakorolt hatása figyelmet érdemel. 

Az NCBI, az amerikai állami biotechnológiai információs bázis gyűjteményében is megtalálható farkasbogyó különféle kutatások alapjául szolgált az elmúlt időszakban. 

A kínai irodalomban már időszámításunk előtt is csodatevő növényként emlegetett gojit a keleti népek jótékony hatásúnak tartották mind a test erősítésére, a fittség megőrzésére, mind „az élettartam meghosszabbítására és az élet minden évszakon keresztüli megkönnyítésére”. Az emberiség első, írásos formájú, gyógyszerekkel foglalkozó könyve, Li Shi-Zhen gyűjteménye a 16. században már összegezte a farkasbogyó gyümölcsön kívüli, más részeinek felhasználását is, beleértve a virágot, levelet, magot és gyökérkérget. E szerint

a farkasbogyó fő egészségügyi előnye, hogy képes táplálni és tonizálni a májat és a vesét, javítja a jinget. 

Az ezt elemző amerikai kutatások is egyetértenek széles körű felhasználhatóságáról, ugyanis a magas C-vitamin-tartalmú apró bogyók bioaktív tulajdonságúak, fogyasztásuk immunizáló és antidiabetikus hatásokkal jár, segíti a kardiovaszkuláris és a szexuális funkciókat, javítja a kognitív képességeket és a látást egyaránt.

Bizonyítottan védi a szemet a goji

Ahogy a Kaliforniai Egyetem kutatói által végzett közelmúltbeli tanulmány is megállapította, a szárított gojibogyók kis adagjának rendszeres fogyasztása egészséges középkorú embereknél növeli a makulapigment úgynevezett optikai sűrűségét, azaz hatásos lehet a makuladegeneráció (AMD) folyamatainak mérséklésében. 

Vizsgálatuk során a szakértők azt figyelték meg a 13 egészséges, 45 és 65 év közötti résztvevőjüknél, akik 90 napon keresztül hetente ötször 28 gramm (körülbelül egy marék) gojibogyót fogyasztottak, hogy nőtt a szemben található védőpigmentek sűrűsége. Érdekes módon azon résztvevők között, akik ugyanebben az időszakban kereskedelmi forgalomban kapható étrend-kiegészítőt fogyasztottak a szem egészsége érdekében, nem történt ilyen változás. 

Az új tanulmányban a szakértők a gojibogyókban található bioaktív vegyületeket vizsgálták. Azt találták, hogy a bogyók nagy mennyiségű luteint és zeaxantint tartalmaznak, amelyek csökkentik a makuladegenerációval összefüggő szembetegségek kockázatát. A goji egyik nagy előnye a vitaminkészítményekkel szemben – magyarázta a tanulmány vezető kutatója, Li Xiang –, hogy a zeataxin, illetve a lutein vegyületek biológiailag előnyös, könnyen emészthető és a szervezetbe való beépülést megkönnyítő formában vannak jelen. 

A lutein és a zeaxantin egyfajta fényvédő a szem számára – nyilatkozta a szakértő. Minél magasabb a lutein és a zeaxantin tartalma a retinában, annál jobb a védelem. Vizsgálatunk szerint ezek az optikai pigmentek még egészséges szemekben is növelhetők napi kis adag gojibogyóval.

A makuladegenerációra egyelőre nem ismer gyógyírt a tudomány, Li szerint azonban a kezdeti stádiumban felismert szemromlás esetén a goji alkalmas lehet arra, hogy megállítsa a folyamatokat. 

„Tanulmányunk azt mutatja, hogy a gojibogyók, amelyek természetes táplálékforrások, javíthatják az egészséges résztvevők makulapigmentjét a nagy dózisú étrend-kiegészítők szedése mellett. Kutatásunk következő lépése a gojibogyók vizsgálata korai stádiumú AMD-ben szenvedő betegeknél” – összegezte.