Ha kinyitunk egy hűtőszekrényt Magyarországon, igen jellegzetes kép tárulhat elénk. Mert előfordulhat, hogy van benne négy-öt nagy fagyisdoboz – de fagyit egyikben sem találunk, ellenben a nagyitól hétvégén elhozott rántott húst, pörköltet és nokedlit kilószámra. De a nagy méretű tejfölös doboz is gyakran rejt töltött káposztát, rizses húst vagy tepertőt, és kivel ne fordult volna elő, hogy szomját oltva jó nagyot húzott egy műanyag vizes palackból, majd hirtelen nem tudta eldönteni, hogy kiköpje vagy lenyelje a benne lévő pálinkát. Valóban, mi, magyarok, mesterei vagyunk a műanyag tárolók ilyen szintű újrahasznosításának, pedig egyre több kutatás azt mutatja, hogy ezeknek a műanyag dobozoknak a többségében egyáltalán nem kellene ételt tartani.
Nem jó így tárolni az ételt: súlyos betegséget okozhatnak a műanyag edények
A biszfenol-A, vagy más néven BPA megtalálható a vizes- és üdítőspalackokban, ételtároló dobozokban, kulacsokban, műanyag poharakban, ugyanakkor használatuk az élelmiszeriparban enyhén szólva aggályos.
A BPA-t egy orosz kémikus fedezte fel 1891-ben, majd az 1950-es évektől kezdték alkalmazni a műanyaggyártásban, főleg a polikarbonát műanyagok előállítása során, amelyek nagyfokú törés- és hőellenálló képességük miatt igen széles körben elterjedtek. Így lett ez a világ egyik legnagyobb mennyiségben gyártott adalékanyaga, több millió tonnát állítanak elő belőle évente.
Az utóbbi időben azonban egyre több információ lát napvilágot a BPA komoly egészségkárosító hatásairól, az például már bizonyosságot nyert, hogy felboríthatja a hormonrendszer működését, és károsíthatja a termékenységet.
Egy új kutatás szerint azonban a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is jelentősen megnöveli.
Az Amerikai Diabétesz Szövetség 2024-es tudományos ülésszakán ismertették, és a Diabetes folyóiratban publikálták azt az úttörőnek számító tanulmányt, amely megállapítja, hogy az élelmiszer- és italcsomagolásokhoz használt BPA csökkentheti az inzulinérzékenységet, ami károsan befolyásolja a szervezet cukoranyagcseréjét.
A tanulmányban a kutatók véletlenszerűen 40 egészséges felnőttet jelöltek ki, akik vagy placebót kaptak, vagy testsúlykilogrammonként körülbelül 50 mikrogramm BPA-t naponta. Ez a BPA-dózis a jelenleg biztonságosnak minősített mennyiség az Egyesült Államokban.
Azok, akik BPA-t kaptak, 4 nap után kevésbé reagáltak az inzulinra.
Ezt a változást azonban nem észlelték a placebo csoport résztvevőinél. Az eredmények bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy a BPA beadása növelheti a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát.
Kényelmük miatt a műanyag palackok mindenütt jelen vannak a világon, de egyre több kutatás vet fel aggodalmakat vegyi összetevőik egészségügyi hatásaival kapcsolatban. Egy másik tanulmány megállapította, hogy a napfénynek kitett műanyag vizes palackok káros vegyi anyagokat bocsáthatnak ki (hő hatására a BPA is kioldódik a műanyagból). Ez a kutatás hatféle, napfénynek kitett műanyag vizes palackból felszabaduló illékony szerves vegyületeket vizsgált. Azt találta, hogy bizonyos típusú palackok rendkívül mérgező szerves vegyületeket bocsátanak ki. Ráadásul sajnos a probléma nagyon sok embert érint: az Európai Környezetvédelmi Ügynökség legutóbbi jelentése szerint
egy 11 európai országot vizsgáló felmérésben a résztvevők 92 százalékának volt BPA a vizeletében.
Nemcsak az ételtárolókban, a műanyag játékokban is jelen van a vegyület
Ezek a felmérések nemcsak rávilágítanak a súlyos egészségügyi kockázatokra, hanem szigorúbb ipari szabályozást tesznek szükségessé, hogy biztosítsák a káros vegyi anyagoknak való kitettség csökkentését. Az elmúlt években több mint száz tudományos jelentés bizonyította, hogy a BPA számos egészségügyi problémáért felel.
Összefüggésbe hozható rákos megbetegedésekkel, cukorbetegséggel, valamint hormonális zavarokkal is, azonban egyes tanulmányok szerint autizmust és figyelemzavart is okozhat. Mérgező hatását lassan és folyamatosan fejti ki, amelynek következményei csak később jelentkeznek.
Mindezek alapján az Európai Bizottság azt javasolta, hogy 2024 végéig tiltsák be a BPA-t az élelmiszerekkel vagy italokkal érintkező termékekben.
Sajnos azonban az élelmiszergyártás csak egy része a problémának. Ami a legriasztóbb, hogy a biszfenolok ott vannak a gyermekeknek szánt szemüvegekben, fogzási játékokban, gyerekjátékokban és ruhákban is. A Dán Fogyasztói Tanács THINK Chemicals nevű szervezete szerint a gyermekjátékok 60%-ában van jelen a káros anyag, így ezzel kapcsolatban szintén szabályozást sürgetnek a szakértők.
Ha arról is olvasnál, hogy milyen veszélyeket rejthet a mikrózás a BPA-val kapcsolatban, kattints ide!
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
